Szamos, 1916. augusztus (48. évfolyam, 201-227. szám)
1916-08-31 / 227. szám
XLVIÍl. évfolyam. Szstmár, 1916 augusztus 31., csütörtök f inni IMtSl 227. szánv .jj fi A cS-'/jL fi B3> e x t?E? »r-s itt« b sai iá i Soy évre évre Begyedén-. „ Beyl lónapra „ 3 1 60 f ,aof A világháború hirei. A román gazság Kétszínű, titkolózó és alattomos ellenségeink sorából az éjjel kilépett Románia és mától kezdve szuronyai hegyén villogtatja felénk a rosszindulatot és a gyülölséget, melyet eddig a vérszivő uzsorás shyloki mosolya alá rejtett s miután két esztendőn át minden képzelhető módon zsarolt bennünket s megrabolta e letelt két esztendő minden kínálkozó alkalmát, idejénvElónak hiszi, hogy szivünknek irányítsa a kegyelemdöfést. Mintha a pióca határozná el, hogy vesztét okozza a hősnek, aki oroszlánokkal és a sivatag minden fenevadjával áll harcban. A két esztendő alatt, mely a hátunk mögött van, sok olyen dologban volt részünk, mely nem szolgál a szívnek és az elmének épülésére; de a gyalázatnak, a gyomrot háborító undornak örökös szegyenkövét ez az ország emelte magának, mely fenyegetéseivel és elcsitulásával, ökölrázással és sunyi meg- lapulással profitját akarta lecsapolni a világ pusztulásnak. Fegyvereink erejétől senki nem félt, mert ez nem lehet jelentős hasznára annak, akit segít és nem árt, akinek ártalmára tör. Az oláh bátorság, a román harci erkölcsök soha nem tartoztak azok közé, miket rettegve említett a világ, de ide tartozott a móc árulás, a román léleknek salakos áramlása, mely mindannyiszor megmutatkozott, valahányszor az idő s a helyzet a gyáva spekulációnak, az orvtámadásnak s a hittagadásnak kedvezett. Ezzel az éjszakai ólálkodással harapott már egyszer a ragyogó Bulgária sarkába s azt hiszi, hogy ugyanily módon rabolhat meg most bennünket. Hát jöjjön! Ha ellenünk az egész világ, oda se neki, hogy a támadó hatalmasságok nyomában ott kullog koncra leső kutyájuk is. A praktika, mit szőttek, a sötétség Aüve ma már nyiivánvaló. Leplezte az, hogy egyidőben történt meg az olasz hadüzenet Németországnak és Romániáé a mi számunkra. Bennünket különösen ez érdekel, mert az egész világháborúban ez a román háború a mi leg- sajátabb ügyünk. Ez már magyar ügy és mi meg fogjuk mutatni, hogy mit tesz az, ha a magyar határt kell megvédenünk. A román háború lehetőség arra, hogy amint megszabadítottuk magunkat a szerb veszedelemtől, szervezetünkből eltávolitsuk a román mérget is. Tigrisek lesznek a mi katonáink, mondotta Károlyi Mihály s ha kell a kapától kaszától a puszta tiz körömig nem hagyunk fegyvert, eszközt használatlanul. Kincse*, szép Erdély nyugodt lehet, Ezt a gazságot, ezt tor- konragadjuk! Románia mephanásog haditepVo, OrVtámadás predeálnál. — Bevezető tyarc az egész Vonalon. — Brassót kiürítettük. Sajtószállás, aug. 30. Románia hadseregei tegnap az egész magyar—román határ mentén megkezdték a támadást. Hatszáz kilométeres fronton kísérelték meg a határátjárók forszirozását. Több szakaszon harcok támadtak. A Duna-vonalon, a magyar—román— szerb határszögletnél és Orsovánál nagyobb összecsapásra került a sor. Az ellenség azonban ellenállásra talált. Más froníEzaksszó^ -veszteségeket szenvedtek. A román zászlóaljak, amikor határőrző csapataink vonalát akarták áttörni és előre akartak nyomulni, véres fejjel kerültek visz- sza a Vőröstorony szorosból, ahol az Olt mentén akartak előrenyomulni Nagyszeben felé, továbbá a brassói völgykatlantól délre levő völgyátjárókból. A gyergyói medencétől keletre és északkeletre harcok fejlődtek ki. A románok felvonulása Nagy- és Kis- Oláhországba* régen elő volt készítve. A mostani harcok csak bevezető ütközetnek mondhatók. A nagyobb hadműveletekre csak akkor kerülhet sor, ha hadseregünk frontja szilárd vonalat alkot. Hadvezetőaégűnk magasabb szempontokból fel fogja áldozni azon határszéleket, amelyek az ellenség megkerülési kísérleteit megkönnyítik és vissza fogunk vonulni a tervszerűen előkészített vonalakra. Bukarest, aug. 30. Az Est Bukarestből visszaérkezett munkatársa jelenti: Vasárnap e*te félkilenckor, tehát a had üzenet megtörténte előtt félórával Predeálon román granicsárokból és pénzügyőrökből rögtönzött komitáczibanda megtámadta a pályaudvar magyar hivatalnoki karát és csendőrségi kirendeltségünket. Ugyanekkor golyózáport zúdítottak a polgári menekülőkre és kifosztották a pályaudvar magyar részének jegy- és vámpénztárát, A bukareiti koronatanács összeü’ése előtt ötnegyed órával a menetrendszerű két vonatot Bukarestből már nem indították el, tehát az egész koronatanács cinikus játék volt úgy a király, mint Bratianu részéről. Az esti órákban a predeáli román hatóságok felszólították a magyar hivatalnokokat, hogy a pályaudvar környékét ne hagyják el. Ugyanakkor a román granicsárok el- állották a pályaudvarról a Predeál falé vezető utat, mert közben Predeálon kiragasztották a mozgósítási parancsot. Este félkilenckor vaksötétben megérkezett Magyaron zágból Predeálra a kért segítő vonat, amely a pályaudvaron túl megállóit. A kövatkező pillanatban vad sortüz kezdődött. A rejtekhelyekről román fegyveresek sortüz alá fogták a vonalot, a mozdony- vezetőt és a kalauzokat, akik sietve eloltották a lámpákat. Ekkor a vonat lassan hátrálni kezdett a magyar határ felé, folytonos golyózáporban és a pályaudvartól öt kilométerre a kis alagutnál megállóit. A pályaudvaron levő menekülőink gyalog tették mrg az öt kilométeres utat a vonat felé, miközben a románok folyton lövöldöztek reájuk. A menekülők közül többen megsebesültek. Az asszonyok és gyermekek siránkozva kérték a csendőröket és határ- rendőröket, hogy jöjjenek velük, de minden férfi a helyén maradt, csupán két pénzügyőr távozott parancsra a menekülőkkel. Predeálon a határnál magyar csendőr- őrskülönitmény van, mintegy 30 ember. Kilenc órakor a románok tűz alá íogtik laktanyájukat, mire Grósz csendőrőrmester csendőreit rajvonalba állította és tüzet vexényelt. Ezzel a sortűzzel kezdődött a harc először a románokkal. Fél tizenegykor elindult a menekülők vonata, amelyet a románok folyton lőttek, úgy, hogy a menekülők a vonat padozatán feküdtek, nehogy golyó érje őket. Az eltűnő vonat után a románok már ágyukkal lövöldöztek. Az ágyúzásra magyar ágyuk feleltek Felsőtömösről. A menekülők vonata ezalatt lassan előrehaladt. Útközben arra figyeltek, kogy nem hallanak-e valahol segélykiáltásokat, hogy felvehessék a vonatra. Erős román járőrök még vasárnap éjjel átlépték a magyar határt. Féltizkor Felsö- tömösön alarmirozták a lakosságot és a 82. sz. székelyezred egyik zászlóalját, amely azonnal harcba bocsátkozott az előretörő románokkal. Géni, aug. 30. A párisi Journal közli : Lahováry román követ a lap katonai munkatársának azt mondotta, hogy a magyar határ szorosainak hirtelen megtámadása a bukaresti vezérkar terveihez tartozott. Azért tartották az utolsó pillanatig titokban a monarchiának szóló hadüzenetet. Az orosz csapatok már román területen vannak, hogy a további hadműveletek céljából előrenyomuljanak. Lugano, aug. 30. A Tribuna jelenti Bukarestből: Erős orosz osztagok tegnap óta román földön nyomulnak Bulgária ellen. e fílléf, ifi 6 fillér. Lipnak mmí sasánsa 4> oldal.
