Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)
1917-04-07 / 85. szám
5. oldal. S Z : A >M O S (1917. április 7, 85. szám.) 113-1917 iksz. HIRDETMÉNY. Értesítem a város közönségét, hogy a nagyméltóságu m. kir. minisztériam 31/1917. M. E. szám alatt kiadott rendeletében a cipőáruk (ideértve mindenféle lábbelit, ózizmát és felsőrészt is) árának és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában a következőket rendeli: i Az ár szabályozása, 1- § Cipőárut (ideértve mindenféle lábbelit, csizmát és felsőrészt is) a kereskedelemügyi miniszter által rendelettel megszabott számítási módnak megfelelő árnál magasabb áron árusítani tilos. Azok a szállítási szerződések, amelyek az 1917. évi április hó 10 napja előtt az első bekezdésben említett áraknál magasabb áron köttettek, érvényüket vesztik, ameneyiben az említett nap előtt az áru átadásával még teljesítve nem lettek. A szerződés teljesítéséből vagy nem kellőleg teljesítéséből az említett nap előtt keletkezett igényeket ez a rendelkezés nem érinti. i j | A megjelölés kötelezettsége. 2. §. Cipőáruk előállítói kötelesek minden ál- j taluk forgalomba hozott pár cipőárun (felső- < részen is) — a mérték után kisiparilag készült cipőket kivéve — az alábbi adatokat feltüntetni : 1. az előállító nevét (cégét) és főtelephelyét ; 2. az előállításhoz felhasznált anyagnak a kereskedelemügyi miniszter által rendelettel megállapítandó szabályoknak megfelelő megjelölését ; 3. azt az árt, amelynél magasabbat az ülető áru kicsinyben való eladásánál felszámítani nem szabad; 4. a megjelölés évét és hónapját. Az 1—4. pont alatt megszabott megjelölésnek erős anyagból készült függő jegyen kell történnie, amelyet minden párra tartósan kell reá erősíteni. Az adatokat a függőjegyen • nyomtatással, téntával vagy tentaceruzával kell jól olvasható módon feltüntetni. Ezenfelül a kicsinyben való eladási ált mólynyomásu bélyegzővel külön fel kell tüntetni még a talp lágyék részén is. Vásározó kisiparosok, akik az inasokat is beleértve legfeljebb öt segédmunkással dolgoznak és készítményeiket a heti vagy országos vásárokon közvetlenül fogyasztóknak adják el, a mély- nyomású bélyegző helyett a kicsinyben való eladási árt a talp lágyék részén könnyen olvasható és tartós írással is feltüntethetik. Azokra a cipőárukra, amelyek mérték után kisiparilag készülnek, ezek a megjelölési szabályok nem vooatkoznak. Eladásra készült felsőrészeknél csak az 1, 3. és 4. portokban előirt adatokat kell fü g- gőjegyen vagy a felsőrész belsején tartós jelzéssel világosan feltüntetni. 3. §. Vámkülföldről behozott cipőárukat (felsőrészt is) a 2. §. 2—4. pontjában meghatározott adatokkal és a 2. § ban megszabott módon, nevének (cégének) és főtelephelyének feltüntetésével, annak kell ellátnia, aki az árut akár a maga, akár más nevében elsőnek forgalomba hozza. Az előállító nevének és telep ■ helyének megjelölése ebben az esetben nem szükséges. A kicsinyben való eladásnál felszámítható árt, még pedig mélynyomásu bélyegzővel, a talp lágyék lészén is fel kell tüntetni. 4- §• Azokon a cipőárukon (felsőrészeken is) amelyek a jelen rendelet 1—5. §-ának életbelépésekor már tovább elárusító kereskedő birtokában vannak, a 2. §.2—4. pontjaiban megszabott adatokat az áru forgalombahozatala előtt ennek a kereskedőnek kell feltüntetni és meg kell jelölnie egyben a saját nevét (cégét) és telephelyét is. Az előállító nevének és telelephelyénok feltüntetése ez esetben nem szükséges. A kicsinyben való eladásánál felszámítható árt, még pedig könnyen olvasható ős tar tós írással, a talp lágyék részén is fel kell tüntetni. 5 §. Az 1917. évi április hó 10. napja után oly eipőárut, amely a jelen rendeletnek megfelelő megjelöléssel nincsen ellátva, — kivéve 1 a mérték után kisiparilag készült cipőárut — forgalomba hozni tilos. A bosznia és Hercegovina vagy Ausztria területéről az ott érvényben álló szabályoknak megfelelő megjelöléssel behozott cipőáruk forgalombahozatala, ha a megjelölés a jelen rendelet el megszabott megjelölésnek egyébként megfelel, nem esik korlátozás alá. Ártul!épés*k megállapítása. 6. §. Azt, hogy a mérték utáni rendelésre készült cipőáruért felszámított ár, vagy a cipőárun a 2—4. §-ok értelmében feltüntetett az az ár, amely a kicsinyben való eladásnál számítható fel, megfelel-e a kereskedelemügyi miniszter által rendelettel megállapitótt számítási módnak, a 9 §. szerint erre hivatott árvizsgáló bizottság állapítja meg. Az árvizsgáló bizottság az árt magán fél kérelmére akkor vizsgálja, ha a nála megtett feljelentésből valószínűnek látja, hogy az ár a közzétett számítási módnak megfelelő árnál magasabb. A kereskedelemügyi miniszter, a bíróság, a kir. ügyészség vagy közigazgatási hatóság megkeresésére az árvizsgáló bizottság köteles a vizsgálatot megejteni. i i 7- §• Ha a mérték utáni rendelésre kézimunkával készült áruért felszámított, vagy a cipőárun a 2—4. § ok érteleimében feltüntetett eladási ár az árvizsgáló bizottság megállapítása szerint a megállapított számítási módnak megfelelő árnál magasabb, úgy az árvizsgáló bizottság az előbbi esetben az eladót, az utóbbi esetben a megjelölésre kötelezettet arra kötelezi, hogy a különbözet az ártullépés miatt panaszkodó vevő javára térítse meg. Az árvizsgáló bizottság ezenfelül mindazon esetekben, amikor valamely ármegjelölés túlzottsága megállapítást nyert, a megjelölésre kötelezettet arra kötelezi, hogy a hatóság (11. §.) kezéhez szolgáltassa ki azt az összaget, amelylyel a kötelezett az általa ugyanilyen helytelen ármegjelöléssel forgalomba hozott cipőáruknál az ár túllépéséből gazdagodott. A hatóság kezéhez kiszolgáltatott összegből kell fedezni azokat az árkülömbözeteket, amelyeknek visszatérítését az utóbb jelentkező panaszkodó vevők részére az árvizsgáló bizottság elrendeli. Az árkülönbözet visszatérítését az említett összegnek a hatóság kezéhez történt kiszolgáltatásától számított egy év elteltével többé nem lehet kérni és ennek az évnek elteltével az összegnek a hatóságnál maradt feleslegét a rokkant katonák segélyalapja javára kell átszolgáltatni. Az árvizsgáló bizottság marasztaló határozata alapján közigazgatási végrehajtásnak van helye. Árvizsgáló bizottságok. 8§Árvizsgáló bizottságok kereskedelmi és iparkamarák székhelyén alakítandók a kama rai kerületre kiterjedő hatáskörrel. A kereskedelemügyi miniszter az igazságügyi miniszterrel egyetértőleg egyes árvizsgáló bizottságok hatáskörét több kamarai kerületre is kiterjesztheti. A bizottság öt tagból alakul és pedig egy bíróból, mint elnökből, továbbá a fogyasztók két képviselőjéből, valamint egy cipőkereskedőből és végül, ha cipész kisiparos ügyéről van szó, egy cipész kisiparosból, különben pedig a cipőgyári szakmához tartozó egy egyénből. A bizottság szótöbbséggel határoz. A bizottság elnökét és helyettesét az illetékes kir. ítélőtábla elnöke jelöli ki; a bizottság többi tagját az elnök az alábbiak szerint készült két jegyzékben foglalt egyének közül hívja meg. A bizottság megalakításának céljára a fogyasztók képviselőinek jegyzékét a bizottság székhelyén lakók közül annak a törvényhatóságnak első tisztviselője állítja össze, amelynek területén az árvizsgáló bizottság székhelye van; a szakmabeli tagok jegyzékét pedig a bizottság székhelye szerint illetékes kereskedelmi ós iparkamara állítja össze. A fogyasztók jegyzékébe legalább öt és legfeljebb tiz egyént, a szakmabeliek jegyzékébe pedig legalább három és legfeljebb öt cipőkereskedőt, ugyanannyi cipő kisiparost és amennyiben lehetséges ugyanannyi cipőgyfii szakmához tartozó egyént kell felvenni. A bizottság tagjainak állása tiszteletbeli. A bizottság tagjai működésűk megkezdése előtt a bizottság eln öke előtt fogadalmat tesznek, arra, hogy tisztükben lelkiismeretesen ős részrehajlás nélkül fognak eljárni és a hivatali titkot megőrzik. A bizottsághoz jegyzőkönyvvezetőt a kir. Ítélőtábla elnöke rendel ki és ugyanő egyúttal a bizottság részére a szükséges helyiséget rendelkezésére bobsátja és a bizottsági iratok őrzése és az irodai tennivalók ellátása iráni is megfelelően intézkedik. 9. §• Az eljárásra az az árvizsgáló bizottság illetékes, amelynek területén a mérték után készült cipőt előállító iparos műhelye, a készen vásárolt cipőáru árának vizsgálata esetében pedig az ár megjelölésére kötelezettnek telephelye van. 10. §. Az elnök a kir. járásbíróság ellőtti' polgári peres eljárásra vonatkozó szabályok (1911. évi I. t -c.) megfelelő alkalmazásával tanukat, szakértőkét ós érdekelteket megidézhet és eskü alatt kihallgathat, továbbá helyszíni szemlét, könyvvizsgálatot vagy áru mintavételt rendelhet el úgy az eladónál, mint az áru megjelölésére kötelezettnél. Ha az ártullépés megállapítást nyert, úgy az eladó, illetve a megjelölésre kötelezett viseli az eljárásnál felmerülő illetékköltségeket és az árvizsgáló bizottság őt az oljárás készkiadásainak megtérítésére is kötelezheti. Az árvizsgáló bizottság határozatai ellen felebbvitelnek helye nincs. 11- §• Az igazságügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg az árvizsgáló bizottságok szervezete és eljárása tekintetében a jelen rendelet a szükséghez képest kiegészítheti és módosíthatja. A közvetítő kereskedelem korlátozása. 12. §• Cipőárukat, amennyiben a magyar szent korona országainak területén levő vevőről van szó, nagykereskedők csak kiskereskedőknek (cipészmestereknek is), kiskereskedők csak közvetlenül fogyasztóknak (cipészmestereknek is) adhatnak el. Cipőárukészletek kötelező átadása. 18. §. A kereskedelemügyi miniszter cipőáru- készletek birtokosait arra ’ kötelezheti, hogy készletüket az általa megjelölt személynek (hatóságnak, jogi személynek, cégnek) átadják. Az áru átadásának ily rendelet vétele után haladék nélkül meg kell történnie. Átvételi árul azt az árt kell fizetni, amelyet a kereskedelemügyi miniszter által megállapított árkiszámitási szabályok értelmében a készlet birtokosa felszámíthat. Az áru átadásának elhalasztására okul nem szolgálhat az, hogy az átvevő és a készlet birtokosa az árnak a fentiek szerinti kiszámítására nézve megegyezni nem tudnak. Ebben az esetben az átvevő egyelőre a kereskedelemügyi miniszter által megállapított árt köteles megfizetni. Az árt véglegesen bármelyik fél kérelmére a készlet fekvése szerint illetékes árvizsgáló bizottság állapítja meg. A jelen szakasz alapján átvett cipőáruk kicsinyben való eladásánál felszámítható árt és a cipőárun való megjelölésének módját a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. Ellenőrző intézkedések. 14. §. A jelen rendeletben foglalt rendelkezések hatályosságának biztosítására külön ellenőrző közegek alkalmazhatók. Ezek a rendelet alá eső vállalatokat és üzemeket bármely időben megtekinthetik és nekik kívánságukra az összes üzleti könyvek, levelezések és egyéb feljegyzések megtekintését meg kell engedni. Vegyes és zárórendelkezések.. 15. §. A kereskedelemügyi miniszter a jelen rendelet rendelkezései alól indokolt esetben kivételeket engedhet. 16- §' A kereskedelemügyi miniszter a szükséghez képest rendelettel szabályozhatja a cipőáruk készítését, igy különösen megállapíthatja azt, hogy készítésüknél bőr helyett milyen pótló anyagokat kell vagy szabad felhasználni és rendelettel szabályozhatja a cipőáruk javítás áért követelhető árt is.
