Szamos, 1916. november (48. évfolyam, 281-306. szám)

1916-11-05 / 285. szám

•i«Ä « fti V Ö5» SzatAf&v F^tarííűarS., vas&Bp «NH HS* szám, iPySi A pound» NíipnjiP. Ktssse agjfe «vws IT ggyFi'üiüpW. f aaw(0»®ssiBEffiK!a* # 5 .«Y a . - f IBadé «»1 tetefteteJövéswtejf-íteBasá^ iii»wwftn«l Äz oláh fjarclsr hírei, Bui&pmi, Bov. 4. Hiraíalos jelentés: Károly főherceg, lovassági tábornok hadsereg-arovonala t “ ellenség Északoláhországban ■folytatja támadásait. A Rosea határma- i gaslat (Brassótól délkeletre) visszafogla­lásától eltekintve, sehol sem ért el ered­ményt. Predeáltól délnyugatra a legheve­sebb támadásokkal szemben is tartott magaslati állásokért vivett harcokban több mint 250 román foglyot szállítot­tunk be. Az erdélyrószi keleti határon a ro­mánok tüzérségi tevékenysége fokozódott Hőfer, altábornagy. Fisrlin, nov. 4. A nagy főha<Bs*állás kivataUwan jalonti: Károly főherceg, lovassági tábornok hadsereg-arcvonala: Az erdélyi keleti arcvonal északi részén ismét élénkebb lett a harci tevé­kenység anélkül, hogy eddig említésre méltó gyalogsági harcokra került volna a sor. Az erdélyi arcvonalon egyes román támadásokat visszavertünk. Az ellenség megszállta a Rosca magaslatot (az Osanc szorostól délke­letre) Predeáltól délnyugatra elfoglaltunk egy román állást, amelyet november 2.-i előretörésünk alkalmával már megszáll­tunk, a rá következő éjjel azonban ismét elvesztettünk. Itt több mint kétszázötven fogoly jutott kezünkre. Ludendori^ első főszállásmeatar. Radoszlavov Románia bünhödésóröl. Szófia, nov. 4L Radoszlavov miniszterelnök nyilatkozott Az Eat munkatársának Romániáról ős a kö­vetkezőket mondotta: Románia nagyon rossz bőrben van. Szándékosan megtel edkezett történelmi kül­detéséről, amiért bűnhődnie kell. Romániát földrajzi helyzete a központiakhoz paran­csolta, de Románia elvakult az 1913 iki rablóhadjáratának ered mén vétől és nagyzási hóbortba esett. Románia eljátszotta önálló­ságát: Oroszország és az ántánt tábornokai rendelkeznek vele. Romániában most az orosz cenzor és az orosz rendőr az ur. A külőnbőbéről Radoszlavov^* követ­kezőket jelentette ki: % fin a legkevésbbé sem hiszek emeghi- rekben, amelyek onnan származnak, bogy Románia megvádolta Oroszországot, mert nem sietett segítségére. Oroszország viszont azzal vádolja Romániát, hogy önzésből fogott fegyvert A külőabéke hírének semmi alapja nincs. Békéről czak akkor lehetne szó, ha Oroszország katonai helyzete követ­keztében kényszerítve lesz a békére. Ma va./amennyi illetékes faktor véleménye az. hogy az 1917. ér hozza exak meg a döntést. Ha ellenségeink azt remélik, hogy a küszöbön álló telet átengedjük nekik a ké­szülődésekre. tévednek, mert e harc állandó­sulni fog, hogy a döntés idejét közelebb hozzuk. Stokholm, nov. 4. A Rjecs a harctéri helyzetről a követ­kezőket Írja : Az orosz front déli részén alig vannak hadműveletek, mig a román hadszíntéren el­keseredett harcokat lehet várni, ügy látszik, aligha kell attól félni, hogy a román hadse­reg kényszerülne a főváros védelmét feladni, Különben is Bukarest kiürítése a gyorsan egymást követő események között igen nehéz lenne. A román csapatok a mióta a harcok román területen- folynak, erős eilsntállást fej­tenek ki. Mackenssnnek valószínűleg nem lesz ideje, hogy részt vegyen a jomás» síkságon vívandó döntő harcokban, mert a dunai át­kelés hosszú ideig tartana, ügy látszik, hogy a moldovai, valamint az ószakoláhországi határon sikerült a románoknak megállítani az ellenség (központiak) előrenyomulását. * Stokholm, nov. 4. A Rjecs írja ; Vezérkari jelentéseink szerint az orosz- román csapatok folytatják visszavonulásukat. A magyar osztrák csapatok több fontos irány­ban rendkívül erős tevékenységet fejtenek ki. így elfogja'ták a bejáratokat a román terü­letre a Trotva és az Uz folyók között és éppfcn a leg/aszedelmesebb helyeken vetet­ték meg lábukat, ahonnan az ut keletről Bukarest ávkarolásához vezet, Ezenkívül Bu­karestet veszedelem fenyegeti a nagysze­beni, a brassói ós a petrozsényi irányból is. Stokholm, nov. 4. Bukarest lakosai nagy tömegekben sne- nekülneK. Jassy már annyira tele van mene­kültekkel, hogy az újonnan érkezőket Bessza- rábiába továbbítják. A dobrudzsai menekül­tek Oroszországba külön menekülő vonatokat kaptak. Bukarest kiürítése tovább ,tart. A kávéházak és vendéglők üresek. A követsé­gek elhagyták a fővárost. Genf, eov. 4. A Tems jelenti Pétarvárról : Az erdélyi fronton mindössze három­száz kilométeren mutatkozik harci tevékeny­ség. A harctér legfontosabb része Oláhország, ahonnan több ut vezet Bukarestbe. Dobrud­zsába» Máckeusen közeledik a Dunához, de az átkelést csak akkor kísérli meg, ha Fal- kenhayn kedvező állásokat foglal el. Egyes szám árat helyben IS fillér Lapmtk mai máma 6 oldal. Egyes szám ára vidéken 8 füléi. • ni ni mii ii niiiriii'iiMi !■■!■■■ ifBiio wn imim m nfri nmi önálló lengyel királyság. Budapest, nov. 4. A Magyar Táviéi ivodA jelenti: A Iubiiiti főkormíPJzóságbau Hol­nap a kövei "(> proklaüiációt fogják _öz*6?SmB: A lublini főkormányzóság lako­saihoz 1 őfelsége Ausztria császárja és Ma­gyarország apostoli királya, valamint őfelsége a német császár fegyvereik végleges győzelmébe vetett szilárd bizo- dalommal és attól a kívánságtól vezet­tetve, hogy a vitéz hadseregeik által az orosz uralom alól nagy áldozatokkal el­ragadott lengyel területeket boldogabb jövendő felé vezessék, megegyezi«.!* ab­ban, hogy e területekből önálló álla­mot alkotnak örökösödés alapján levő monarchiával és alkotmányos államszervezettel. A lengyel királyság határainak pon­tos megállapítása egyelőre függőben marad. Az uj királyság a két szomszédos hatalomhoz való kapcsolatban megtalálja azokat a biztosítékokat, amelyekre erői­nek szabad kifejtéséhez szüksége van. A régi időkből való lengyel hadse­reg dicsőséges hagyományai és a mos­tani nagy háborúban harcoló vitéz len­gyel bajtársak emlékezete a lengyelek­nek saját hadseregében éljen tovább. E hadsereg szervezetét, kiképzését és vezetését közös megállapodással fog­juk szabályozni. A szövetkezett uralkodók abban a bizodalommal teljes reménységben van­nak, hogy a lengyel királyságnak állami és nemzeti fejlődésre való vágyakozása Európa általános politikai viszonyainak és saját országaik és népeik biztonságá­nak figyelembevevósóvel most már tel­jesíthető. A lengyel királyság nagy nyugati szomszédos államai örömmel fogják látni keleti határukon egy szabad, boldog és nemzeti életnek örvendő állam újraéle­dését és felvirágzását. Ausztria császárjának és Magyar- ország apostoli királyának legfelsőbb parancsára: a főkormányzó. Teljesen azonos szövegű hirdet­ményt bocsátanak ki ezzel a hirdetmény­nyel egy időben a varsói főkormányzó­ságban is.

Next

/
Thumbnails
Contents