Szamos, 1914. október (46. évfolyam, 233-263. szám)

1914-10-26 / 258. szám

2. oldal. SZAMOS (1914 október 26. 258. szám.) LEGÚJABB. Keleten óriási Vonalon áll a harc. Hivatalos jelentés. Bpest, okt. 26., éjjel 2 óra. Az észak keleti hadszíntéren a mi seregeink és erős német haderők most már csaknem meg- szakíthatatlan vonalon, mely a keleti Kárpátok északke.éti lej­tőit, Stary-Sambort, aprzemysli vártól keletre fekvő terepet, a San alsó folyását és Visztula lengyel partjainak területét egé­szen Plock vidékéig felöleli, hai eban allanak az orosz főerő­vel," mélyhez az oroszok kauká zusi, szibé iái és turkesztáni csapataikat is felvonultattak. A Kárpátokon t > indított t madásunk erős ellenséges had­erőt vont magára. Kőzépgalieiaban, ahol mind­két ellenfél megerősített álláso­kat foglal eh általában még áll a harc. Przemysítől délkeletre és a San alsó folyásánál csapataink az utótíbinapokban is többrend­beli sikert értek el. • Orosz-Lengy elországban mindkét fél részéről nagy erő­ket állítottak szembe, amelyek tegnap óta az Ivangorod-varSői Visztula-vonaltól délnyugatra harcolnak. Hőfer, vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) A vezérkari főnök hizlaló nyilatkozata. Bécs, okt. 26., éjjel 2 óra. A hadisajtószállásról érkezett hiradás szerint Conrád báró, a vezérkar főnöke, teg­nap a külföldi hírlapok haditudósítóinak fo­gadása alkalmával annak a megokolt örö­mének adott kifejez s , hogy sikerülni fog a reánk vállalt nehéz fel­adatot teljesíteni: a ha­talmas ellenséget feltar­tóztatni és visszaszorítani. — Szűkszavú je'euté- seink, mondotta, csak a leplezetlen igazságot fog­lalják magukban. Ellen- teleink viszont azt hiszik, hogy azáltal, hogy hazu- doznak és tiltakoznak, egyenes eljárásún at dip­lomatir ózzák. — A mi harcmodo­runk, fejezte be szavait a hadvezér, mindig és min­denütt lovagias. _ (Miniszterelnökség sajtóosztálya. Két levél Przemplbói. Szatmár, okt. 24. II. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Ne vegye rossznévon, hogy alkalmat­lankodom levelemmel, de mint szatmári ipa­ros, érdeklődöm én is az otthonmaradtakért. Itten, Przemyslben azt hallottam, hogy az oroszok állítólag Szatmára is bevonultak, de mi nem igen adunk hitelt ennek a hír­nek, mert már nagyon sok igen rossz hirok keringtek, de azután éppen az ellenkezője vállott he. Mi hála az égnek, nagyon jól vagyunk és az egész . . ,-ik .............-i menetezred nagyo n jól érzi magát. Kitűnő és nagyon jó ezredparancsnokunk van.............ur szemé­lyében. Soha semmi hiányunk nincsen. Ren­des élelmezésünk van, ami bizony másutt nem mindig tapasztalható. Tiszturaink mind egészségesek. Külön tiszti menázsink van, amelynek én vagyok a vezetője, jobban mondva a főszakácsa. Sütünk és főzünk mindent, mert van miből, még csak kenyeret is sütök. Hogy még valamit az ellenségről és Ír­jak, bizony mi kemény diót kaptunk a ke­zünkbe, amikor a vár védelmét ezrediinkro hizták. Úgy hullottak ránk a muszka gránátok és srapnellek, mint az eső ; egyszerre 15—20 drb. ágyulöveget is kaptunk, de hála Isten­nek mindig mellénk potyogtak úgy, hogy csak nagyon kevés kárt okoztak. Különben mindig idejekorán meghallottuk a löveg fü­tyülését. Igaz, sok elrepült az én fejem fölött is és mindig csak azt mondtam, csak akkor no lőne az a kutya muszka, mikor főzök, níert ha a kemencébe csapott volna a löve­dék, vége lett volna a mi jó őzíilének való húsúnknak. De mégis csak elkerültük a ve­szedelmet, amikor aztán mi is megmutattuk a muszkának, hogy hidunk valamit. Ütjük a kutyát és tut előlünk, mint a nyúl. Alatto­mos egy gaz-banda az orosz, de kifogtunk rajtuk és fé'nek is a honvédektől, mint a tüztől, amit ők is hevallanak. Én ugyan más­nak gondoltam a hires orosz katonát, de bi­zony nagyon rossz, rongyos és satnya a fel­szerelése és nagyon sokat éheznek. Mikor az első orosz foglyot hozták hozzánk a kony­hába, egy kis fehér kenyeret adtam neki, hát a kezemet akarta megcsókolni értő és el­mondta, milyen rossz bánásmódban részesül­nek. Ezután 40—50-es csoportokban jöttek át hozzánk, akik eldobták a puskát és sza­ladtak a várnak úgy, hogy azt se tudjuk, merre szállítsuk őket. No de kifogytam az időből és igy va­gyok a szatmári közönséget is tisztelve A Danl^l-hadgereg ifiigst Oroszországban, Egy katonaorvos tábori levele. Szatmár, okt. 25. Kishitüek és kétségbeesett kávéházi haditudósítók még soha nem temettek el annyiszor hadsereget, mint Dán ki pompás ezredeit. — Most aztán cáfolhatállan dátum­mal, a hadseregi cenzúra, pecsétjével el­látott tábori .levél ad hirt erről a seregről, nemcsak kétségeket eloszlató, de őszinte és szép örömhírt. Egy tartalékos segédorvos Írja a levelet szatinármegyei szüleihez : Drága jó Szüleim ! Éjfél felé egy kiürített kastély konyhá­jában ülők, ahol Hilfsplatzunkat rendeztük be s a sebesülteket várom. Mellettem a szalmán legkedvesebb emberem, R. főhad­nagy feküdt átlőtt lábbal és bent a szo­bákban többen is heverésznek még. — Odakünn szakadatlanul bömböl az ágyú s ropognak a fegyverek. A csapataink mostani állása annyira érdekes, hogy az én hiányos stratégiai is­mereteim mellett is fölkelti érdeklődése­met. Három napja ugyanis, hogy a nyo­mában vagyunk az ellenségnek és végre ma este értük el az utolsó ft" erdő szé­lét, ahonnan puskalövésnyir' unk az orosz határtól. Dán ki ma délután 3 ó. átkelt hadseregével a San folyón es ezzel ismét elérte az ellenség országát, ahonnan pár hét előtt látszólag minden ok nélkül, szomorúan jöttünk vissz a és lehorgasztott fejjel hagytuk ott a vértől megáztatott csatateret. Az előnyomulás hírére ismét kigyultak a szemekben a lelkesedés örömtüzei és ismét fellobbant a reménysugár, hogy en­nek a sokat átélt hadseregnek, amelynek minden tagja végigszenvedte a visszavonu­lás szomorú óráit a győzelmek után, most ismét szabad diadalmas előnyomulásról álmodnia. Holnap szünnap van, addig azonban ki kell venni az ellenséget teljesen ebből a hatáavárosból, sőt a határon is át kell őket űzni. Remélem, hogy reggelig sikerül ezt elérni, mert amint a negyedóránkint érkező jelentések mondják, egyre előre megyünk. Én azonban itt maradok a Hilfsplatzzal s majd azzal megyek tovább. Házasság. Deutsch Piroska tegnap kötött házasságot dr. Vályi Fe- lixxel Budapesten. A miniszterelnök az orosz betörés által sújtott vidékeken, félhivatalosan je­lentik : Gróf Tisza Istyán miniszterelnök csü­törtökön este báró Ghillány Imre, földmive- lésügyi miniszter társaságában Miskolcra uta­zott A miniszterek onnan Kassára és Eper­jesre, majd Sátoraljaújhelyre utaznak, onnan pedig automobilon folytatják utjokat : Ung Bereg és Máramaros megyéknek az orosz betörés által sújtott vidékeire. Eljegyzés. Bányay Juliskát, Bányay Endre mátészalkai vezető kir. járásbiró leá­nyát, Csaplovits Elek csurgói gyógyszerész f. hó U-én eljegyezte. Német magyar footballmérkőzés. Budapestről jelentik, hogy a Berlin és Buda­pest városok csapatai között lefolyt football­mérkőzés 1:3 arányban Budapest javára dőlt el. A debreceni iparfelügyelőség uj vezetője. A debreceni iparfelügyelőség veze­tésével a kereskedelemügyi miniszter ideigle­nesen Gans Géza budapesti kir. ipari segéd­felügyelőt bizta meg, kit szolgálati érdekből a megbízás tartamára Debrecenbe áthelyezett. Hósapkát és érmelegitőt a katonák­nak. Az Országos Hadsegélyző Bizottság Ruházati Albizottsága f. hó 8-án gróf Serényi Béla elnöklete alatt tartott ülésében behatóan foglalkozott a harctéren küzdő katonák me­leg ruhával való felszerelése kédésével és ennek eredményeként közli a közönséggel, hogy hivatalos utón nyert tudomást arról, hogy a hadvezetőség a hadbavonult katoná­kat meleg ruhaneművel a lehető legteljeseb­ben ellátta. Hiány van azonban hósapkák­ban és ér melegítőkben, miért is felkéri az albizottság a közönséget, hogy ezt a két meleg ruhaneműt a legnagyobb számmal készitse és legkésőbb november hó 15 ig a Hadsegélyző Hivatalnak (IV., Váci utca 38.) közvetlen küldje be. Felelős szerkesztő : DENES SÁNDOR. Njcrra oít a „Örabads-vi A, a'U y vuyr.nAa r. t. gyorssajtt*!? Szadnáran.

Next

/
Thumbnails
Contents