Szamos, 1915. április (47. évfolyam, 86-115. szám)
1915-04-27 / 112. szám
2. ulda SZAMOS (19 15 április 27. 112. szám) Az orosz flotta demonstrál Konf't&ntinápoly, ápr. 26. (M. T. I.) A főhadiszállás jelenti: A Fekete tengeri orosz flotta a Boszporusznál ágyutüzzel demonstrált. Az ügyvédi kamara közgyűlése. — A „Szamos“ eredeti tudósítása. — Szatmár, április 26. A szatmárnémeti ügyvédi kamara teg- j nap délelőtt a városháza tanácstermében ! tartotta meg ez évi rendes közgyűlését, | melyen a kamara tagjai meglehetős szám- | ban jelentek meg. Dr. Keresztszeghy Lajos elnök az ülést megnyitván, kegyeletes szavakkal emlékezik meg az ügyvédi kamara két illusztris tagjának a legutolsó közgyűlés óta bekövetkezett haláláról. Ezek: Korányi János, a kamara volt elnöke, utóbb diszelnöke és Helmeczy József orsz. képviselő, a m. kir. kúria ügyvédi tanácsának tagja. Elnök javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy nevezettek emlékét jegyzőkönyvileg is megörökiti. Elnök ezután bejelenti, hogy a kamara három tagja, úgy mint dr. Róth Imre, dr. j Franki Lajos és dr. Török Árpád ügyvédek a ; harctéren hősi halált haltak. Indítványozza : hősi emléküknek jegyzőkönyvi megörökítését. Továbbá jelenti, hogy körülbelül harminc, a kamara kötelékében álló ügyvéd és ügyvédjelölt a harctéren küzd a hazáért. Indítványára a közgyűlés a haza védőinek j köszönetét, az elesett hősök iránt pedig ! részvétét jegyzőkönyvben fejezi ki. Ezután azt vázolja az elnök, hogy az ; ügyvédi karnak itthon is nagy kötelességeket ; kell teljesítenie, hogy a reá bízott nagyjc- j lentőségü feladatokat elvégezze. Konstatálja, j hogy az ügyvédi kar a kötelesség- és tisztes- | ségtudás magas nívóján áll. Hogy ez továbbra is biztosittassék, azt az elvet vallja, hogy a fegyelmi szabályokat erélyesen és lanyhaság nélkül kell kezelni. Ehhez a választmány és a kamarai tagok részéről kér támogatást. Bejelenti, hogy lépések tétettek az ügyvédi költségek megállapítása körül tapasztalt bizonytalanság megszüntetése érdekében. Az akció eredménnyel járt, mert a kir. járásbíróság már elfogadott egy a kamara által j proponált díjszabást, a kir. törvényszékkel j pedig még folyik a megbeszélés. Viszont sajnálattal kell megemlékeznie arról, hogy akadtak egyes ügyvédek, akik a díjszabás szerint megállapított költségben marasztaló határozat ellen fellebbezést használtak. Elnök kijelenti, hogy a jövőben előforduló hasonló esetek a kari tisztességbe ütközőnek fognak tekintetni és az illető ügyvéd ellen fegyelmi eljárást indítanak. Az elnök végül azon reményének ad kifejezést, hogy a nemzet súlyos harcának befejezése után az ügyvédi karra is jobb idők fognak virradni. A megnyitó beszéd elhangzása után a közgyűlés megválasztotta a jegyzőkönyv hitelesítő választmányt. , Ezután dr. Schőnpflug Jenő kamarai titkár a kamara tagjainak és az ügyvédjelölteknek számában beállott változásokat és egyéb statisztikai adatokat ismertette, melyek közül megomlitést érdemel,hogy migaz 1913. év végén 194 ügyvéd lakott a kamara területén, e szám 1914 végén kettővel csökkent. A múlt év végén 71 ügyvédjelölt volt a kamaránál bejegyezve, kik közül kettő a bíróságnál, 69 pedig ügyvédeknél volt joggyakorlaton. A tárgysorozat következő pontja az 1914. évi jelentés tárgyalása volt. Mindenek előtt dr. Schőnpflug Jenő titkár felolvasta az általa szerkesztett jelentést, mely az ügyvédi kart érdeklő minden aktuális kérdést felölelve az ügyvédek helyzetét ecseteli. A jelentés beszámol arról, hogy a kamara tagjainak több mint xh része hadba vonult, akiknek irodája j a biztos pusztulás utján van. Az ügyvédek j helyzete nagyon súlyos, mert a moratóriumi ■ rendeletek hónapokra kizárták a perelhetőséget ! és a korlátozó rendelkezések az ügyvédi hi- | vatás gyakorlása elé ma is sok gátat vetnek, j A kar zsúfoltsága nem enyhült és még I mielőtt az ügyvédjelölti* gyakorlati idő meg- . hosszabbításának és az ügyvédhelyettesi in- } tézménynek a túlzsúfoltság megszüntetését j célzó intézkedése némi változást hozott volna, i a törvényhozás az 1914: 35 t. cikkel az j 1912. évi május 1. előtt bejegyzett jelöltekre ! a gyakorlati idő meghosszabbítását és a j helyettesi gyakorlatot mellőzni rendelte. Az j ügyvédi kar zsúfoltságán csak két dolog segíthet. Az egyik az ügyvédeknek a bírósághoz és állami hivatalokhoz való kinevezése, amely utóbbi különösen a közigazgatás államosítása esetén várható, a másik pedig az ügyvédi munkaalkalmak kibővítése illetve a községi jegyzők eltiltása a magán jogimunkák végezésétől. Kiterjeszkedett a jelentés a kész- kiadásos megállapodások megbélyezésére, az ügyvédi munka aránytalan eloszlására, a kijáró ügyvédek minden munkát felszívó speciesére ; megemlékezett a polgári perrendtartás életbeléptetéséről és annak hatásával kapcsolatban a biróságok működéséről. Kifejtette, hogy az igazságszolgáltatás zavartalan lebonyolítása mindenütt a munkaerők szaporítását követeli meg. Ecsetelte az uj bélyegtörvény súlyos terheit és a gyakorlatban máris mutatkozó feltűnőbb hiányait, ezenkívül foglalkozott az ügyvédi nyugdíjintézet kérdésével. A széles látókörrel és alapos tudással megirt jelentés általános elismerést keltett és a közgyűlés dr. Damokos Andor indítványára a jelentés szerkesztéséért jegyzőkönyvi elismerést szavazott meg dr. Schőnpflug Jenőnek. • A jelentés érdemi tárgyalásánál dr. Hunwald Izidor felvilágosítást kért arra nézve, hogy a szatmár-németi járásbíróság által elfogadott ügyvédi díjszabás kötelező-e a vidéki járásbíróságokra is. Továbbá indítványozta, hogy hivassák fel a ministerium az 50 K-n aluli ügyvédi dij iránti per illetékességének rendezésére, mert a szatmárnémeti kir. törvényszék legújabb gyakorlata szerint az ügyvéd 50 K-n aluli diját nem peresítheti személyes bírósága előtt, ami rendkívül hátrányos és méltánytalan. Végül azt is indítványozta, hogy miután a háborúban rokkanttá váló ügyvédek és ügyvéd- jelöltek gyógykezelése és segélyezésére még semmiféle külön alap nem létesült, egy ilyen alap megteremtése iránti kívánság is vétessék fel a jelentésbe. Dr. Keresztszeghy Lajos elnök a díjszabás kérdésében bejelenti, hogy a szatmárnémeti kir. járásbiróságnál megállapított díjszabást a kamara, valamint a bíróság is kiküldi a vidéki járásbíróságoknak, figyelembe vétel végett. Dr. Hunwald Izidor két indítványát pedig elfogadásra ajánlja. A közgyűlés az elnöki bejelentést tudomásul vette és | dr. Hunwald indítványát elfogadta. Ezek után elnök az évi jelentést elfo- ! gadottnak jelentette ki. A tárgysorozat következő pontjánál be- ! terjesztetett a számvizsgáló bizottság jelentése. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a számadásokat jóváhagyta és a felmentvényt megadta. Az 1915. évi tagsági dij összegének megállapításánál a választmány javasolja, hogy a tagsági dij összege 140 K-ban állapíttassák meg, amely julius hó 1-ig volna lefizetendő. Ezen összegből 108 K nyugdijjárulék, 32 K pedig tagsági dij. A közgyűlés a választmány javaslatát elfogadta. Ennek megfelelően kimondatott, hogy a tagsági dij behajtási ideje f. évi julius 2-án kezdődik. Miután a kamarai titkárhoz írásbeli indítvány nem érkezett, dr. Keresztszeghy Lajos elnök a közgyűlést berekesztette. A képviselőház ülése. — A „Szamos“ eredeti tudósítása. — Budapest, április 26. A képviselőház mai ülésének megnyitása után Szász Károly alelnök bejelentette, hogy a király Beöthy Pál elnököt az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a hadiékitmé- nyes katonai érdemkereszt III. osztályával kitüntette. Ezután az előadók megtették jelentéseiket. Simon Elemér elfogadásra ajánlotta a honvédelmi javaslatokat. Gróf Tisza István miniszterelnök kijelentette, hogy bizalommal viseltetik küzdelmünk iránt. A kilenc hónap óta tartó heroikus harcban döntés még nincs, de a harc túlerővel szemben kedvezően folyik és katonáink hősiessége nekünk biztosítja a véglege? győzelmet. Egyet kell értenünk és a pártharcoknak háttérbe kell szorulnia. Elismeri, hogy az ellenzék nagyszerűen teljesiti hazafias kötelességét. A horvátok hasonlókép. A monarchia célja nem irányul hódításra, hanem mi csak védelmi harcot folytatunk'. A monarchiának továbbra is meg kell maradnia, hogy az európai egyensúlyt biztosítja. Hazay Samu honvéüelmi miniszter beszédében kijelenti, hogy a régi törvények alapján besorozottakból még annyi katonánk van, hogy az újonnan besorozandók csak a végleges győzelem biztosítását célozzák. A nemzet önvédelmi harcában a végsőkig ki fog tartani. Szóló párhuzamot von a XVIII. és XIX. századbeli és a jelenleg folyó harcok között és katonai szempontból magyarázza a harctéri jelenségeket. Végül kéri a katonai javaslatok elfogadását. Bakonyi Samu a függetlenségi párt nevében elfogadja a javaslatokat, de a részleteknél módosítást terjeszt be. így azt ki vánja, hogy a 18 éves és a 42—53 év között levő népfölkelők csak akkor legyenek behívhatok, hogyha a többi hadköteles az országból a harctérre vitetett. Gróf Andrássy Gyula kifejti, hogy az eddigi harcokban a győzelem a mienk. A szövetségesek kezében van a gazdag Belgium és a gazdag francia határvidékek, mig ezzel szemben ellenségünk csupán a szegény Galíciát birtokolja. Szóló kijelenti, hogy katonailag jól állunk, bár nem szabad magunkat elbizni, mert az óriási harc még folyik. Mindent el kell követni fiainkért, akikre büszkék lehetünk, továbbá magunkért és szövetségeseinkért. A •nemzet kell, bogy egységes legyen, kell, hogy a győzelem tudata mindenkit áthasson, azonban enyhíteni kell, amit lehet. Bakonyi beterjesztendő javaslatához hozzájárul. Rakovszky István a néppárt, Juriga Nándor a szlovén pártok nevében elfogadja a javaslatokat. A moratórium megszűnése. Mi lesz julius végén ? — Saját tudósítónktól. — Szatmár kereskedői körében élénken tárgyalják a hatodik moratórium-rendelet 39. szakaszát, amely tudvalévőén kimondja, hogy a moratórium 1915. julius 31 én megszűnik. A szatmári kereskedő-érdekeltség szempontjából nyilván nagy fontossággal bir, vájjon a kormány 1915. julius 31-ike utánra is gondoskodni kiván-e arról, hogy a kereskedők árutartozásaikat a rendkívüli helyzet befolyásolta teherbírásuk figyelembevételével törleszthessék ? Megállapíthatjuk, hogy ebben az irányban aggodalomra nincs ok, mert az imént kiadott moratórium-rendelet máris informál bennünket arról, hogy kellő időben, vagyis legalább néhány héttel julius 31-ike
