Szamos, 1914. július (46. évfolyam, 147-173. szám)
1914-07-10 / 155. szám
155- szám. XLVI. évfolvam. Szatmár, 1914. POLITIKAI NAPILAP BHIPNBBHMHMnHM.............. .. Sz aímármegye a királyhoz. A törvényhatóság részvétfelirata. A vármegye közgyűlése. — A Szamos eredeti tudósítása. — Nagykároly, julius 9. Rendkívüli közgyűlésre jöttek össze ma délelőtt Szatmármegye törvényhatósági bizottságának tagjai. Gyászos alkalom szolgált a rendkívüli közgyűlés összehívására, szomorú kötelesség teljesítése várt a törvény- hatóságra. A trónörökös pár döbbenetesen megrendítő tragédiája tette szükségessé a rendkívüli közgyűlés ösz- szehivását és a bizottságban az őszinte fájdalomnál csak a rettenetes csapások alatt mélyen sújtott uralkodó iránt érzett igaz és mély részvét volt nagyobb. Komor és fájdalmas volt a közgyűlés hangulata, amelyben a fájdalom az elkeseredéssel, az aggodalom a részvéttel párosult. Csaba Adorján főispán keresetlenül komoly, mindvégig szivekig ható beszéde — amelyet a törvényhatóság tagjai állva hallgattak végig — csak mélyebbé tette az érzéseket, amelyek egy-egy visszafojthatatlan sóhajtásban, a lehajtott fejek szomorú arckifejezéseiben nyilatkoztak meg. A felirat szövege, amely Kerekes Zsigmond vármegyei h.-főjegyző tollából eredt, hűségesen fejezi ki a közgyűlés gyászos, fájó, mély érzéseit. A vármegye közönségének szerető részvéte száll a felirattal az uralkodóhoz és a tragikus véget ért trönörökös- pár árváihoz. Vajha vigasztaló enyhülést vinne a felirat a magyarok öreg, jóságos királyának, három gyászoló, apátián, anyát- | lan, ártatlan kis árvának . . . * Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt a nagykárolyi vármegye- háza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés célja az volt, hogy a vármegye törvényhatósága lerójja a szomorú tragédia alkalmából a részvét és kegyelet adóját az ősz uralkodóval s a trónörököspár árváival szemben. A közgyűlésen Csaba Adorján főispán elnökölt, aki megnyitván az ülést, szólásra emelkedett. Vele együtt felállott az egész törvény- hatóság is, amelynek tagjai sziveik [mélyéig meghatva hallgatták végig a főispán^ kegye- letes szavait. A főispán^SbeszédjétÄ^a!j következőkben adjuk vissza; | Tekintetes Törvényhatósági"Bizottság|!jc Tíz nap előtt egy fegyver dördült el Szerajevóban, amelynek hire pár óra alatt elterjedt, világgá vive egy megrendítő katasztrófa hírét, amely katasztrófa két nemzet gyászát és az egész világ megbotránkozását vonta maga után. (ügy van!) Az a két golyó, amely egy emberi érzéséből kivetkőzött vadállat fegyveréből repült ki, nemcsak két fenséges személynek oltotta ki az életét, de megölte a hitet, hogy a civilizáció képes legyen kioltani egy népből a veleszületett vadságot és megölte azt a hitet is, hogy a szomszédos népekkel harmonikus egységben élhessünk. A magyar nemzet történelmében száz és száz eset volt arra, hogy háborúra kényszerültünk, hogy a nemzet egész exisztenciáját dobta a háború eseményeinek eshetőségébe, de arra nem volt eset, bogy a magyar orgyilkos fegyverrel akart volna szabadulni ellenségétől. (ügy van ! ügy van !) Magasztos lelkű, jóságos uralkodónk uralma alatt a magyarság bizonyos resigná- cióval tekintett a jövőbe, aminek legfőbb oka az volt, hogy a nemzet nem ösmerte a trónörököst és igy az a tévhit terjedt el, hogy a fenséges ur nem szereti a magyarokat. Igaz hittel merem állítani, hogy ez a tévhit nem igaz: a trónörökös ragaszkodott a magyarokhoz szerette a magyarokat. Legmeggyőzőbb bizonyítéka ennek az a szomorú tény, hogy elvetemült ellenségeink ő ellene követték cl a merényletet, akit legnagyobb akadálynak tekintettek, hogy velünk leszámolhassanak. Julius IO PÉNTEK Amália sz. Zita, az uj trónörökösné. Ez a rövid, kellemesen csengő név a legbájosabb, legkedvesebb fiatal asszonyé, akit már eddig is népszerűség övezett s aki most egy gyászos tragédia révén a monarchia legelső hölgye lett. A trónörökös ifjú feleségéről, Zita főhercegnőről tudjuk, hogy az anyanyelve olasz és német, de azt szívesen sejtik, hogy szereti a magyarokat, akiken egykoron uralkodni fog. Az Országos Magyar Háziipari Szövetségnek van Bécsben egy elárusító boltja az elegáns Kaertner-strasse 16. számú házában. Csodaszép holmi van itt együtt, magyar leányok és asszonyok tündérujjának munkája. A napokban négy amerikai hölgyet csábított be a kirakat s a bolt vezetője, Közelik Etel kisasszony a vendégek elé tárta a sok csipkét, hímzést és varrottast. Miközben a külföldi hölgyek sorra nézegették a holmit, uj nőlátogató érkezett. Autón jött és sötét, elegáns ruha simult gyönyörű termetére. Belépett a boltba s amikor látta, hogy Közelik kisasszony az amerikaiak kiszolgálásával van elfoglalva, szerényen félreállt. — Várok, — mondotta — tessék csak kiszolgálni azokat, akik előbb érkeztek. Amikor meghallotta, hogy a vásárlók amerikaiak, odament hozzájuk s beszédbe elegyedett velük. Közelik kisasszonynál sokkal meggyőzőbb szószólója lett a magyar kézimunkának. — Nincs szebb a magyar kézimunkáknál — magyarázta. — Az én kelengyém a pozsonymegyei Czifferből való, Szent Erzsébet háza műhelyéből került ki, amelyet egy magyar főúri hölgy vezet, gróf Zichy Sarolta. Mindenkinek melegen ajánlhatom a magyar kézimunkát. Nem csoda tehát, hogy az amerikai hölgyek, akiket elragadott az ismeretlen urinő meggyőző ajánlása, tömérdek holmit vásároltak. Közelik kisasszony az apostolos- kodó hölgy felé fordult, aki többféle hímzést és csipkét vásárolt. Mielőtt eltávozott volna, Közelik Etel ezzel a kérdéssel fordult hozzá: — Szabad tudnom, kinek köszönhetem az előbbi meleg pártfogást ? — Zita hercegnő vagyok . . . Zita hercegnő, a trónörökös felesége az olaszon -kívül kitünően beszéli a német, francia és angol nyelvet. Házasságáig magyarul nagyon keveset értett. A Schwarzan am Steinfeíd kastélyban történt esküvő után az uralkodó kifejezett kívánságára a főhercegnő taunlni kezdett magyarul és csehül. fOig múltak el a mézeshetek, Zita főhercegnő megkezdte a nyelvtani órákat. Éppen úgy, mint a megboldogult Erzsébet királyné, az uralkodó különös kívánságára nehány hónap alatt megtanult magyarul. A főhercegnő férje tanácsára a tulajdonképpeni nyelvtani órák előtt előtanulmányokat tett a magyar történelemben és földrajzban. Megtanulta a magyarok történetét, az ország földrajzát, meg- ösmerkedett Magyarország etnográfiájával, hagyományaival, erkölcseivel és szokásaival. Karácsonyi ajándékul azután megkapta Zita a megboldogult Erzsébet királyné magyar könyvtárát, amely Petőfitől és Jókaitól Mik- száthig magában foglalja a magyar irók összes klasszikus és modern munkáit. Károly Ferencz József főherceg hihát- lanul beszél magyarul. Amidőn a főherceg pár évvel ezelőtt a budai várban megjelent egy udvari bálon, mindenkit meglepett, hogy milyen tökéletesen tud magyarul. Minden ruha uj lesz n^J ruhafestő és gőzmosó tisztítás és festés által **ajlujl rdl gyárában — OZd Imái. Lapunk mai száma 6 oldal
