Szamos, 1915. január (47. évfolyam, 1-27. szám)
1915-01-17 / 14. szám
XlVii. évíoiyaíT izatmár, ;3i5. január 17 vasárnap Ilr/ 14. szám. *S»S»0S POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: KÉNES SÚN&OR. Kiadó és luptuiajdonas: a .,Szabadsajté“ könyvnyomda és lap- ktedó részv.-ti!*. SZATMMR-NÉMEtI. Sok az ember, kevés a fóka. j (z.) Azoknak, akik félnek a felelős- ; ségrevonás kegyetlenségétől és akik hi- j szik, hogy a világháborút nem emberi j ravaszságok, gazdasági konjunktúrák és a : társadalom állapotainak visszáságai okozták, tanulságos leckét és goromba fele- | letet adott az avezzanói földrengés. A | derűs Itália felszaki'.otr. utcái, rombadölt • házai és halott-piramisai bizonyságul j szolgálhatnak, hogy a természet, ha sok- í nak és fölösnek találja az élőlények j számát, nem kér emberi segedelmet, i hogy egy pár ezret vagy százezret el- ; pusztítson belőle, hanem ember-mankó j nélkül végzi hivatását, amely rombol és ; épit egyugyanakkor. A politikailag semleges Itáliát megrázta a természet csudája, leteritett húsz és egynéhány ezer embert, millió 1 rakat érő alkotásokat rombadöntött szeszélyből, j törvényszerűségből. Most már, ha úgy | tetszik, rá foghatja az avezzanói föld- ; rengésre a babonához hajló tudatlanság, i hogy ez az istencsapás az isten bünte- | tése, mert Olaszország nem hallotta meg a természet megbízását es felhívását, | mert a római hét domb nem akart tégy- 1 vert fogni a népek és nemzetek fegy ! verviselési divatjában. És ha holnap kolerajárvány ütné j tel fejét a semleges Hollandiában, össze- i szaladna két vonat a semleges Románia egyik alagutjában, tűzvész pusztítana Madridban, vagy Genfben, Athénban, avagy Koppenhága kert s házsorai kö- I zott, csak még inkább gyökeret verne a tudatlanság és a homályosan-látás ba- 1 bonája : a természet parancsa a világ- | háború, mert sok volt már az emberes i kevés a fóka. Még egy-két véletlen és Malthusra : esküszik a világ, rnintahogyan már is ! hisz benne. Történjék még csak egy pár természeti katasztrófa : tombolva tüntetni fognak a népek a szaporodások mértani és .-zámtani arányának kiegyenlítése mellett. Pedig végzetes a tévedés, mert ennek a háhorunak nem kellett eljönni, ezt a háborút hívtuk, bandaszóval csalogattuk, akartuk. Az értékeket mérlegelő belátás akarta a jelen pillanatában dúló felfordulást és azt hittük, uj értékeket tudunk vele és általa létrehozni. Haussera spekuláltunk és az angolnak. franciának, németnek, töröknek egyaránt veszteségei vannak és lesznek. Mindenütt pusztul a mindenkié és e hatalmas végítélet mesOási szózatot hallat : mégis kellett a háború, hogy ne termeljen senkinek sem értéket., hogy az értékeket mérlegelő belátásunk uj eredményre jusson, hogy sohase legyen többé háború. Bízzuk csak a természet erejére az igazságszolgáltatást, ha ugyan igazságot szolgáltat a természet, mikor rombol és pusztát. Elvégzi az a maga munkáját, Ökőritón. Móssinában. az Óceánokon, vagy akár Avezzanóban is A világháború hire! Királyi elismerés a sikeres mozgósításért. Bud<pe-t, jan. 16. (M. T, I.) A .Budapesti Kö-löny" legújabb száma a királynak a hadügyminiszterhez intézet: kéziratát közli, amelyben Őfelsége a legfelsőbb hivataloktól az utolsó munkásig köszönetét mond az általános mozgósítás sikeres lebonyolításáért. Carp roma > ©xm niszter nyilatkozata Bukarest, jan. 16. (M. T. I.) Carp Péter, volt miniszter ba ráti körben kijelentette, hogy a románoknak ki kell lépniök a semlegességből és pedig Ausztria-Ma- gyarország mellett. Az oroszok vesztesége egy frontrészen Budapest, jan. 16. (M. T. I.) Az oroszok a Dunajec—Bulla— yida vonalon december közepétől mostariig 30,000 embert vesztettek el halottakban és sebesültekben. Az oroszok Bukovinában. Beszterce, jan. 16. (M. T. I.) Az általános helyzet nem. változott. Jakobeni előtt a hare változat lan vonaton folyik. Az oroszok kit »ne napja ego lépést, sem tehetne * előre. Meran gróf, Bukovina tartomá, nyi főnöke Be«zte - eérr érkezett, ahol Bethlen Js *Pannak a vendége. Egy főnercsg dicsérete Sajió v. '.8iáll*8, jan. 15. (M. T I.) József Ferdinánd főherceg fogadta a haditudósilókat es hosszasan elbeszélgetett velük. A főherceg elragadtatással nyilatkozott az 59. és 14. sz. ezredekről. fiz erdslgi kofoaéíjgliizto^ a bukaviqai helgzelral. Budapest, január 16. Nagyváradról jelentik, hogy Betegh Miklós, Erdély kormánybiztosa oda érkezett, és a bukovinai helyzetről a következő dolgokat mondta: — A bukovinai helyzet az én értesülé- . sem szerint, semmi aggodalomra nem ad okot. Ma délben, mikor hazulról elutaztam, még nem kaptam meg a legfrissebb híreket, de eddigi információim arról tanúskodnak, hogy csapataink megállították az orosz offenzivát. Az oroszok célja különben is — amint hírlik — nem Beszterce, hanem Kirlibaba. Mindenütt azonban olyan nagy haderő áll rendelkezésünkre, hogy törekvésüknek feltétlenül meg kell hiúsulnia. —- A hatóságok Bukovinából természetszerűen jönnek el azokról a helyekről, amelyekben az operáció folyik. Igen jelentős ebben a helyzetben az, hogy Repta érsek Magyarországba tette át székhelyét az egész konzisztóriummal együtt. A menekülők nagyrésze tudvalevőleg Romániába ment s az érsek is odamehetett volna. Ö azonban, aki az első csernovitzi inváziókor még ott maradt, de a keserű tapasztalatok miatt most nem várta be az oroszokat, nem Romániába, hanem Magyarországba jött, vagyis ezt tartotta hozzá legközelebb állónak, ezt tartotta hazájának. Ez is fényesen bizonyítja egyrészt azt, hogy a román vezető tényezők is irtóznak az orosztól s hogy veszély idején nálunk találják föl igazi hazájukat. Repülőgépeink Montenegró felett. Budapest, jan. 16. (M. T. I.) Egy osztrák-magyar aeroplán Montenegró fővárTosára, Cettinjére bombát dobott, amely felrobbant. Egy mánik repülőgép P.ielok városra vetett le három bombát. A kár jelentéktelen. fillér. Lapuit mml «utifem» s ’•■lés** ELÖWZEYKS8 SUAK : üay énere helyben 14 K 40 f Vidéken . 18 K — f *-SJ évre „ 7 „ 3® í „ . . S „ — f Negyedévre „ 3 „ ©O f „ 4 „ 30 f Sgy hénapra „ 1 20 f „ 1 „ f «t-mmtammmes nnm n n m m db m as ni Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetencMk. Kyimör sora 30 Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZJ-UTCft 2481 Telefon-számok:
