Szamos, 1917. március (49. évfolyam, 52-79. szám)
1917-03-06 / 57. szám
XLIX. évfolyam. Szatmár, 1917. március 6. kedd 57. szám. ■ POLITIKAI NAPILAP. ■ ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre helyben 18 K — f Vidéken . . 22 K - f Fél évre . # . — f » . . II K — f negyedévre . 4»50f , . . S „ 50 f Egy hónapra . 1 . 40 f ■ 2 . f Kiadó és laptulajdonos: a .Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részvény-társaság. SZRTMÄR NÉMETI. Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyiltér sora 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZI-UTCH 24. a», Telefon (számok: Szerkesztőség 373. — KI mié hivatal 414. — Felelős szerkesztő lakása 358. A monarchia csatlakozott a németek buvérhajőharcához. A háború Amerikával küszöbön van. Budapest, márc. 5. Becsből jelentik: Külügyminisztériumunk az amerikai nagykövetnek jegyzéket nyújtott át, amelyben közük, hogy csatlakozunk Németország buvár- hajóháborujáho* és azzal azonosítjuk magunkat, kijelentve, hogy lehetetlen, hogy a buvárhajók parancsnokai előzetesen figyelmeztessék az elsülyeaztendő hajókat. Becs, márc. 5. Külügyminisztériumunk mai jegyzékét, amelyet az amerikai nagykövetnek nyújtottak át, a kővetkezőket tartalmazza: A bábom kitörésekor az Egyesült Államok a semlegesek érdekeit a háborúban megvédeni voltak hivatottak. Anglia, Németország és a Monarkia behozatalának meggát- lása végett dugárunak minősített minden árut, amire az embernek élete fenntartásához szüksége van. Blokádnak nevezett zárlatot rendelt el a kereskedelem meggátlására, amivel szemben az Unió elnöke annak idején energikusan tiltakozott is. Az Északi tengert és a Földközi tengert zár alá vették, megszegve a nemzetközi jognak szabályait. A központi hatalmak két esztendeig vártak és hosszas meggondolás után határozták el, hogy az ellenség eljárását hasonló eljárással torolják meg és ellenségeiket a tengeren legyűrik. Népeikkel szemben parancsoló szükség kényszeritette a központiakat arra, hogy megsértsék a semlegesek szabad tengeri forgalmának jogát, ámde a bu- várhajóbáboru éppen annak hirdetője. Rövidesen bekövetkezik az az idő, amikor minden nemzet lobogója békésen loboghat a tengereknek újra kivívott szabadságának fényében. Anglia blokádja nemcsak a központiak kiéheztetését, hanem a tengereknek angol uralom alá kényszerítését is jelentette. A buvárhajóháboru azonban csupán azt célozza, hogy ellenségeinket tisztességes békére hajlandóvá tegyük és a nemzetnek biztosit-uk a hajózás és tengeri kereskedelem szabadságát. Jogosan remélhetjük, hogy a semlegesek méltányolni fogják lörekvest iákét. Minden félreértés elhárítása végett hangsúlyozzuk és osztjuk Amerika felfogását, hogy figyelmeztetőn nélkül nem szabad elsűlyeszíeni kereskedelmi bajókat, legénységüket biztonságba kell hozni. Tehet: ük a figyelmeztetést oly módon, mint az Unió ajánlja, bogy a buvárhajók parancsnokai az elsülyesztés előtt figyelmeztessék a bajókat. Azonban, hogyha a figyelmeztetést a hadviselőnk elkerülhetetlenül szükségesnek tartják, megtehetik a híján elindulása előtt. Altalanos minden figyelembe jövő ellenséges hajónak szóló figyelmeztetés által. Ellenfeleink figyelmeztetés nélkül elsü- lyesztettek kereskedelmi hajókat. A megtorló elvet érvényesíthettük volna mégsem történt meg, hogy a monarkia buvárhajója előzetes figyelmeztetés nélkül sülyesztett volna el kereskedelmi hajókat. A hajóknak elsülyesztés előtti figyelmeztetésénél mérlegelendő az emberélet megmentése, mely a tengeren a vak véletlenre van bízva. Az előzetes figyelmeztetéssel teljesen jogos az az az eljárás, amely megtiltja bizonyos területeken a semlegeseknek a hajózást, miként a jelen esetben is. Eleve értesítettük a semlegeseket az ellenfeleinkkel szemben elrendelt tilalomról, tehát elkerülhetik polgáraik életének és javainak- ellenséges hajókon való veszélyeztetését. Lehetetlenség, miszerint Amerika ragaszkodjék követeléséhez, hogy az amerikaiak ellenséges hajókon bontatlanul utazhassanak. Hogy ha a semlegesek a szárazföldön olyan területre lépnek, ahol hadműveletek folynak, akkor maguk felelősek életükért. Ugyanezen jogszabálynak kell érvényesülni a tengeren is. A felfegyverezett kereskedelmi hajók kalózhajoknak tekintendők és figyelmeztetés nélkül elsülyeszthetők. Az általános nemzetközijog la kereskedelmi hajóknak nem engedi meg a zsákmányolást joggal való ellenszegülést. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy január harmincegyediki körjegyzékünk nem egyéb azon figyelmeztetésnél, hogy egyetlen kereskedelmi hajó sem érintse a nyilatkozatunkban pontosan megjelölt tengeri területeket. Az elzárt területen elsülyesztett hajók embereit is igyekeztünk biztonságba helyezni, ámde életükért nem vállalhatunk felelősséget. A monarkia buváihajói különben is csak a Földközi tengeren müködoek és amerikai érdekeket aligha veszélyeztethetnek. Végül a buvárhajóháboru a háború megrövidítésével az emberiségnek a további szenvedésektől való megkimélését célozza. A monarkia mindent elkövet az emberélet megfeimólésére. A nyugati hatalmak elzárásával követett célt leggyorsabban és legbiztosabban úgy érhetnénk el, hogyha a tengereknek ezen részein egyetlen emberélet sem pusztulna el, egyetlen emberélet sem jutna veszedelembe., A monarkia őletérdekeit védelmezve az összes államok egyenjogusá gának eszméjét valósítja meg, a semlegesek érdekeit és méltóságát és az emberiesség ala*.‘.örvényeit : sem előtt tartja. Budapest, márc. 5. Berlinből jelenek: House amerikai ezredes Párisba érkezett. A párisi és lyoni lapok szerint Németország és Amerika között a háború közvetlen küszöbön áll. A» események alakulása már nemcsak Wilsontól, hanem az egész amerikai közvéleménytől függ. A most kialakuló erkölcsi összhang elkerülhetetlen előfeltétele Wilson végső döntő elhatározásának. Genf, márc. 5. A Malin jelenti Washingtonból: Wilson állítólag kijelentette, hogy mindig meggyőződése volt, hogy az igazság az ántánt oldalán volt és csakis azért tartózkodott véleményének és érzelmeinek nyilvánításától, mivel még nem tudja, hogy a nép hasonlóan érez e. Ő az abszolút semlegességet kívánta és el akarta hárítani a háború borzalmait. Ma már nincsen tartózkodásra kényszerítve. A L&feonia elsülyesztése, a mexikói összeesküvés tulajdonképen háborús cselekedet, amely máris megadaá a jogot a hadüzenetre. Magasabb szempontokból vár a legutolsó eshetőségig, mert kívánja, hogy az egész nép vele legyen abban az ügyben, amely száz millió embert báb^ru^á... sodpr. Véleménye az, hogy nemcsak á kormány és ő, hanem az egész Amerika jogosnak és elkerülhetetlennek tartja a háborút. Genf, márc. 5. A Petit Parisiennek jelentik Newyorkból: Az ellenzék elhallgatott. A vélemények megegyeznek abban, hogg a háború immár elkerülhetetlen. Bármit döntenek is március negyedikén, Amerika köveit az elnököt. Washington, márc. 5. Negyedikén a szenátus elnapolta magát a nélkül, hogy a fegyveres semlegességre vonatkozó törvényt megszerkesztették volna. Hága, márc. 5. Az amerikai lapok jelentik : A mexikói kormány semmiféle közlést nem kapott Németország>o Newyork, márc. 5. Lansing kijelentette, hogy az Unió kormánya nem hiheti el, hogy Japánnak tudomása lett volna a nemet alánjairól. Abbban is kételkednek, hogy Mexikó hajlandó lett volna Amerika ellenében Németországhoz csatlakozni. A japán nagykövet hivatalosan kijelentette, hogy a tokiai kormány semmiféle körülmények között nem kivont a német javaslattal foglalkozni. Jaján k-jelentette, hogy törhetetlenül ragaszkodik az ántánttal és Amerikával való szövetséghez és jó viszonyához. Washington, márc. 5. Diplomáciai forrásból hírlik, bogy Wilson .dacára annak, hogy a szer.á us nem fogadta el a semlegességre vonatkozó javaslatot, mégis megvalósítja a kereskedelmi hajók felfegyverzését, valamint a több: védelmi intézkedéseket. egyes szám ára: Helyben 6 fillér Lapunk mai száma 4 oldal. Egyes S7a< vidéke« 3 Hu
