Szamos, 1916. január (48. évfolyam, 1-31. szám)
1916-01-08 / 8. szám
2, oldal SZAMOS (1916 január 8 8. szárú) A qyugati hadszíntérről. Bariin, január 7. A nagy főhadiszállás jelenti: Különös esemény nem történt. A legfőbb had vezetőség. A balkáni helgzet. Lugano, jan. 7. A Corriere Szalonikiból január 3-ról a következőt jelenti: Az angol—francia repülők megállapítása szerint minden arra vall, hogy a fegyverek pihenésének végeszakadt és Szaloniki ellen az általános támadás küszöbön van. Athén. január 7. Az Embrosz szerint a közel jövőben a bolgár és olasz csapatok albán területen megütköznek. A bolgárok itt nagy erőkkel operálnak. Lugano, jan. 7. A Giornale d' Italia jelenti Athénből: A négyes szó.őrség követei közölték a görög kormánnyal, hogy a Szalonikiban letartóztatott konzulokat szabadon bocsátották. Szófia, jan. 7. A diplomáciai körök értesülése szerint a központi hatalmak a Szaloniki ellen küszöbön álló offenzivával kapcsolatban közös lépést tettek a görög kormánynál Görögország magatartása ügyében. A választól függ a görög föluön intézendő hadviselés kérdése. A jegyzékben a központi hatalmak felkérik Görögországot, hogy tisztázza magatartását a központi hatalmakkal és az ántánt- tal szemben. A válasz — mint illetékes körökben remélik* — nem lesz ellentétes a központi hatalmak érdekeivel. Szaloniki, jan. 7. A központi hatalmak támadása az án- tánt csapatok ellen küszöbön áll. Az ellenséges hadseregek megütközéséről minden pillanatban várható a hir. Szófia, jan. 7. Az angolok és franciák Szalonikiban eddig kétezer olyan embert tartóztattak le, akik valamennyien a központi hatalmak alattvalói. Amsterdam, jan 7. A görög kormány helyzete válságos, mert őket teszik felelőssé a szalonikii konzulok letartóztatásáért. Genf, jan. 6. Péter szerb király a Petit Párisién c. lap tudósítója előtt kijelentette, hogy az ántánt megígérte a szerb királyság helyreállítását, de az albániai harcok kilátástalanok, miértis azt kívánja, hogy szállítsák az albániai olasz csapatokat Szalonikiba. Egy francia lap a békéről. Rotterdam, jan. 7. A Journal des Débats c. lap írja: Ha a békét az 1916. évben még nem is Írják alá, minden jel arra vall, hogy ez év végén meg lesznek állapítva a béke alapvető feltételei. A franciák veresége Marokkóban Paris, jan. 7. A Temps jelenti Marokkóból: A felkelő tunisziak megverték a franciákat, akik kénytelenek voltak Abd el Me- lekbe visszavonulni. Kelet-Marokkó a franciákra nézve elveszett. Két francia tábornok halála. Pária, jan. 7. S rret tábornok, a Vogézekben harcoló hadosztály parancsnoka lábának amputálása következtében meghalt. Gambet tábornok, hadosztályparancsnok, egy autó-katasztrófánál életét vesztette. Egy angol buvárhajó katasztrófája flags, jan. 7. A hollandi tengerészeti miniszter közli: A Brabant hollandi hajó Texel közelében a territoriális vizeken túl egy angol buvárhajóval találkozott, amely vészjelzést adott. A buvárhajó 32 tőnyi legénységét a cirkáló megmentette. Az angol alsóházbói. Elfogadták a védkötelezettséget. London, jan. 7. Az alsóházban a védkötelezettség- ról szóló törvényjavaslatot első olvasásban 403 szóval 104 ellenében elfogadták. London, jan. 7. A védkőtelezettség ellen nagyobbára irek szavaztak. Balfour beszédet tartott a III. javaslat mellett. Kijelentette, hogy annak megszavazása Angliának becsületbeli kérdése. Lemondott angol miniszterek. London, jan. 7. Hivatalosan jelentik: Henderson, Brace és Agerta munkáspárti miniszterek állásukról lemondtak. Az ántánt Juanszikai császársága ellen. Stokholm, jan. 7. Az ántánt-követek Tokióban tanácskozva elha'ározták, hogy követelni fogják Juanszikai lomondását a császárságról. A japán cirkálókat visszarendelték. Délkína a forradalmárok kezében van. Miután a forradalmárok ántánt ellenesek, az ántánt ezért akar beavatkozni Kina ügyeibe. LEGÚJABB. Románia csatlakozzék a központi hatalmakhoz! Bukarest, jan. 7. A Dreptatea jelenti: Marghiloman tegnap értekezletre hívta össze pártjának végrehajtó bizottságát. Az üléssn Románia további magatartásáról határoztak és megbízták Marghilomant, hogy kérjen kihallgatást a királytól és lejtse ki a király előtt álláspontját olyképpen, hogy Romániának a központi hatalmakhoz kell csatlakoznia. Felhatalmazták, hogy javasolja a királynak egy uj kabinet alakítását, amely nyíltan kijelentené, hogy Románia a központi hatalmak oldalára áll. Az angol munkások a véd- kötelezettség ellen. London, jan. 7. A munkáskongresszus tegnap délutáni ülésén Henderson miniszter kijelentette, hogy nem szavaz a védkőtelezettség ellen. A gyűlés 1.715,000 szavazatai 934,000 szavazattal szemben elfogadta a vasutasok határozatát, akik felszólították az értekezletet, hogy foglaljanak állást a védkőtelezettség ellen. Ez akkor történt meg, amikor már ismeretes volt Henderson, Brace és Robert miniszterek lemondása. Akivel jósoltattak maguknak az oroszok. Máranrjarosi „csodarabbi“ Szatmaron. — A ,Szamos“ eredeti tudósítása. — Szatmár, jan. 7. Máramarosmegvében, Rozálián él egy Ovics Simsi Eizig nevű csodarabbi, aki az oroszoknak mind a két máramarosi vendég- szereplése alatt odahaza tartózkodott. A rabbi, aki 50 esztendős, 8 gyermek apja, alig magasabb 80 centiméternél. — A teje csaknem akkora, mint a fél törzse. A gyermekgyöngeségü karokon rendes férfi kezek vannak. A rabbi, akinek mind a nyolc gyermeke, két fiú és hat leány, egytől egyig ilyen korcsszülött, — a talmudtanulroányok- kal, kabalisztikus f ásokkal és jóslásokkal foglalkozik. Bejárta csaknem egész Európát. — Varsóban, Párisban, Londonban és Bukarestben heteken keresztül tartózkodott. — Az oroszok mindkét b törése idején odahaza volt Máramarosmegyében és a rövid ideig tartó pünkösdi királyság alatt a babonás oroszok rendkívül tiszteletben részesítették. A csodarabbi, aki most az oroszok elvonulása után országos „körútra“ indul, eljutott Szatmárra, ahol a Várdomb utca 15. szám alatt lakik. Itt mondta a kettős máramarosi invázióról a következőket: — Október végén, épp’ sátoros ünnepkor jelentek meg az oroszok Rozálián. — Lehetett vagy 1500 katona, egytől-egyig lovaskozák. Az első do’guk az volt, hogy sorra járták a házakat. Rabollak, zsákmányoltak, kegyetlenkedtek. A pincétől a padlásig mindent felkutattak. Az én lakásomba is betört egy kozák, de amikor meglátott engem és törpe családomat, ijedten menekült és oda- csöditette a tiszteket és a katonaság még józan részét. Altisztek kérésmere, oroszul beszéltem velük, elzavarták a bámészkodókat, majd bejöttek a lakájba és megkértek, hogy jósoljak nekik. Az első kérdés az volt, hogy ki győz a háborúban? — Erre én a következőket feleltem: — Erre a kérdésre nem felelhetek, mert ha azt felelném, hogy ti veszítetek, akkor bántanátok; de ha azt mondanám, hogy ti fogtok győzni, akkor azt hinnétek, hogy félek tőletek és azért mondtam ezt. Kérdezzetek tehát mást. Az egyik tiszt most azt kérdezte, hogy mondjam meg a kedvese nevét. Én megmondtam, hogy Mária. A válasszal meg volt elégedve, amire égész sora következett a magánügyeikre és jövendőjükre vonatkoző kérdéseknek. Az egyik jó másfélórai kérdezgetés után arra kért, hogy legalább azt mondjam meg, hogy hogyan fog végződni ez a betörés. Azt válaszoltam: — Szégyen, nagy szégyen fog érni! Erre mindnyájan el kezdtek kacagni.
