Szamos, 1915. december (47. évfolyam, 329-358. szám)
1915-12-23 / 351. szám
XLVII. évfolyam. Szatmár. 1915. december 23., csütörtök 35 A jövő nemzedék. Ezekben a véres időkben különösen egy gondolat nehezedik ólomsullyal a nemzet lelkére. Az, hogy a rettenetes harcokban fiaink szine-java vérzik el s hogy a béke Magyarországa pótolhatatlan hiányát fogja érezni legőleterősebb, mert legfiatalabb polgári számottevő részének. A gondolat nyomasztó voltát meg csak öregbíti az a szo- morá tapasztalat, hogy egyidejűleg a születések száma jelentékenyen hanyatlóban van, viszont pedig a gyermekhalandóság a békeidő arányához képest emelkedik. A jövőért való aggódás szinte megbénítja a hazafias érzést, amint ebben a távlatban elmélyed s érthető lázasan keressük-kutatjuk a módokat, melyekkel a lehetőség határai között képesek volnánk jövőnknek ezt a nagy veszedelmét korlátozni. Éppen ezért bizonyosak vagyunk benne, hogy ez az eszmecsere mely erről a nagy- fontosságú problémáról a főrendiház legutóbbi ülésén lefolyt, széles e hazában lelkes visszhangot fog kelteni s iránta olyan hazafias érdeklődést vált ki, hogy annak a nemzet elevenébe vágó ügy okaetlenül nagy hasznát látja majd. Egyelőre pedig megnyugtatást keresünk abban a jóleső kormány- nyüatkozatban, hogy a kérdéssel, amióta szomorú bizonysága beigazolódott, az illetékes körök behatóan foglalkoznak s mindent elfognak követni, ami csak alkalmasnak ígérkezik következményeiben egyébként beláthatatlan baj kiküszöbölésére. Amiket Sándor János belügyminiszter Zichy Rafael gróf hazafias felszólalására válaszolt, azokban lelkiismeretesen az ország elé tárja az okokat, melyek különösen a gyermekhalaneóságot magyarázzák, egyúttal azonban az emberséges érzésnek és a felelősségtudatnak ugyanezen a lelkiismeretességével állapítják meg azt is, hogy készen van a legmesszebbmenő akcióra s ennek áldásos hatására feltétlenül számítanunk lehet. Az okok sorában talán a legpusztítóbb szerepet játssza az a körülmény, hogy a családok kenyérkereső nélkül maradtak. Ezáltal és a drágaság következtében a táplálkozás annyi kívánni valót hagy fönn, hogy ennek romboló hatását a gyermekvilágra tagadni nem lehet. Azonkívül a kenyérkeresetre kényszerült anyák gyermekgondozása is természetesen megfogyatkozott, ami hasonlóképpen sokban hozzájárul a gyermek- halandóság emelkedéséhez. Mindezeket tetézik még az orvoshiány is ; ez a háború toly- tán szinte ilyesztő mérvet öltött és hogy ez a halandóság növekedésében minő tényező, azt bővebb illusztrálás nélkül is fájdalmasan érezzük és tudjuk mindnyájan. A védekezés keretéül Sándor János azt a hatalmas szervezetet jelölte meg, mely Magyarországnak egyik legszebb disze: gyermekvédelmi intézményünket. Ez az intézmény nemcsak azzal tölti be nemes hivatását, hogy csodás eredményekre mutathat vissza, hanem azzal is, hogy az emelkedő gyermekhalandóság veszedelmére nyomban reagált s ennek megszüntetése érdekében latba veti egész akcióképességét. Gyermek- védelmi büszke sikereink legfőbb forrása azonban idáig is az volt, hogy a társadalom szivvel-lélekkel magáévá tette a gyermek- védelem ügyét. Éppen ezért Sándor János a gyermekhalandóság veszedelme ellen való küzdelem erősebb biztosítékát abban keresi, hogy a magyar társadalom még az eddiginél is nagyobb szeretettel ölelje magához a pusztuló magyar gyermekvilágot. Fanatikus a hitünk az iránt, hogy Sándor János nem hiába apellál a magyar társadalomra. Ott van az mindenütt, mióta csak háború van, ahol áldozni, vagy a sebeket ápolni és gyógyítani kell. A jövő nemzedék pusztulása a legmélyebb seb, amelyet a nemzet testén a háború üthet. Ott lesz ennél is és bizonnyal nem rajta fog múlni, hogy e? a seb Magyarországnak minél kevesebb fájdalmat okozzon. | A világháború hírei. D]abb zsákmány Ipáknál Budapest, dec. 22. Hivatalos jelentés: Délkeleti hadszíntér: Ipeknél újabban hatvankilenc ágyút zsákmányoltunk, melyeket a szerbek elástak. E szám alighanem még jelentősen emelkedni fog.' Hő fér, altábornagy. Berlin, dec. 22. A nagy főhadiszállás hivatalosan jelenti: A balkáni hadszíntér: Lényeges esemény nem történt. A legfőbb hadvezetőség. A plevljei fegyverek megszerzése. Sajtószállás, dec 22. Plevlje bevétele előtt egyik huszár- kapitányunk átlopódzott a montenegróiak vonalán és Pievljében meglepte a polgármestert a városi tanáccsal élén. Itt jegyzőkönyvbe diktálta a lakosság fegyverkészletét, amelyet a városházára hordát olt. Ezután két kezessel visszatért csapatához. Másnap bevonulva az összes fegyverkészletet megtaláltuk a városházán. Harc a Fekete-tengeren. Bukarest, dec. 22. Az Universul jelenti: A Fekete tengeren, a bolgár part közelében a török—bolgár és az orosz flotta között harc van folgamatban. Aláaknázott o^osz kikötők. Bukarest, dec, 22. Az oroszok Ismaila és Keni kikötőiket aláaknázták. \ töröltök offenzivája Gallipolin. Konstantinápoly, dec. 22. Gallipoli nyugati partjáról egészen elűztük az angolokai és a franciákat. A törökök győzelme végleges. Az angolok betegeket és sebesülteket hagytak hátra. Genf, dec. 22. Joffre feltűnés nélkül visszavonta a dardanellai csapatok egy- részét. A szakkritika dicséri Joffre éleslátását. Amsterdam, dec. 22. Az angol csapatoknak Gallipoli- ról történt visszavonása nem jött váratlanul. A Dardanellák ellen a harcot erőteliesebben fogják folytatni és nem adják föl a szedil-bahri erős állást, mely a tengerszoros bejáratát uralja. Konstantinápoly, dec. 22. A török főhadiszállás jelenti: Irak-íron t: Kút el-Amaránál a helyi harcok megszakításokkal tovább tartanak. A Kaukázusban egy ez- rednyí orosz haderő megtámadta az egyik hadállásunkat, melyet egy század katonaságunk védett. Az oroszokat visszavertük. A Dardanella fronton, az Ari- burnunál és Anafortában zsákmányolt tárgyaknak összeírását még nem fejeztük be. Ariburnunál két nehéz ágyút, egy Creuzot ágyút, továbbá öszvéreket és élelmiszereket zsákmányoltunk. Szeddil Bahrnál a centrumban az ellenség megújította támadásait, de visszavertük. A.F« f^atjwm*F mill sasán*» 6 ©Mail. Uli %wk
