Szamos, 1915. szeptember (47. évfolyam, 239-267. szám)
1915-09-19 / 256. szám
(1915 szeptember 19. 256 szám 3 oldal. SZAMOS Romámia és a magyar románok. Goldis László nyilatkozata. Nem tárgyaltak a komité tagjai Bratianuval. — A Szamos eredeti tudósítása. — Arad, szept. 17. Románia állásfoglalása e'é feszült érdeklődéssel néz most az egész monarchia, de különösen a hazai románság. Egészen természetes ugyanis, hogy a magyarországi románok nem szívesen fogadnák Romániának ellenünk való fel é-pését, mert esetleg gyanúsítások középpontjába kerülhetnének, habár a mi románjaink a háború alatt számos alkalommal bizonyítékát adták hűségűknek. Mint ismeretes, megtagadták a Romániába szökött magyarországi románokkal minden közösséget és hivatalos lapjukban nem egyszer megbélyegző támadást intéztek az árulók ellen. Most elterjedt annak a hire, hogy a magyarországi román komitó több tagja néhány nappal ezelőtt látogatást tett Bukarestben es Bratianu román miniszterelnököt & mellettünk való állásfoglalásra akarták rábírni. E hirre vonatkozóan felkerestük Goldis László volt országgyűlési képviselőt, a kol. ité tagját, az aradi szentszék titkárát, aki a r mán pari orgánumának, a „Romanul“- n»k is ig-^gatója. A vele történt beszélgetést alább közöljük: — Arról értesültünk — mondta a tudósítónk — hogy P o p G. István képviselő és a komité. nehány tagja a minap felkereste Bukarestben a román miniszterelnököt és arra kérték : hasson oda, hogy Románia ne foglaljon állást ellenünk, mert ha a két ország között esetleg kitörne az ellenségeskedés, a Magyarország m élő több milliónyi románság kínos helyzetbe sodortatnék, — A román komitó — mondotta Goldis László — legutóbb akkor tartott ülést, amikor a magyar kópviselőház tanácskozott és a komité akkor abban a kérdésben döntött: felszólaljanak-e a román képviselők, vagy nem ? Mint ismeretes, az utóbbi megoldást választotta. E nevezetes fiién ót a a komité nem fiit öneze és Így nem ie határozhatott egyet tagjainak Romániába való küldése felől. Hogy egyes tagok a komité megkérdezése nélkül, a saját felelősségükre felkeresték-e a romániai politikusokat, arról nincs tudomásom. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Azt azonban határozottan tudom, hogy Pop G. István nem volt mostanában Bukarestben. A komité elnöke, Mihályi Tivadar egyébként igen sűrűn megfordul Ro mániában, mert gabona-üz!eteit bonyolítja le ott. Én legutóbb négy héttel ezelőtt jártam nála, de akkor nekem egy szót se szólt arról, hogy ő, vagy a komité más tagja szándékozik-e a román kormány férfiakat félkeresni állásfoglalásuk befolyásolása céljából. — Mennyi lehet a száma azoknak a magyarországi románoknak, akik a háború következtében átszöktek Romániába és vajon mi lenne a sorsuk azoknak, ha esetleg a két ország között kitörne az ellenségeskedés ? — kérdeztük. — Hogy mennyien hagyták el Magyar- országot — felelte Goldis — azt bizony nem tudhatjuk. Hogy a vez-tők kö ül L u- k á c i u Lászlón és G ó g a Oktáviánon kívül még mások is mentek volna ki, arról nincs tudomásom. Én a múlt év október havában Károly király temetése alkalmával voltam kint Romániában s akkor Ruka-estben beszéltem Lukdein Lászlóval Ö akkor egy szót se szólt arról, hogy végleg odakint akar maradni, Sőt hazajövetelének tervéről beszélt velem. Hogy most már, miután a Nemzeti Liga elnöke lett és a leghevesebb politikai harcok közé sodródott, nem térhet vissza közénk, az egészen érthető dolog. Vájjon a kimenekült egyének felveszik-e a román állampolgárságot, azt mi nem tudhatjuk. Annyit azonban tudok, hvgy Romá- niáben igen nehezen megy az idegenek honosítása, mert a parlamentien kívül a szenátus hozzájárulása is szükséges. Mostariig nem hallottam róld, hogy az eltávo zott egyének kérvényezték volna a román állampolgárok közé való fel vételüket. Kikre van hadiadó kivetve. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, szept. 18. • Tudvalevő, hogy az összeíró bizottság már befejezte munkáját, amelynek célja volt, hogy kivessék a hadisegélyezés céljaira szolgáló jövedelmi adót azokra, akiknek az 1914. évi jövedelmük meghaladja a 20 ezer koronát. Az összeíró bizottság alapján a szatmári lajstromot a következőképpen állította össze: Losonczy József gőzmalrni igazgató 54*28 K Markovics Salamon szeszgyári ig. 482*08 K Markovics Ignácz „ „ 498*81 K Markovics Mnyer „ „ 640*49 K Dr. Jordán Károly kananok 730*— K Szabó Norbert „ 970*— K Pemp Antal „ 1050'— K Szabó István B 1050’— K Benkő József „ 1050*— K Hehelein Károly „ 1300*— K Dr.MuhyZsigmondorv.,ház ésföldb. 810'— K özv. cseng. Máy r Sámuelné földb. 1420‘— K Csengeri Máyer Sándor földbirtokos 970—K Fried Dez-Ő , 2320*— K Horváth Bertalan „ 1088'— K Franki Mihály termény nagykeresk. 1220*— K Roóz Sámuel vaskereskedő 995 67 K Roóz Gyula „ 1050'— K Fógel Károly házt. füszerkereskedő 730*— K Unger Ullman Sándor tőkepénzes 970’— K Reiter Jakab gyarmatáru ügynök 1130'— K Kelemen Samu orsz. képv. ügyv. 1449*16 K Dr. Vajay Károly polgármester 407*92 K Dr. Papolczy Gyula törv. ein. földb. 854'33 K Dr. Schőnpflug Jenő ügyvéd 660'49 K Dr. Harcsár Géza „ 1053 85 K Gödör Gyula vasúti vendég ős 730'— K Dr. Lehóczky János bank ig. házt. 795*32 K Vallon Lajos bankigazgató 556 34 K ifj. Freund Sámuel termény keresk. 730*— K Özv. dr. Máyer Józseféé földb. 970*— K Bölönyi László mészáros 810'— K Rózenfeld Miksa posztó nagykeresk. 1220*— K Nyárády László igazg. főmérnök 810*— K Dr. Farkas Antal iigyvéu 876*08 K Özv. Helmeczy Józsefné földb. 1 IC3*48 K Dr. Kölcsey Ferencz orvos 823'51 K Cholnoky Imre kir. körjegyző 4220*— K Dr. Böszörményi Emil ügyvéd 970*— K Dr. Vajay Imre orvos házt. 504'94 K Dr. Lerésztszi ghy Lajos ügyvéd 2120*— K Dr. Lengyel Alajos ügyvéd földb. 810*— K Dr. Domokos Andor ügyv. min. biz. h. Gyene Adolf, szénaszállitó 730*— K Dr. Boromissza Tibor püspök 9500'— K Schwarcz Albert bankigazgató 449 24 K Ingük József férfi szabó 1320'— K A bizottság elöke : Horváth Bertalan, h. elnöke: Losonczy József, tagjai: dr. Lengyel A'ajo", Reiter Jakab, dr. Farkas Antal, Pethő Gyögy és dr. Lehóczky János. panaszolt a liszíárnsilág körül. Kenyérliszt nélkül nem sdnak nullás lisztet. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, szept. 18. Alig kezdték el a szatmári kereskedők a Szatmári Gőzmalom Társulat által őrölt hatósági liszt elárusitását, a közönség köréből máris egyre kapjuk a panaszokat az el- árusitás körül tapasztalható zavarok miatt. Tömegesen érkeznek hozzánk levelek, amelyek azt panaszolják, hogy az üzletekben estik úgy kapnak nullás es főzőlisztet, na ugyanakkor hatszor annyi kenyer- lisz'et is vesznek. Egyiket a másik nélkül nem adják. így aztán, ha valakinek kell egy fél kilogramm nullás liszt, annak hatszor annyi kenyérlisztet is kell vásárolnia, akár van rá szüksége, akár nincs. Ulána jártunk a dolognak és több kereskedőt megkérdeztünk, hogy igy all-e a dolog és amig egyrészről azt a meglepő választ kaptuk, hogy ez bevezetett rendszer, amelyen ők nem tudnak változtatni, másrészről nem egy olyan kereskedő akadt, aki azt válaszolta, hogy éppen azért, mert az igazságtalan rendszeren nem tudnak változtatni, nem is vál'aljék a hatósági liszt elárusitását. A kereskedők ugyanis rá vannak kényszerítve arra, hogy ragaszkodjanak az ilyetén való árusításhoz, mert a gőzmalom szintén csak ilyen irányban ad részükre lisztet. A minimális mennyiség, amit a malom kiad : hat zsák kenyérliszt és ehhez ad egy zsák nullás és egy zsák főzőlisztet. Egyiket a másik nélkül a malom sem adja a kereskedőknek. Hogy mi ennek a rendszernek a m£% gyarázata, azt maguk a kereskedők sem tudják. A közönség pedig, amely viszont kenyérlisztet sem kap, ha nem vásárol hozzá a fennti arányban nullás, illetve főzőlisztet, a legtehetetlenebb helyzetek elé van állítva. Hogy egyebet ne említsünk, sokan vannak, akik a kenyeret napról-r^pra a péktől vásárolják. Ezt semmiféle szabályrendelet nem is tiltja. Tehát péktől szabad kenyeret venni. Mégis aki ezen a jogos utón szerzi be ke- nyérszükségletét, az egyáltalában nem jut sem nullás, sem főzőliszthez. Igen fontos kérdés pedig ez éppen ma, amikor a hús drágasága miatt igen sok család nagyobb mértékben használna főzőlisztet a tészta ételekhez, de ezt nem teheti másként, csak ha négyezer annyi kenyérlisztet is vesz. Fejhivjuk a város vezetőségének figyelmét erre a lehetetlen állapotra. Ha a város kezébe veszi a lUztárusitás kérdésének rendezését, lehetetlen, hogy ne találjon a malom-. mai közösen egy olyan megoldási módot, amely a közönség jogos panaszain segíteni tudna. v A Kárpáti falvakért. Dr. Herman Lipót ügyvéd ur a kárpáti falvak javára 10 koronát küldött be hozzánk a következő vers kíséretében : Én is oda állok nagy magyar Kárpátok Magyar falujának magyaros házához Legalább csak néhány téglára valóval. Magyar szívből, magyar szóval, Magyar nóta, zengő .... így óhajtnrn — oh, hadd hajtson Hasznot az öt pengő 1 EeányKa Httüi Misiit KábátoH tfa* jtAcnil .gyönyörű választék:. ™ .. a színházzal szentben w m w§ w fl w v®