Szamos, 1916. augusztus (48. évfolyam, 201-227. szám)

1916-08-31 / 227. szám

XLVIÍl. évfolyam. Szstmár, 1916 augusztus 31., csütörtök f inni IMtSl 227. szánv .jj fi A cS-'/jL fi B3> e x t?E? »r-s itt« b sai iá i Soy évre évre Begyedén-. „ Beyl lónapra „ 3 1 60 f ,aof A világháború hirei. A román gazság Kétszínű, titkolózó és alattomos ellen­ségeink sorából az éjjel kilépett Románia és mától kezdve szuronyai hegyén villogtatja fe­lénk a rosszindulatot és a gyülölséget, melyet eddig a vérszivő uzsorás shyloki mosolya alá rejtett s miután két esztendőn át minden kép­zelhető módon zsarolt bennünket s megrabolta e letelt két esztendő minden kínálkozó alkal­mát, idejénvElónak hiszi, hogy szivünknek irányítsa a kegyelemdöfést. Mintha a pióca határozná el, hogy vesztét okozza a hősnek, aki oroszlánokkal és a sivatag minden fene­vadjával áll harcban. A két esztendő alatt, mely a hátunk mögött van, sok olyen dologban volt részünk, mely nem szolgál a szívnek és az elmének épülésére; de a gyalázatnak, a gyomrot há­borító undornak örökös szegyenkövét ez az ország emelte magának, mely fenyegetéseivel és elcsitulásával, ökölrázással és sunyi meg- lapulással profitját akarta lecsapolni a világ pusztulásnak. Fegyvereink erejétől senki nem félt, mert ez nem lehet jelentős hasznára annak, akit segít és nem árt, akinek ártal­mára tör. Az oláh bátorság, a román harci erkölcsök soha nem tartoztak azok közé, miket rettegve említett a világ, de ide tarto­zott a móc árulás, a román léleknek salakos áramlása, mely mindannyiszor megmutatko­zott, valahányszor az idő s a helyzet a gyáva spekulációnak, az orvtámadásnak s a hittaga­dásnak kedvezett. Ezzel az éjszakai ólálko­dással harapott már egyszer a ragyogó Bul­gária sarkába s azt hiszi, hogy ugyanily mó­don rabolhat meg most bennünket. Hát jöjjön! Ha ellenünk az egész világ, oda se neki, hogy a támadó hatalmasságok nyomában ott kullog koncra leső kutyájuk is. A praktika, mit szőttek, a sötétség Aüve ma már nyiivánvaló. Leplezte az, hogy egyidőben történt meg az olasz hadüzenet Németország­nak és Romániáé a mi számunkra. Bennün­ket különösen ez érdekel, mert az egész vi­lágháborúban ez a román háború a mi leg- sajátabb ügyünk. Ez már magyar ügy és mi meg fogjuk mutatni, hogy mit tesz az, ha a magyar határt kell megvédenünk. A román háború lehetőség arra, hogy amint megszaba­dítottuk magunkat a szerb veszedelemtől, szer­vezetünkből eltávolitsuk a román mérget is. Tigrisek lesznek a mi katonáink, mon­dotta Károlyi Mihály s ha kell a kapától ka­szától a puszta tiz körömig nem hagyunk fegyvert, eszközt használatlanul. Kincse*, szép Erdély nyugodt lehet, Ezt a gazságot, ezt tor- konragadjuk! Románia mephanásog haditepVo, OrVtámadás predeálnál. — Bevezető tyarc az egész Vona­lon. — Brassót kiürítettük. Sajtószállás, aug. 30. Románia hadseregei tegnap az egész magyar—román határ mentén megkezdték a támadást. Hatszáz kilométeres fronton kísérelték meg a határátjárók forszirozását. Több szakaszon harcok támadtak. A Duna-vonalon, a magyar—román— szerb határszögletnél és Orsovánál nagyobb összecsapásra került a sor. Az ellenség azonban ellenállásra talált. Más froníEzaksszó^ -veszteségeket szen­vedtek. A román zászlóaljak, amikor határőrző csapataink vonalát akarták áttörni és előre akartak nyomulni, véres fejjel kerültek visz- sza a Vőröstorony szorosból, ahol az Olt mentén akartak előrenyomulni Nagyszeben felé, továbbá a brassói völgykatlantól délre levő völgyátjárókból. A gyergyói medencétől keletre és észak­keletre harcok fejlődtek ki. A románok felvonulása Nagy- és Kis- Oláhországba* régen elő volt készítve. A mostani harcok csak bevezető ütkö­zetnek mondhatók. A nagyobb hadműveletekre csak akkor kerülhet sor, ha hadseregünk frontja szilárd vonalat alkot. Hadvezetőaégűnk magasabb szempon­tokból fel fogja áldozni azon határszéleket, amelyek az ellenség megkerülési kísérleteit megkönnyítik és vissza fogunk vonulni a terv­szerűen előkészített vonalakra. Bukarest, aug. 30. Az Est Bukarestből visszaérkezett mun­katársa jelenti: Vasárnap e*te félkilenckor, tehát a had üzenet megtörténte előtt félórával Predeálon román granicsárokból és pénzügyőrökből rögtönzött komitáczibanda megtámadta a pályaudvar magyar hivatalnoki karát és csendőrségi kirendeltségünket. Ugyanekkor golyózáport zúdítottak a polgári menekülőkre és kifosztották a pályaudvar magyar részének jegy- és vámpénztárát, A bukareiti koronatanács összeü’ése előtt ötnegyed órával a menetrendszerű két vonatot Bukarestből már nem indították el, tehát az egész koronatanács cinikus játék volt úgy a király, mint Bratianu részéről. Az esti órákban a predeáli román ha­tóságok felszólították a magyar hivatalnoko­kat, hogy a pályaudvar környékét ne hagy­ják el. Ugyanakkor a román granicsárok el- állották a pályaudvarról a Predeál falé ve­zető utat, mert közben Predeálon kiragasz­tották a mozgósítási parancsot. Este félkilenckor vaksötétben megérke­zett Magyaron zágból Predeálra a kért segítő vonat, amely a pályaudvaron túl megállóit. A kövatkező pillanatban vad sortüz kezdődött. A rejtekhelyekről román fegyvere­sek sortüz alá fogták a vonalot, a mozdony- vezetőt és a kalauzokat, akik sietve eloltot­ták a lámpákat. Ekkor a vonat lassan hát­rálni kezdett a magyar határ felé, folytonos golyózáporban és a pályaudvartól öt kilo­méterre a kis alagutnál megállóit. A pályaudvaron levő menekülőink gya­log tették mrg az öt kilométeres utat a vo­nat felé, miközben a románok folyton lövöl­döztek reájuk. A menekülők közül többen megsebesültek. Az asszonyok és gyermekek siránkozva kérték a csendőröket és határ- rendőröket, hogy jöjjenek velük, de minden férfi a helyén maradt, csupán két pénzügy­őr távozott parancsra a menekülőkkel. Predeálon a határnál magyar csendőr- őrskülönitmény van, mintegy 30 ember. Kilenc órakor a románok tűz alá íogtik laktanyájukat, mire Grósz csend­őrőrmester csendőreit rajvonalba állította és tüzet vexényelt. Ezzel a sortűzzel kezdődött a harc először a románokkal. Fél tizenegykor elindult a menekülők vonata, amelyet a románok folyton lőt­tek, úgy, hogy a menekülők a vonat pado­zatán feküdtek, nehogy golyó érje őket. Az eltűnő vonat után a románok már ágyuk­kal lövöldöztek. Az ágyúzásra magyar ágyuk feleltek Felsőtömösről. A menekülők vonata ezalatt lassan előrehaladt. Útközben arra figyeltek, kogy nem hallanak-e valahol segélykiáltásokat, hogy felvehessék a vonatra. Erős román járőrök még vasárnap éjjel átlépték a magyar határt. Féltizkor Felsö- tömösön alarmirozták a lakosságot és a 82. sz. székelyezred egyik zászlóalját, amely azonnal harcba bocsátkozott az előretörő románokkal. Géni, aug. 30. A párisi Journal közli : Lahováry román követ a lap katonai munkatársának azt mondotta, hogy a magyar határ szorosainak hirtelen megtámadása a bukaresti vezérkar terveihez tartozott. Azért tartották az utolsó pillanatig titokban a monarchiának szóló hadüzenetet. Az orosz csapatok már román terüle­ten vannak, hogy a további hadműveletek céljából előrenyomuljanak. Lugano, aug. 30. A Tribuna jelenti Bukarestből: Erős orosz osztagok tegnap óta román földön nyomulnak Bulgária ellen. e fílléf, ifi 6 fillér. Lipnak mmí sasánsa 4> oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents