Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)

1917-04-07 / 85. szám

(1917. április 7., 85. szám.) háttérül, az utói só jelenetekben már meg­látjuk a FILM eljövendő kristálytiszta hori- zonját. Ez a mozgófénykép ; befejezett mű­vészet, ennél tökéletesebbet aligha tud majd teremteni a távoli jövőben sem a mozitechni­ka. A publikum úgy áll majd meg ennél a filmnél és úgy pillant fel reá, mint a mozi- kultúra márványba faragott monumentális alkotására. Csak ma szombaton és .holnap vasár­nap kerülhet itt színre e szenzáció, mivel már ünnep másodnapján hétfőn, Kassán játsszák. Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór. 3823—1917. Iksz. Hirdetmény. Városi tanács 5288—1917. sz. határo­zata fo ytán Szatmár-Németi sz. kir. város egész törvényhatósága területén közhirré teszem: M. kir. kassai honvéd kerületi parancsnokság. 2005—ein. 65 kt. * I. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1917. szám. A cs és kir. hadseregfőparancsnok­ság Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék területét a hadra kelt sereg körletéhez csa­tolta. Ennek folytán a m. kir. honvédelmi miniszternek f. évi március hó 29 én 6483— ein. 15—a. 1917. szám alatt kelt rendelete értelmében a hadrakelt sereg legfőbb parancs­noka által elrendelt rögtönbiráskodást (Op. 32183—1915., Op. 117621—1915., 0. 37906 —1917. számú hadser egfőparancsnoksági és 82870—15. a. 1915-, 18841—ein. 15. a. 1915. és 50933—ein. 1917. számú honvé­delmi miniszteri rendeletek) az 1912. évi XXXIII. t.-c. 437. § a alapján a jelzett vár­megyék területére biró hatállyal a követke­zőkben hirdetem ki : I. A honvéd [népfelkelő, csendőr] pa­rancsnokságok, csapatok, osztályok és inté­zetek, azaz a honvéd büntetőbiráskodásnak alárendelt összes katonai egyénekre, to­vábbá oly polgári egyénekre vonatkozó hatállyal, akik különös viszonyaikra való tekintettel a honvédségről szóló katonai bűnvádi perrendtartás 11. és 13. §§-ai, valamint a hadiszolgáltatásokól szóló 1912. évi LXVIII. t.-cz. 9. §-a ér­telmében a boDvédbüntetőbiráskodáa alá tartoznak a következő büntettek miatt: 1. A jogosulatlan toborzás büntette. (Kbtkv. 306. és 307. §§.) 2. Az esküvel fogadott katonai szolgá­lati kötelesség megszegésére való csábitás vagy segélynyújtás és a szökevények számára nyújtott segély büntette. (Kbtkv. 314, 316. és 318. §§.) 3. A kémkedés és az állam hadiereje ellen intézett más cselekmények bűntettei. (Kbtkv. 321., illetve 327. §§) 4. A felségárulás büntette. (Kbtkv. 334.§). 5. A felségsértés büntette. (Kbtkv. 339. §.; 6. A közcsendháboritás büntette. (Kbtkv. 341. §.) 7. A lázongás büntette. (Kbtkv. 349. §.) 8. Az idegen tulajdonnak gonoszságból való rongálása által elkövetett nyilvános erő­szakoskodás büntette. (Kbtkv. 362. §. a. b. és c. pont). 9. A nyilvános erőszakoskodásnak go­nosz cselekmények vagy mulasztások által különösen veszélyes körülmények között el­követett büntette. (Kbtkv. 364, §.) 10. A nyilvános erőszakoskodásnak az állami táviró [telefon] gonoszságból való ron­gálásai, vagy háboritásai által elkövetett bün­tette. [Kbtkv. 366. §.] 11. A gyilkosság az [Kbtkr. 413. és 414. §§.], emberölés [Kbtkv. 419—421 §§], a gyújtogatás [Kbtkv. 448—4§3.] és a rablás bűntettei [Kbtkv. 483, 490. és 491. §§.] 12. A lopás [Kbtkv. 457—466 §. a. pont és 466—467 §.] büntette és a Kbtkv. 472. §-ába ütköző sikkasztás büntette, ha az egy vagy több alkalommal lopott, illetve sikkasz­tott tárgyak értéke az 1000 [egyezer] koro­nát meghaladja továbbá a Kbtkv. 477. §-ába ütköző sikkasztás büntette és a csalás bün­tette [Kbtkv. 502—506 §§.], ha az egy vígy több alkalommal sikkasztott, illetve kicsalt összeg a 2000 [kettőezer] boronát megha­ladja ■' Ezen kívül a katonai büntető törvény- könyv 142. § a és a m. kir. minisztériumnak 1914. évi juíius hó 27-én 5490—M. E. sz. rendelete szerint katonai bűncselekményeket elkövethető egyénekkel szemben még a kö­vetkező bűntettekre: 13. Minden az elöljárónak tettleges ellenszegülés vagy a személye ellen intézett erőszakos támadása utján elkövetett függe­lemsértés. | Kbtkv. 146, 147. 148. §-a, 152, 153., 154. §§.] 14. A zendülésnek minden büntette. |Kbtkv. 159. és 160. §§.) 15. Lázadás [Kbtkv. 167. és 171. §§.] 16. Szökés [Kbtkv. 115. §] Az önként jelentkező szökevény azonban, amennyiben a szökésen kivül más, a rögtönitélö eljárás alá tartozó bűntettet nem követett el, rög- tönitélő eljárás alá nem vonható; 17. Más egyén szökésében való bünré- szesség. [Kbtkv. 206. §.| 18 Szökésre szövetkezés alakítása és szökésre szövetkezésben való bünrészesség. [Kbtkv. 216. és 227. §§] 19. A kbtkv. 231. §-ába ütköző őrszol­gálati kötelességsértés büntette az esetben, ha az őrszem bötelessógsértósböl a hadmű­veletre, az arcvonalon levő csapatok bizton­ságára vagy nagyobb mértékben az állami vagyonra nézve nagy kár származott, vagy az eset körülményeinél fogva származhatott volna. 20. A gyávaság minden büntette. [Kbtkv. 243. ■§.] 21. A fegyelem és rendháboritás III. esete [Kbtkv. 264. §.], IV. esete [Kbtkv. 265. §.] és VI. esete [Kbtkv. 267. §.] 22. A szolgálati szabályok általában való mellőzése 10 [tíz] koronánál nagyobb értékű fegyver vagy lőszer eldobása, vagy elidegenítése által. [Kbtkv. 286. § f. és 288. §.]. 23. Öncsonkítás [Kbtkv. 293. §.]. 24. A Kbtkv. 465 §. b. pontja szerinti lopás, ha az őrség, vagy fedezet legénysége azon jószágon, amelynek őrzésére vagy fe­dezetére kirendeltetett, követ el, vagy tudva enged meg lopást és az egy, vagy több eset­ben ellopott összeg, vagy érték az 50 [öt­ven] koronát meghaladja. 25. A Kbtkv. 465. §. c. pontja szerinti lopás, ha a katona bajtársát, vagy felsőbbjét, vagy az utóbbi alárendeltjét meglopja és az egy vagy több esetben ellopott összeg, vagy érték a 200 [kettőszáz] koronát meghaladja. 26. Fosztogatás és az abban való bün- részesülés [Kbtkv. 492. és 500. §.], ha a zsákmányolt, elrejtett, értékesített, vagy több esetben megszerzett érték a 100 [egyszáz koronát meghaladja. II. Valamennyi polgári egyénre vonatkozó hatállyal, kik egyébként a polgári büntetőbíráskodás alá tartoznak, a hadi állapot ideje alatt azonban a Kbp. 14. §-a értelmében a m. kir. minisztérium­nak 1914. évi augusztus hó 1 én 5735. M. E, sz. a. kelt és a Budapesti Közlöny 1914. évi 177. számában ugyanazon napon kihir­detett és a kihirdetés napjával hatályba lé­pett rendeletével a következő bűntettekre nézve a honvéd büntetőbiráskodás alá van­nak vetve, az alábbi bűntettekre: 1. A jogosulatlan toborzás. [Kbtkv. 306. és 307. §§.] 2. Az esküvel fogadott katonai szolgá­lati kötelesség megszegésére való csábitás, vagy segélynyújtás és a szökevények számára nyújtott segély büntette. [Kbtkv. 314, 316. és 318. §§.] __________SZAMOS_______________ 4. oldal. 3. A kémkedés és az állam Jiadiereje ellen intézett más cselekmények [Kbtkr. 321. és 127. §§.] bűntettei miatt. A rögtönitélö eljárásnak általában a most említett büntettek kísérleténél és az azokban való büntársaság és bünrészesség eseteiben is helye van. | Kbtkv. 15. és 11. §§ ]. Nyomatékosan figyelmeztetik te­hát mindenki, hogy a felsorolt bün­tetendő cselekmények elkövetésétől óvakodjék, mert aki a rögtönitélö eljárás kihirdetése után a, felsorolt büntettek valamelyikét elköveti, rög­tönitélö eljárás utján halállal büntet- tetik és pedig azon büntettek miatt, melyek már a törvény szerint is kötél általi halállal büntetendők, kötél ál­tali halállal, minden egyéb felsorolt bűntett miatt pedig agyonlövés általi halállal. Kötél általi halállal bűntetteinek többek között: a szökés büntette, ha a szökevény az ellenség szolgálatába állott, vagy ezzel a szándékkal szökött meg ; a szökésre szövet­kezés, ha annak célja az ellenséges szolgá­latba lépés volt; a lázongás büntette; a jogosulatlan toborzás büntette, ha az valamely ellenséges állam, vagy lázadó párt javára történik; a kémkedés bűntettének valamennyi esete, valamint az állam hadiereje ellen in­tézett más cselekmények bűntettei miatt, ba a tettes ezen büntettek bivita’e céljából más a katonai büntetőtörvénykönyvében már kü­lönben is halálbüntetés terhe alatt tiltott bűntettet, vagy valamely a Kbtkv. 362. §. c., 362, 366. §. és 450. §. d. pontjában meg­jelölt bűncselekményt vagy mulasztást köve­tett el, vagy ha haderőnknek az ellenség el­leni működésére nézve igen fontos hátrányt okozott; a felségárulás büntette, ha a cselek­mény által az Uralkodó személyének testben, egészségben, vagy szabadságban megsértése, vagy veszélyeztetése, avagy uralkodási jo­gainak gyakorlatában való gátoltatása cóloz- tatik, továbbá, a felségárulás egyéb eseteiben a bünszerzőkre, búj tógát ókra, vezétőkre és azokra, akik közvetlenül közreműködtek a cselekmény elkövetésénél; a gyilkosság büntette miatt a közvet­len tettesekre, a rablás büntette miatt —- akár véghezvittetettt az, akár nem, — he valaki a rablás alkalmával súlyos testi sér­tést szenvedett, tartós bántalmazás vagy ve­szélyes fenyegetés által kínlódásnak tétett ki, vagy ha valamelyik katonai személy a rablás alkalmával katonai fegyverével ólt vissza ; a nyilvános erőszakoskodás büntette miatt, ha emberhalál lett a következménye és a tettes azt előre 'láthatta; a gyújtogatás a Kbtkv. 449, 450, 451 és 452. §-aiban felsorolt esetekben és a lopás a Kbtkv. 471. §-ában megha­tározott esetben. Kassa, 1917. évi április hó 1 én. Festi, s. k., altábornagy, mint illetékes parancsnok. Szatmár-Németi, 1917. április hó 5-én. A főkapitány. Haszonbérleti hirdetmény. A batári határon, Halmitól 7 kiló méter, Nevetlenfalutól pedig 2 kilométer távolságra fekvő, mintegy 160 magyar hold ingatlannak, melyből 50 hold rét, a többi rész szántó, 1917. évi haszná­lata bérbeadatik. A részletes feltételekről íelvilágositást nyújt a Szatmárvármegyei Takarék- pénztár Részvénytársaság-

Next

/
Thumbnails
Contents