Szamos, 1915. január (47. évfolyam, 1-27. szám)
1915-01-31 / 27. szám
XLVIi. évfolyam. Szatmár, ’9i5. j nuár 31. vasárnap 27. szám. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Eay évre helyben 14 K 40 I Vidéken . . 18 K — f FW évre „ 7 20 f 9 „ - f negyedévre . 3 „ 60 f 4 „ 50 f Egy hónapra „ 1 „ 30 f „ 1 „ 60 f •e 'i’niiaiiszzciü'mKitin aaiiiiiiiaiiaia Felelős szerkesztő: DÉNES SÁNDOR. • ■ ■ ■ ■ a b b a ■ ■ ■ ■ ■ i ■ ■ I ■ ■ i ■ ■ ■ ■ ■ ■ la ■ ■ ■ ■ a i ■ ■ i ni Kiadó és iaptuiajdonos: a „Szabadsajtó“ könyvnyomda és lapkiadó részv.-társ. SZHméR-NÉMETl. Hirdetési dijak Szatmáron előre fizetendők. Nyilttér sora 3© fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAKÓCZI-üTCfl 7A. Telefon-számok: Szerkesztőség és kiadóhivatal Felelős szerkesztő iakasa . . 3 »■■■■■■■■■■■■■■npannnnnBanBBiiBBHannnBniinniinnnnnnnnnnnnnnrinBiinnoviiui'ii Nagy offenziva készül Szerbia ellen. Bukarest, jan. 30. (M. T. I.) A „Dimineta“ jelenti : Déli seregünkből tíz hadtest Jenő főherceg vezérlete alatt legközelebb több ponton benyomul Szerbiába. — Szerbia a nagy támadó haderőre való tekintettel, csak védelmi háborút fog folytatni. Győzelem Tarnownál. Krakó. jan. 30. (M. T. J.) Tarnownál csapataink jelentékeny sikereket arattak. A Dunajec és Biala között megrekedt orosz csapatok verembe kerültek es ki van zárva , hogy menekülhessenek. Tarnowban óriási drágaság van. Az oroszok »eresége Bukovinában. Róma, jan. 30. (M. T I.) Az oroszok előnyomulása Erdély télé meghiúsult. Ugyanis a benyomuláshoz szükséges két utat a monarchiabeliek megszállották és megakadályozták az oroszokat az eiőhaladáshan — A bukovinai orosz parancsnokság Szucsavába költözött. (Tribuna.) Milánó, jan 30. (M. T. I.) A „Corriere della Será“-nak Pétervárról jelentik : A monarchiának Duklánál és Bukovinában fellépett nagy haderejével szemben az oroszok visszavonultak Valeputnára. — A monarchia oííenzivája folytán nagyobb arányú csapatösszevonások váltak szükségessé. — Az osztrák-magyar otlenziva célja Przemysl telmentése. Változás a közös pórizügyministeriumban. Becs, január 30. (M. T. I.) A király elfogadta Bilinszky lova lemondását. Körber kinevezése hétfőre várható Katonai behívás Bulgáriában. Szófia, jan. 30. (M. T. I. A hadügyminiszter négy korosztályt behívott. Nagy események előtt. Budapest, jan. 30. (M. T. I.) A „Mor- ning-Post“ c. angol lapnak jelentik Pétervárról: Az oroszok a Visztula alsó folyásánál eseményeket várnak. A németek a húsz kilométeres fronton élénken tevékenykednek és úgy mondjak, hogy nagy ütközet előestéjén vannak. Az elszigetelés politikája. Koppenhága, jan. 30. (M. T. I.) Az entente hatalmak pénzügy- miniszterei afelett tanácskoznak, mikép akadályozzák meg Ausztria-Ma- gyarorsxágot és Németországot minden pénzügyi segítség igénybevételében. Jankó sor alá állom. Irta: Dénes Sándor. Szatmár, jan. 30. Jankót sohasem hivták Jánosnak, sőt dacára annak, hogy erősen közeledik elérhető korának legvégső határához, nem is fogják Jánosnak szólitani. Csaludi neve nincs, Jankónak hívja az öklömnyi gyerek is. Mert a Jankót minden öklömnyi gyerek névszerint ösmeri a falumban és mikor a Jankó a természetében rejlő nagy nyugalommal és igyekezettel dagasztja a kis falu uagy sarát, az iskolás gyermekek, akik nagy csizmában esetlenkednek a köves gyalogjárón, szeretettel kiabálnak utánna: Jankói Jankó tudniillik lói sorban tett szert erre a népszerűségre. És ebben a hivatalban, amelyet délceg négy éves korában foglalt el, huszonkét esztendeje szolgálja a famíliánkat. Négy éves volt, mikor a szatmári vásáron átírták a rédiáját és ugyanakkor másodmagával uj székhelyére igyekezvén megijedt a kisvasuttól és belészaladt egy piaci kirakatba. Ennek huszonkét esztendeje. Azóta nem változtatott istállót a Jankó. Élt velünk, mint egy családtag. Lejárt egy néhány lovat maga mellől, mert — mint a malom előtt rostokoló szavahihető kocsisemberek mondják: — nagyvérü ló a Jankó. Rövidesen alkalmazkodott a családhoz: ha kellett volt hátiló. Az ő hátán tört ki belőlem a tudat, hogy lovasnemzet vagyunk. Az ő nyergében mertem először vad galoppba vágni és ha imitt-amott nem érzett egészen biztosan maga fölött, úgy vigyázott, hogy alattam maradjon, mint a cirkuszi zsonglőr ügyel arra, hogy az orrán balanszírozott pávatoll félre ne billenjen. Alig száradt meg a hátán a nyeregpokróc izzadt helye, beállott az igába, hordta haza a malomból a falubeliek csomóit, fát vitt a malomba, vizet hordott a géphez, szerdánként bejárt Szatmárra, szóval mindenes volt. Azután kocsit vettünk a háta mögé. Parádés ló lett a Jankó. Mikor a kis kocsiban először vitte a menyasszonyomat, nincs az a telivér, amelyik külömbül repült volna. Ámbátor az is \ehet, hogy a gazdája kezének remegése izgatta zabláját. Legelső télen meg szánkózni vitte a feleségemet és húsé ges pajtása, a Cimbora nevű kutya a hóba lógalta a nyelvét, hogy el ne maradjon tőlünk. Huszonkét esztendő örömében, bujában, bajában megosztozott vélünk a Jankó. Ha jó idők jártak, fényes volt a Jankó szőre, járta az abrak bőven. Ha nem termett: gubát eresztett, pocakot növesztett a töktőp répától, zabszalmától. Közben nyomdát is alapítottunk, ebben lemaradt a párja, pár év óta egyedül teljesíti a lói kötelességet. Lassanként meg is öregedett a Jankó. A kocsisok már csak magázni merik, úgy tisztelik a korát. Az abrakot már darálni kell, mert nehezen rág a foga. A takarmányt is meg kell válogatni a részére, mintha legalább is narlsbadi kúrát kellene tartania. A követ pedig nem állja már a lába. A puha falusi sárban még csak elballag csöndesen, de bizony a szatmári kövezettől már imádkozásra görbül a rokkant, öreg lába. A boldog családi együttlétbe a háborús izgalmak keverték az első keserűséget. Legalább is a Jankó eddig sohasem panaszkodott, nagyon megelégedettnek látszott a sorsával. Lapunk mai száma 6 oldal Apa 6 fiilép.
