Szamos, 1915. április (47. évfolyam, 86-115. szám)

1915-04-22 / 107. szám

2. olda SZAMOS (1915 április 22. 107. szám) postai Összeköttet a hadífogigok és inteFDáltakkal. A belügyminiszter körrendeleté. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, ápr. 21. A m. kir. belügyminiszter rendelete alap­ján az ellenséges országokkal való forgalom­ban hadifoglyokkal és internáltakkal posta- küldemények a következő feltételek mellett válthatók: A hadifoglyoknak szóló postai kül­demények mind díjmentesek; a frankóje­gyek felragasztására szánt helyre a címoldal felső jobb sarkában mindig fel kell Írni a „Pour prisonnier de guerre“ záradékot. Az internáltaknak szóló postakülde­mények a rendes postai dijak alá esnek és mindig a feladáskor bérmentesitendők. A frankójegyek alá szintén feltűnő módon „Pour interné“ írandó. Hadifoglyoknak Szerbiába, Monteneg­róba, Nagybritánniába, Franciaországba és Ja­pánba küldhetők közönséges [nem ajánlott] levelek és levelezőlapok. Oroszországba csak levelező lapok küldése ajánlatos. A közönségnek a levelet mindig nyitott állapotban kell postára adni; a levelek cim- iratát, valamint a közleményt ajánlatos a rendeltetési ország nyelvén, avagy németül, vagy franciául Írni. A Franciaországba szóló levelek súlya nem haladhatja meg a 20 grammot. A címben a címzett katonai rangján kívül megnevezendő a csapattest is, melyben legutoljára szolgált. Ha feladó a címzett tar­tózkodási helyét nem tudja biztosan, elég annak az országnak a megnevezése, amely­ben az illető hadifogságban van. A feladó „Aufgeber“, vagy „Envoyeur“ jelzéssel saját címét a levél hátlapjára iqa tel. Internáltaknak Oroszországba, Szer­biába, Montenegróba, Angliába és Francia- országba lehet közönséges nyitott leveleket és levelezőlapokat küldeni, amelyek Francia- 1 ország kivételével ajánlva is küldhetők. Az internáltaknak szóló közleményeket, továbbá a feladó nevének feljegyzését német vagy francia nyelven kell írni. Postautalványokat hadifoglyoknak Oroszországba, Nagybritánniába, Franciaor­szágba, Japánba és Szerbiába lehet küldeni. A Nagybritánniába, Oroszországba, Fran­ciaországba és Japánba szóló postautalvá­nyok nemzetközi utalványürlapra, franc és centim-ra állitandók ki és „Au Coutrole General des Postes a Beme“ címmel lá­tandók el, mig a Szerbiába szóló postautal­ványok szintén a nemzetközi utalványürlapon „lei“ [frank] és „báni“ [centime]-ra kell ki­állítani és a „Külföldi postautalványok kicserélő hivatala Budapest“ címmel kell ellátni. A tulajdonképeni címzett nevét és címét mindig a szelvény hátoldalára kell feljegyezni. Utalvány szelvényre közleményt Írni nem szabad, égy utalvánnyal egyelőre csak 200 frank, vagy ennek egyenértéke utalvá­nyozható. Az internáltaknak postautalványo­kat Szerbiába, Nagybritánniába és Oroszor­szágba lehet küldeni, még pedig a fent jel­zett módon. Az internáltak részére Oroszor­szágba és Nagybritánniába szóló utalványok a svájci, a Szerbiába szólók a román utal­ványtarifa szerint bérmentesitendők, A Franciaországba internált magyar és osztrák állampolgárok részére legfeljebb 300 korona összegig a külügyminisztérium utján lehet küldeni; ugyancsak ezen a módon Nagy­británniába is küldhető az internáltak szá­mára pénzutalvány. Pénzeslevetek hadifoglyoknak egyálta­lában nem küldhetők, internáltaknak is csak Oroszországba és Nagybritánniába. A pénzes levélben nem szabad írásbeli közleményt el- : helyezni és a feladó a pénzes levelet csak a postahivatalban történt átvizsgálás után zár­hatja le. Postacsomagot, hadifoglyoknak Orosz­országba, Franciaországba és Nagybritánniába — legfeljebb 5 kg. súlyig lehet küldeni. A csomagokban csak ruhát, fehérneműt és egyéb személyes használatra szánt tárgyat szabad küldeni. Internáltaknak postacsomag küldhető Oroszországba és Nagybritánniába. Táviratok csak hadifoglyoknak küld­hetők, még pedig egyelőre csak Oroszor­szágba, Szerbiába és Montenegróba. A táviratok megírásánál ajánlatos a francia vagy német nyelv használata és szük­séges a címen a „Prisonnier guerre“ [ha­difogoly] jelzés kitétele. Táviratok a következő útirányokra tere- lendők és a következőképen dijazandók: Oroszországba : ] Románián át és egy szó dija 33 fillér. Szerbiába: Románián át és egy szó dija 18 fillér. Montenegróba: Románián és Szerbián át egy szó dija 22 fillér. Végül a belügyminiszteri rendelet érte­síti a közönséget, hogy a Magyar Szent Ko­rona Országai Vörös Kereszt Egyletében ala­kult „Hadifoglyok gyámolitó és tudósító hivatala [Budapest IX. Üllői-ut 1. sz. a.] készséggel nyújt, illetőleg szerez be felvilá­gosítást hadifogságba esett honfitársaink hol- és hogylétéről és abban az esetben, ha a feladó a címzett tartózkodási helyét nem is­meri, kívánatra elvállalja a levelezés közve­títését is. lOLfJT bebizonyltolt legjobb hygienikusl .ÚJDONSÁG] k különlegesség11 'Teljes jótállás?) Mindenütt kapható., b Árjegyzék Ingyen.. LOllA'kuwsigyáráUU r WienH/ „í M . Prater- lshis»St SZÍNHÁZ Heti műsor: Csütörtökön: „Suhanc“. Zónaelőadás, félhelyárakkal. Varga Béla jutalomjátéka. Pénteken: „Kis király“. Beregi Oszkár bucsufeSlépte. Szatmár, április 21. A mai estén ismét feledhetetlen műél­vezetben volt része a színházlátogató közön­ségnek. Az előadás három részből állott. Elsőben Salten Felix hírneves bécsi író­nak drámai lendülettel megirt egyfelvonásos társadalmi képe, „Az erkölcsi erő“ került színre, melnek főszerepeiben Czakó Gyula és Stella Gida nyújtottak kiváló alakítást. Az előadás az idei színi szeson egyik legsikerül­tebb produktuma volt, amihez nem kevéssé járult hozzá K. Kövi Cornélia fellépése. A második részben Beregi Oszkár, a budapesti Nemzeti Színház színművésze a magyar költészet termékeiből anthológiasze- rüen kiválogatott klasszikus költeményeket szavalt el illetve adott elő az előadó művé­szetnek azzal a végtelenül színes és ragyogó skálájával, amelynek hatása alatt a strófák valósággal megelevenedtek. A művész a legkülönbözőbb korokat, embereket, érzelmeket és elvont gondolatokat érzékeltette meg hangjának festői erejével, végezetül pedig két német háborús verssel ért el frenetikus hatást, A közönség nem tudott betelni Beregi művészetével. A kiváló irodalmi érzékről ta­núskodó műsor minden egyes számát zajos tapsokkal honorálták. Ezután az est harmadik része követ­kezett: Suderman egyfelvonásos drámája, a „Fricike“ került bemutatásra. A főszerepeket Beregi Oszkár és Simon Jenő kreálták. Be­regi ezúttal is utolérhetetlen művészettel ját­szott és Simon Jenő ma is értékes drámai erőnek bizonyult. Az összjátékot Tömbömé és Zsigmond Margit harmonikus szereplése tette egésszé. (s. m.) Varga Béla. Szatmár, ápr. 21. A társulat táncos komikusának, Varga Bélának, ma este lesz a jutalomjátéka. Varga Bélát akkor szerettük meg, ami­kor típust kreált, emberi figurát állított elénk, groteszkül, sután, esetlenül: ahogyan az élet trotoárján találkozunk velük. Ott fejtette ki „ színész“-i tehetségét ez a fiatal komikus, ahol megszűnik a recitálás, a szerep elmon­dása, ahol „alakítani“ kell, érzékeltetni és eleveníteni a szerzői instrukciót. Varga Béla nem azt adta az idei színi szezonban, amit a táncos komikusok, egy csapáson haladók, rendesen adni szoktak. Leste, régen és ambícióval, az átlagtól eltérő emberek groteszk esetlenségét, jellemző moz­dulatait, beszéd modorukat, szemük tétova járását és ezekkel a lelesett karakterisztikus sajátságokkal felcicomázottan jött ki estéről- estére Varga Béla a színpadra, hogy meg­kacagtasson bennünket. A ma esti előadáson ott lesz mindenki, aki szerette Varga Bélát: és sokan lesznek ma este a színházban. Urániából Turfharamiák. Léghajó, motorcsolnak, gyorsvonat, automobil, egyszóval ami gyors, kiváló közlekedési eszköz elképzelhető, min­det felhasználja Brown detektív nyaktörő ug­rások közepette céljai elérésére. Ami trükköt T sza István nyilatkozata az ellenzékről. A munkapárt értekezlete. — A „Szamos“ eredeti tudósítójától. — Budapest, április 21. Az országos nemzeti munkapárt tegnap este a tagok élénk részvétele mellett érte­kezletet tartott, amelyen Tisza István gróf miniszterelnök bejelentette, hogy az ellenzék részéről felvetett azon eszmét, hogy az egyes javaslatokat külön bizottságokban együtt tárgyalják, elejtette. így tehát a javas­latokat a rendes bizottsághoz utasították. Tisza István szükségét érzi annak, hogy a mai időkben szivet-lelket betöltő gondola­tokat kifejezésre juttassuk, de egyben kéri a párt tagjait, hogy csak a parlamentben nyilatkozzanak. Konstatálja, hogy akármily nagy ellen­tét van is a pártok között, bebizonyították minden oldalon, mikép becsületes magyar ember a jelen esetben nem ismer párt- szempontot. A mai kérdések a magyar nemzet lét­kérdései, melyekhez mindenkinek hozzá kell szólania és éppen ezért e kérdéseket a par­lamentben kell tárgyalni. Teljes bizalommal van a magyar ellenzék iránt, amely a háború egész ideje alatt hazafiasságának oly lélek­emelő tanúbizonyságát rdta és reméli, hogy az ellenzék, ha gyakorolni is fogja a kritika jogát, ahol a nagy nemzeti érdekek­ről lesz szó, a munkapárttal együtt fogja hazafias kötelességét teljesíteni. Ha közli velünk teljes címét (nevét és állá­sát) teljesen ingyen küldünk I db 1203 sz. OLLA-t. Az OLLA több mint2000 orvos által legmegbizha- tóbban van ajánlva. A kirakatokban kifüg­gesztett OLLA táb­lácskák az OLLA lera- katot jelzik. Ara tucatja 4, S éa 8 kar. Utániatoktól óvakodjék 11

Next

/
Thumbnails
Contents