Szamos, 1915. július (47. évfolyam, 177-207. szám)

1915-07-14 / 190. szám

XLvii évfolyam, Szatmér, i? f­1 f f . 1 # 1 190. ft POLITIKAI NAPILAP. a aUSty^SSTÍSI DIJAK : <Sjw áwre batotoen M K 4# f Vidék®® . . 1# K — f m é*re . 7 „ 23 I » „ - f a»gyadéwi® „ 3 „ «M , * 4 „ S® f Slftf J*6rea?w;® ... 1 „Ml t ®® í *VS8B»«*«®KE.I1B»«»»* au ■■*»*»•■■** ■**«*■* Felelés szerkesztő: péwes sAwaoa. Kiadó és c?p>tuIa)dono3: & „Szabadsajtó" könyvnyomda é* fca»- Wswló résxv.-tÉJA. SZATMÁR-NÉMETI. »»■«■■■»■■■«■«-■««■■11»mmmmmm Hirdetési dijak Szatmáron «ifire BwtaftA. MyStttér »©ran 3« mw»„ Saerkesztfiséa és kiadfihivatei: RAKÓCZMRCH , Szerkesztőség és Felelés szerkeszt® Mufcaa ni«ii«*iMa«ss8nmKammt Telefon-számoit: A barakk és a járványok. Válaszok a rendőrség rendeletére» Szatmár, julius 13. A „Szamos“ tegnapi számában foglal­koztunk a szatmári rendőrség ideiglenes ve­zetője által szignált rendelettel, amely a ko­lera elleni védekezést teljesen a közönségre hárította át. Cikkünkben csak mellesleg említettük meg a hirdetménynek azt a részét, amely arra hivja fel a közönséget, hegy óvakodjék a barakk betegeivel és orvosaival való érint­kezéstől. Ma a hirdetmény idevonatkozó részére egy választ kaptunk dr. Szőllős Henrik főorvos úrtól, a barakkórház vezető orvosá­tól, aki — meg kell adnunk : az inzultushoz képest nagy önmérséklettel — világosítja fel nemcsak a nagyközönségei, de magát, az e tárgyban te’jesen tájékozatlan hatóságot is arról, hogy a barakk nem terjesztője, hanem védőbástyája itt a ragályoknak. Mi magunk már többizben igyekeztünk megnyugtatni a közönséget a barakk célja felől és a legteljesebb komolysággal irtuk a barakk berendezésének, beosztásának ismer­tetése alkalmából azt, hogy ha Szatmáron jár­vány ütne ki, mi az ellen a barakkban ke­resnénk menedéket. Éppen ezért örömmel közöljük most dr. Szőllős főorvos levelét, mert igy a legauthen- tikusabb helyről kap megnyugtatást a közön­ség és — ha már rászorult : — a hatóság is. Dr. Szőllős nem uj ember a háborús egészségügy terén. Eltekintve attól, hogy békeidőben egyik legnagyobb fővárosi kór­háznál tölt be vezető szerepet, mint orvos működött már a balkán háborúban, kitapasz­talta az egészségügyi védekezés minden csínját-hiúját és a szatmári barakknál való működéséről magasabb és illetékes helyeken is a legteljesebb elismerés hangján emlékez­nek meg. A hozzánk beküldött válasz a követ­kező : Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur\ Engedje meg, hogy a „Szamos“ vasárnapi számában megjelent hivata los hirdetményhez és a keddi szám vezér cikkéhez néhány megjegyzést fűzzek. A városban sem a barakkórház, sem a városi kórházak sebesültjei nem sétálgatnak, mert quarantain idő letelte előtt senkinek még a kórtermét sem sz bad elhagynia. A barak kórház ápolónői szabály szerű, az egész testet betakaró védő­ruhát viselnek, ellenőrzés mellett fürödnek. — Ha valamely barakban fertőző betegség fordul elő, a betegek­kel együtt teljes zár alatt tartatnak. — Akivel tehát a tiszti tőorvos ur az utcán találkozik, attól kevésbbé kell tartania, mint például akár a város köztisztasági személyzetétől Példátlan dolog és megfelelő szó va 1 csak azért nem illethető, mert hatóságokat még ilyen tévedések dacá­ra is tisztelni akarunk, hogy a főka­pitány helyettes ur, nyilván a tiszti főorvos ur sugalmazására, orvosokat vádol meg a járvány széthurcolásá- val. Ehhez vagy nagyon megijedtnek kell lenni, vagy teljesen tájékozatlan­nak a kórházi orvosi szolgálat és jár­ványok terjedése felől. Amire külön­ben a Belügyminiszter Ur Őexellentiája figyelmét is fel fogjuk hívni. Ellenben bátorkodom röviden né­hány főcímet ideírni: Köztisztaság. Udvarok, szemétdombok, nyi­tott kanálisok, pöce-gödrök. ÓPiacz. Ivóvíz. Legyek. Kötelező általános védőoltás. Eltitkolt fertőző betegek. Járványkórház, mely tény­leg az. Még csak egyet. A barak-kórház azzal, hogy az egész környék fertőző eseteit fölszivja és ártalmatlanná teszi, remélhetően tovább is megvédi a várost a járvá­nyoktól. De ha baj volna odabenn, álljuk az ígéretünket: Szerkesztő ur és családja kiköltözhet az egyetlen biztos helyre, a barakba. Igaz hive: Dr. Szőllős Henrik. barak-kórházi vezető orvos. * Ugyancsak a rendőrségnek ezzel az ominózus hirdetményével ioglalkozik dr. D a- mokos Andor h. miniszteri biztosnak az az átirata, amely tegnap érkezett a rendőr­séghez. Az erélyes átirat igy szól : Tek. Rendőrkápitány urnák Helyben. Hivatkozással a f. évi julius 9-én 7258. sz. a. kelt előterjesztésére, melylvel az ugyanazon szám alatt kibocsátott hir­detményt hozzám bemutatta, értesítem, hogy ezen indokolatlan és alaptalan in tézkedését másnak nem tudhatom be, mint a barakk-kórház viszoryaival való tájékozottság teljes hiányának. Ha ugyanis a városon tifusz, kiüté­ses tífusz, vérhas stb. esetek merültek fel — amiről azonban tudomásom nincs — úgy az semmiesetre sem tudható he a barakknak, hanem kizárólag a város szerencsétlen közegészségügyi viszo­nyainak, melyeknek legfőbb oka a víz­vezeték hiánya. A barakkból ugyanis ottan ápolt katonák nemcsak a városba, de a barakkból ki sem jöhetnek. A megfelelő ellenőrzéstől eltekintve már azért sem, mert odaérkezésük alkalmával tőlük elvett ruhájuk csakis a megfigyelési idő eltelté­vel, elutazásuk alkalmával adatik vissza. Az a tájékozatlan feltevés te­hát, begy a barakk sebesültjei a városban sétálgatnak vagy általában a barakkból kiléphet­nek, — minden alapot nélkülöz. Az is köztudomású minden elfogu­latlan érdeklődő előtt, ki a barakk ügyei iránt csak távolról is érdeklődik, hogy a barakknak két, egymástól területileg külön­választott, ' kerítéssel elhatárolt, k.ü tonai őrizet alatt álló osztálya van: a nem fer­tőző és a fertőző osztály. Az utóbbiban í alkalmazott orvosok, ápolók, ápolónők a barakk fertőző osztályában kinnt laknak, onnan a városba be nem járnak, sőt a küteges tifuszosokm.l a 1 kalmazott személyzet a betegek­kel együtt lakattal lezárt külön kórteremben őriztetik. Miután pedig ezen hirdetmény cél­ját ezek után csak abban találhatom fel, hogy a felelősség a városi közegészségügyi közegekről a barakk alkalmazottaira fctolas- sék át, — s annak megjegyzése mellett, hogy a barakk részéről fertőzés még egyetlen egy esetben sem történt, felhivom rendőrkapitány urat: tegyen hoz­zám jelentést azon konkrét esetekről, amelyekre hirdetményét egy közhivatal meggyanusitásával alapítani jónak látta. Szatmár, 1915. jul. 10. Domokos h. min. biztos. * A magunk részéről a hirdetménynek fenntebb tárgyalt részeihez a következő meg­jegyzéseket fűzzük: Igen rossz szolgálatot tett a köznek a rendőrség, mikor ahelyett, hogy éppen a barakk működésével igyekeznék megnyugtatni a megriadt közönséget, ezt a kórházat hasz­nálja fel ijesztésre. Rágalmazásnak is beillik az a ráfogás, hogy a barakk-orvosok nem elég lelkiismere­tesek a közönséggel való érintkezés tekinte­tében. Hát más orvos nem érintkezik járvá- ványos betegekkel ? Hát békeidőben nem érintkezik az orvos járványos beteggel anél­kül, hogy emiatt a mással való érintkezéstől el lenné tiltva ? A barak-kórházban az általunk betekin­tett statisztika szerint 60 ezer beteg fordult meg és egyetlen fertőzés nem történt a a városban. Igaz, hogy sebesültek járnak a város­ban, de ezek a Reserva-Spital sebesültjei, akiknek katonailag megengedett szabad kijá­rásuk van, mert ott nem kezelnek fertőző betegeket. A seb pedig nem fertőz. Mi járvány eseten minden rendőri óva­tosság dacára mégis a barak nem fertőzött területét tartjuk a legbiztosabb menedéknek a járványok elől. Biztosabbnak, mint a szat­mári utcákat. * Mindezek után kíváncsian várjuk, hogy mit fog válaszolni a rendőrség a miniszteri biztos ál iratára! Ara 6 fllIéFe Lapun mai Bsftma 4- ukdal ß TB. S fillér,

Next

/
Thumbnails
Contents