Szamos, 1915. április (47. évfolyam, 86-115. szám)
1915-04-27 / 112. szám
(1915 április 27 112. szám 3. oldal SZAMOS előtt a kormány kiineritő külön rendeletet fog közzétenni, amely meg fogja határozni, hogy milyen részletekben kötelesek az adósok az 1915 julius 31-ike után törleszteni. Az árutartozások tekintetében tehát a helyzet csak annyiban fog változni, hogy amig eddig időközönként állapította meg egy-egy újabb rendelet a részletfizetési kedvezmény körét, mosc már egy rendelet fog arról intézkedni, hogy minő időpontokban és részletekben kell a moratóriumos árutartozások még föl nem oldott részeit 1915. julius 31-ike után törleszteni, amig az összes lejáratok 100 százaléka kimerül. Julius 31-ikére az 1915 julius 31-ig lejárt moratóriumos árutartozásoknak még a következő részei maradnak föloluatlanul: az 1914. októberig terjedő lejáratokból 40 százalék, a novemberi, decemberi, januári, februári és márciusi lejáratokból 50, az áprilisi esedékességből 60, a májusiakból 70, júniusiakból 80, a júliusiakból 90 százalék. Amint látjuk, az említett likvidációs rendelet a moratóriumos árutartozások igen jélentékeny részéről fog intézkedni. Az a jóindulat, amelynek a kormány a hatodik moratórium-rendelet megállapításánál a kereskedők jogos kívánságaival szemben kétségtelenül jelét adta, azt engedi remélni, hogy a likvidációs rendeletnél is hasonló el járást fog követni. Az erre vonatkozó részletekről szólni most még korai volna. Nyilván ez a kérdés is, mint sok írás, szorosan összefügg azzal, vájjon meghozza-e a közel jövő annak a méltányos és dicsőséges békének kilátásait, amelynek mielőbbi eljövetelét a legvégsőig menő harci eltökéltségünk eredményeképpen mindannyian lelkünk mélyéből kívánunk. SZÍNHÁZ Szezonzárás H. Bállá Mariska harmadik vendégjátéka. Szatmár, ápr. 25. Kedves és — nemcsak a kassza érdeke szempontjából, hanem a közönség vágyait is j figyelembe véve — hálás gondolat volt a színi szezont H. Balta Mariska vendégjátékával befejezni. Ennek a vendégszereplésnek a hőfoka sajátságos erővel bir: átmelegiti azokat a szini-estóket is, amelyek szürkén és egyhangúan múltak el a rendesnél is hosz- szabbra nyúlt szezon alatt. Aki látta azt a sok ezerre menő tömeget, amely Balta Mariskát az érkezésekor várta és azt a gyülekezetét, amely „Sybill“ előadása után várt a művésznőre — kifogván kocsijából a lovakat, — fogalmat alkothat magának a szeretet méretéről, a rajongásról, mely a közönségben él e kivételes tehetségű primadonna iránt. Ez a szeretet nem mesterkélt és nem mondvacsinált, hanem ugylátszik öröktüz, mely, ha Bállá Mariska megjelen a városban, ragyogóan fel-felíobban. A „Sybill“ főnőiszerepében búcsúzott el a vendégmüvésznő és megállapíthatjuk: soha még ilyen teltház nem nézett végig előadást Szatmáron. Nemcsak a zenekari helyet töltötték meg az érdeklődők, hanem a színpadra is páholyt kellett rögtönözni, de még igy is többen voltak, akiknek nem jutott hely, mint akik az előadást végignézhették. A darab minden részletét a tetszés és ünneplés kisérte. Bállá Mariska, aki ezúttal is pazarul ragyogtatta sokrétű képességeit, rengeteg virágot és ajándékot kapott. Többek között egy gyönyörű képet, mely a művésznőt, mint Sybillt ábrázolja. A képet Tóth Gyula festőművész festette. Az előadás többi szereplői is művészi részesei az emlékezetes est sikerének. Hampel Ilonka teljes illúziót keltő nagyhercegnő volt. A hangja színesen csengett és a játéka meglepő finomságot igazolt. T o m b o r Olga Sarah szerepét játszotta és igen tetszett. C z a k ó, úgyis, mint a nagyherceg kreá- lója, úgyis, mint rendező szép és eredményes munkát végzett. Galgóczy, Nyárai és Varga Béla méltatott tehetséggel járultak hozzá az előadás tökéletességéhez. A zenekar, melyet T o m b o r Aladár vezényelt, szépen játszott. (s. s.) Hősök halála. A barakkórházban meghaltak: Theofil Szikora, a cs. és kir. 1. sz. gy.-ezred 5. századának kürtöse, szül. 1892., Csetkovies (Szilézia), nőtlen, löldmives, róm. kath. vallásu. Schimámi József, a cs. és kir. 85. gy.-ezred 14. századának közembere, szül. 1892., Hersikovitz (Csehország), nőtlen, róm. kath. vallásu. || HlKfcK || Megindul a postavonatforgalom. A szatmárnémeti állam- vasúti állomásfőnökség a következő hirdetményt bocsátotta ki : Értesítem a t. utazó közönséget, hogy 1. hó 26án éjtéltől kezdödőleg az 1620-as és t. hó 27-én éjféltől kezdödőleg az 1613-as számú postavonatok ismét forgalomba helyeztetnek. Szatmár, 1915. április hó 26-án. Kulcsár s. k., állomásfőnök. Halálozás. Dombrády Antal, városunk közismert régi polgára, 65 éves korában meghalt. Tegnap délután temették nagy részvét mellett. Krassó Miksa temetése. Vasárnap délelőtt tiz órakor helyezték örök nyugalomra Krassó Miksa fakereskedőt, akinek váratlan halála a legszélesebb körű részvétet váltotta ki. A végtisztességadáson megjelent a város társadalmának legjava, barátai és tisztelőinek sokasága állta körül az elhunyt ravatalát. A gyászszertartást dr. Jordán Sándor kegyeletes beszéde nyitotta meg, majd Braun Mór főkántor megható gyászéneke következett, melynek elhangzása után gyászkocsira tették a koporsót és hosszú menet kisérte utolsó útjára a váratlanul elhunyt és méltán tisztelt férfiút. Előadás az ügyvédi nyugdijügyről. A szatmárnémeti ügyvédi kamara vasárnapi közgyűlésének lezajlása után dr. Hunwald Izidor fehérgyarmati ügyvéd, a kamara választmányának felkérésére a városháza tanácstermében nyilvános előadást tartott az ügyvédi nyugdij-ügyrőll, amelynek alapos ismerője. Az előadó szakavatott módon ismertette az ügyvédi nyugdíjintézet szervezetét és a nyugdíjügy mai állását, továbbá a hasonló intézmények tanulmányozása alapján szerzett kritikai megfigyeléseit. Plauzibilis nézete általános elfogadásra talált. Mint értesülünk, a kamara dr. Hunwald Izi dort a Helmeczy József halálával megüresedett nyugdijintézeti bizottsági tagságra be fogja választani és igy módot fog nyújtani ahhoz, hogy a nyugdíjügy terén szerzett kiváló szaktudását az ügyvédi kar érdekében megfelelő helyen gyakorlatilag is érvényesíthesse. Sebesült katonák kirándulása Esztergomban. Budapestről táviratozzák: A budapesti kórházakból vasárnap délután ezer lábadozó sebesült katona Esztergomba érkezett, ahol a hercegprímást meglátogatták. Adományok. Péterffy Imre, Alice nevű leányának esküvője alkalmából 50 K-t a há borúban megvakult katonák részére, 50 K-t a szatmári elesett katonák özvegyei és árvái részére és 50 K-t S. A. orvosnövendék mü- lábára adott át a polgármesternek, aki az adományokat rendeltetési helyére juttatta. — Glück Erzsébet és Grosz Etel kisleányok a sebesültek részere 5 K 20 f-t gyűjtöttek, amely ..összeget rendeltetési helyére juttattuk. Öngyilkossági kísérlet. Szombat délután 5—6 óra tájban a Hunyadi-utcán, közvetlenül a közkórház kapuja előtt egy Varga Géza nevű 19 éves péktanonc forgópisztoly- bói a mellébe lőtt. A járó-kelők a vértől borított fiatalembert bevitték a közkórházba, hol, mikor magához tért, elmondotta, hogy szerelmi bánat miatt akart az élettől megválni, mert olyan leányt szeretett, ki nem viszonozta az érzelmeit. Az öngyilkosjelölt állapota nem életveszélyes. Távirat az orosz fogságból. Robonyi József szatmári kataszteri mérnök, aki mint vártüzérfőhadnagy volt Przemyslben, Kasa- linskből (Turkesztán) táviratozott feleségének, Palády Erzsikének, amelyben közli, hogy jól van. Érdekes, hogy a távirat egy nap alatt tette meg az utat ázsiai Oroszországból Szatmárra. Jön a küldöttség. Vasárnap este történt. A színházban „Sybillt“ játszották. Bállá Mariska és a társulat búcsúzott a közönségtől. Érthető tehát, hogy egyetlen hely sem maradt üresen a szinházban. Vagy száz diák, akiknek nem volt alkalmuk előre helyet váltani, jegy nélkül maradt. Ezek Szigeti Miklós, a társulat agilis titkárához fordultak és azt az ajánlatot tették, bogy — más hely hijján — felmennek a középkarzatra. A karzatot azonban jóelőre elfoglalták a németiek. De, mert a titkár mégsem akarta a diákokat elengedni, egy pompás ötlettel segített a leghálásabb közönségen. Felment a karzatra és hangosan odaszólt a rendőrnek, a tűzoltónak és a jegyszedőnek: a középkarzatot tessenek kiürittetni: jön a küldöttség. És a középen ülő publikum áhitatosan utat engedett a beözönlő diátiseregnek. Mit is tehettek egyebet? Átmentek a karzat oldalhelyeire. Arany és ezüstpénz a favágóbakk- ban cimen vasárnapi számunkban megjelent hírünkre vonatkozólag a terheltek úgy adják elő a tényállást, hogy Tatár Miklós pénzét nem szobájában tartogatta, hanem fáskamarájában elásta és itt akadtak reá a terheltek, akiket egyébként a csendőrség szabadlábra helyezett. Pannónia-fürdőben megkezdődtek a hidegvíz iedörzsöiések. Mindennap hidegvíz. Garay Pál vizsgázott fogműves Deáktér 2. Városház mellett amerikai módszer szerint berendezett fogműtermében olcsón, felelősséggel készít rágóképes műfogakat, arany-, platina koronákat, Szatmár város szegényeinek, harctéren elesettek családjának díjtalanul. A Szatmári Egyesült Bank- és Takarékpénztár r -t. a Hám János- utca 5. sz. alatti bankhelyiségét — Csomag féle házból — a Rákóczi-utca 38. számú, saját hánába a földszintre helyezte át. Elbarangolt tehén. A Vágóhid-utca 3. sz. udvarról péntek éjjel elbarangolt egy fekete tehén, 12 éves. Aki megtalálja, jutalom ellenében szolgáltassa vissza Vágóhid-utca 3. szám alá. Szerkesztő : Dr. Stern Mór.
