Szamos, 1915. április (47. évfolyam, 86-115. szám)
1915-04-30 / 115. szám
2. ultin S Z A ..1 0 S (1915 április 30. 115. szám) támad az ellenség. A csatornától keletre a franciáknak, algériaiaknak és angoloknak jobb szárnyunk ellen tegnapeste közösen kezdett támadása ellenségeinknek igen jelentékeny veszteségei mellett meghiúsult. Az Yperntől északra folyt harcokban zsákmányolt ágyuk száma hatvanháromra emelkedett. A Labassee- bethuni vasút mentén és Ghampagneban, Lemesniltől északra végzett ellenséges aknarobbantások eredménytelenek voltak. Le- mesnilnél, az általunk tegnap éjjel bevett hadállások ellen éjjel intézett francia támadásokat, az ellenség nagy veszteségei mellett visszavertük. Az itt kezünkre került francia hadifoglyok siralmas állapotban voltak, reszkettek a félelemtől: mert tisztjeik- azt hitették el velük, hogy mihelyt német fogságba jutnak, azonnal agyon lövik őket. A Maas- magaslatokon, Verduntől délkeletre állásainkat néhány száz méterrel előbbretoltuk és megerősítettük. A Vogézekben a helyzet változatlan. Keleti hadszíntér: ] Kalvarjától délre Kowale falut és az ettől délre fekvő magaslatot megszállottuk. Dachowonál, Sochacewtől délre, elfog- laltuk az oroszok egy támaszpontját. Diplomáciai tanácskozás Rómában. Róma, ápr. 29. (M. T. I.) Sonnino miniszter nemcsak Tittoni párisi olasz nagykövetet fogadta, aki hazaérkezett, hanem Barrére francia és Macchio ősz- j trák-magyar nagykövetet is. A miniszter ké- j sőbb Salandra kormányelnökkel tanácskozott. Ezek után Tittoni a királyhoz ment. Angliában drágul a kenyér és tea. Berlin, ápr. 29. [M. T. I.] Amsterdamból jelentik: Az angol lapok előkészítik a közvéleményt a kenyérárak újabb nagymérvű emelkedésére, bár a kenyér már most is kétszer olyan drága, mint a múlt évben volt. A tea is ilyen mértékben drágul, mert Franciaországba és Oroszországba felette nagy a kivitel. A petersboroughi tőzsdén a búza ára 25 év óta most érte el a legmagasabb fokot. Dorchesterben magasabbra szökött a huzalára, mint a krimi háború idején. LEGÚJABB. Mer altábornagy jelentése Budapest, április 29., érk. április 30. [A miniszterelnökség sajtóosztályából.] Az általános helyzet változatlan. Az oroszlengyelországi és a kárpáti arcvonal több szakaszán heves ágyuharcok voltak. Tüzérségünk az orosz szálláshelyiségekre és lőszerraktárakra igen jó hatással tüzelt. Az Opor-völgyben az ellenség több órás eredménytelen ágyutüz után éjjel gyalogságunk magaslati állásai ellen előretörést kísérelt meg, melyet azonban rövid harc után az egész arcvonalon visszavertünk. Hőfer altábornagy. Nyugodtak lehetünk: Győzünk. — A Szamos politikai munkatársától. — Budapest, április 28. A klasszikus nyugalomnak márványba- vésni való mintája az a beszéd, melyet a képviselőház hétfői ülésén Tisza István tartott. Nemcsak bennünket akar ez a beszéd megnyugtatni (és meg is nyugtat), hanem minden szavából kilündöklik, hogy aki ezt a történelmi fontosságú beszédet elmondotta, Tisza István, maga is teljesen nyugodt. Tud mindent, tisztában van mindennel, lát múltat, jelent jövendőt s mindezekből póz nélkül, fiázis nélkül, egyszerű szavakkal megállapitja, hogy — nyugodtak lehetünk. Ebben a kilenc hőnap óta tartó rettenetes erőmérkőzésben, melyben a birkózó felek izmai még most is ropognak, mi magyarok alul nem kerülhetünk, mi nemcsak, hogy nem veszíthetünk, hanem okvetlenül nyerni, győzni fogunk. Tiszának ez a beszéde maga az ércbe- öntött Igazság. Ebben az igazságban hinni kell mindenkinek. Ez a beszéd és hozzá még az egész képviselőház fenséges komoly magatartása egyszersmindenkorra véget vet minden kishitűségnek, aggodalmaskodásnak, minden kombinálgatásnak. Ebből a beszédből, meg a Háznak és pártoknak [még a nemzetiségieknek is] viselkedéséből mindenki mathematikai bizonyossággal megállapíthatja, hogy nincs ok semmi félelemre. Föltétlenül bizhatunk nagy igazságunk győzelmében, küzdelmünk diadalában, nemzeti létünk fennmaradásában, fényes jövendőjében. Minden képviselője a nemzetnek, aki ebben a nevezetes ülésben szavát hallatta, nemcsak a többségi párton ülő s előadói tisztet betöltő Simon Elemér, hanem Andrássy Gyula gróf és minden ellenzéki szónok azt válaszolta Tisza István miniszterelnöknek a nemzet újabb áldozatkészséget kérő beszédére, más más szavakkal, de egyazon érte- 1 lemben, amit dicsőséges eleink mondottak: „ Megadjuk, megadjuk. Vitám et sanguinem ! “ A képviselőház azzal a készséggel, mellyel letárgyalta és megszavazta a kormány háborús katonai javaslatait, megerősítette a magyar nemzet tekintélyét s ezzel méltónak bizonyult azokhoz a harcosokhoz, akik az ország határain védik a magyar hazát s egyúttal elismerte igaznak Tisza István ama megfontolt történelmi súlyú kijelentését, hogy teljes bizalommal nézhetünk a jövőbe. A beszéd mindenkit meggyőzött. Nem volt ebben semmi pártkérdés. Az ellenzék félretett minden régi kesernyésséget és együtt lelkesedett a kormánypárttal. Amely nemzetnek ilyen erős és tudatosan biztos kezű, biztos szemű kormánya van és olyan ellenzéke, amely a nehéz órákban magamagát is meg tudja győzni: az a nemzet győzni fog ellenségein is. Nyugodtak lehetünk. Ezt mondta Tisza István. És a nemzet bízik, hisz benne. Mért Tisza István nem szokott hiábavaló szót kiereszteni a száján. == MÁJUSRA källSsttüst elvállalok. Cím a kiadóhivatalban. ^»xx»xx»!iXxxic:E»xxa 5 KftSZKftUUKK = J h Had isegéíy-bé lyeget 13 A képviselőház ülése. A „Szamos“ fővárosi tudósítójának távirata. Szatmár, április 29. A mai ülésen Beöthy Pál elnökölt. Elnök bejelenti, hogy a főrendiház elfogadta a népfelkelői javaslatokat. Ezután Rakovszky István megindokolta a választói jog kiterjesztéséről szóló indítványát. Gróf Tisza István válaszában kijelentette, hogy egyek vagyunk a harctéren küzdő fiaink iránti érzelmekben, de nőm találja alkalmasnak a hála elismerésére és nem is volna méltányos azokkal szemben, akik megérettek és még sincs szavazatuk, a meg nem éretteket a szavazati joggal felruházni. Ez az általános választójoghoz vezetne, ami szóió szerint nemzeti szerencsétlenség volna. A miniszterelnök felszólalása után a képviselőház Rakovszky indítványának napirendre való kitűzését mellőzte. A legközelebbi ülést a jövő héten hétfőn tartják. A tegnapi ülésen a törvényhatósági választásokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásánál Sándor János belügyminiszter által bejelentett azon módosítási indítvány, hogy a törvényhatósági választások a békekötés után három hónap múlva ej tessenek meg, egyedül Budapestre vonatkozott. Sziiháaiji Feretjc a szaínjármeggai dolgokról. — A „Szamos“ fővárosi tudósítójának távirata. — Budapest, ápr. 29. A képviselőim mai ülésén napirend előtt felszólalt Szuhányi Ferenc, a csenged kerület képviselője és a következő kijelentést tette : A szatmármegyei munkapárti képviselők nevében kiván nyilatkozni. A visszaélési esetekben, melyeket a Ház tegnapi ülésén Huszár Károly képviselő felhozott, részben már megindult a legerélyesebb megtorló eljárás, részben pedig a legszigorúbb nyomozás van folyamatban. Ilyen körülmények között, bár ö és képviselőtársai közvetlenül a nyomozás előtt tudomást szereztek ezen esetekről, nem tartották szükségesnek azokat a képviselőházban vagy más irányban szóvá tenni, mert ezt csak abban az esetben tették volna meg, ha a hatóságokat kötelességmulasztás terhelte volna. Hazafias és erkölcsi érzésük a legszigorúbb megtorlást és a legszigorúbb vizsgálatot követeli. Viszont nem tartják helyesnek az ügyeket felkavarni és az ország elé tárni s azok felett Ítélkezni olyankor, mielőtt a nyomozás be volna fejezve. Ha Huszár Károly nyilatkozatában valami gyanúsítás volt, akkor ezt a leghatározottabban visszautasítják. Szuhánvi Ferenc felszólalása után Huszár Károly szavainak helyreigazítása címén szót kórt és kijelentette, hogy nem volt szándéka a szatmármegyei munkapárti képviselőket meggyanúsítani és ha interpellációjának ilyen tendenciát tulajdonítottak, úgy szavait félremagyarázták. Ő csak azt akarta kifejezésre juttatni, hogy mint idegen ember, aki véletlenül került Szatmárra, ő volt /
