Szamos, 1914. július (46. évfolyam, 147-173. szám)

1914-07-08 / 153. szám

XLVI. évfolvam. nmcniai Szatmár, 1914. ■ ■■M 153. szám. A POLITIKAI NAPILAP-----------------1T-----------------»-----------------------------------rn-nininirimnimwMwnBmiinHi Sz atmár és Ugocsa. Irta: Dénes Sándor. A minap egyik fővárosi boulevard lap azt a nem éppen megbizható hirt közölte, hogy a kor­mány a vármegyék ren­dezését is tervbe vette és a rendezés során a többek között f> loszlatná Ugocsát és Szalmái- megyéhez csatolná. A hir — mint mon­dottuk — éppen nem megbizható és illetékes helyen érdeklődvén, azt a fel - világositást kaptuk, hogy Ugocsa felosz­tásáról ezidőszerint szó sincs. Hogy mégis foglalkozunk ezzel a kérdéssel, annak az az oka, hogy tudo­másunk van egy olyan mozgalomról, amely már több mint egy évtized óta lappang Ugocsában, sót nem egyszer nyílt tárgyalásra is került a vármegye törvényhatóságában s ennek a mozga­lomnak, amelynek élén nem kisebb em­ber áll, mint György Endre, volt föld­művelésügyi miniszter, éppen Ugocsa- vármegye íelosziatása a célja Nem olyan értelemben tervezik ugyan a feloszlatást, mint a íennt emlí­tett híradás mondja, hogy egész Ugo­csát Szatntárhoz csatolnák, hanem olyan formán, hogy a halmii járás Szatmár- hoz, a nagyszőllősi járás pedig Bereg- hez osztatnék be. Ismételjük : ma még csak lappang ez a terv, de nem lehet tudni, hogy magában Ugocsában mikpr kerítik is­mét szőnyegre s ezért érdemes még a lehetőségével is foglalkozni. Érdemes annál is inkább, mert Szatmármegyére nézve óriási jelentőség­gel bírna ez a felosztás, amelynek ré­vén egv 42 községből álló járással na­gyobbodnék a megye. A halmii járás ugyanis 42 község­ből áll. Ezek a községek m^ is Szat- márra gravitálnak. Itt 'van a törvény­székük, itt van a piacuk, ami — tekin­tettel arra, hogy a községek egy része, a Tiszamentiek, nagy gabonatermelők, másik része pedig, az avassal határo­sak, gyümölcsöt szállít — nem éppen megvetendő szempont. Minden nexus, minden érdek ide köti őket, és legfeljebb annyiban érdekli a járást Nagyszőlős, hogy ott van a megyéjük székhelye A közlekedésük sokkal kényelme­sebb Szatmárra, mint Nagyszőlősre, az érintkezésük sokkal intenzivebb ve­lünk és különösen ha felépül a Haimi— bikszádi vasút, ez teljesen hozzánk kap­csolja Ugocsának ezt a részét. Ismét hangsúlyozzuk, hogy ma még nem aktuális a kérdés, csak a le­hetőség fontossága miatt foglalkozunk vele. Foglalkozunk pedig abból a szem­pontból, hogy ha a kérdés napirendre találna kerülni, Szatmármegyét teljesen készületlenül találná ez a nagy megle­petés. Készületlenül találná az átkapcso­lásnak fizikai lehetősége, mert nyer­nénk egy járást,'' amelynek a vármegyé­jével nem lenne, összekötő útja, legfel­jebb hatalmas kerülővel. A legegvenesebb ut, ami még a felosztás nélkül, is csak előnyére vál­nék nemcsak Ugocsának, de Suttmár­nák is, a Szatmár-7 Mikola— Halmi felé menő ut lenne* Azonban ez az ut a szatmármegyei falvak nyomorúságával van kitaposva : nincs kövezete. Ha hosszasan száraz az idő, el lehet jutni szekérrel Mikoláig, sőt azon túl is a Túr partjáig, ott azonban vége a világnak : se hid, se átjáró, még a tatárjárás hagyományos deszkapallója sincs meg. ügy tudjuk, hogy, az állam haj­landó a Túr hidját felépíteni, ha Ugocsa és Szatmár vállalkoznék arra, hogy a hídig vezető utat — mindenik megye a saját területén és saját költségén — kikövezné., Ugyancsak tudjuk azt is, hogy Ugocsa késznek nyilatkozott erre az ál­dozatra, aminthogy Ugocsa utak tekin­tetében minden vonalán magasan áll felettünk most is. Szatmár azonban semmit sem tett még elvileg sem ebben az irányban Szatmárról akár Budapestig is el lehet jütni tengelyen, de a szomszéd Ugo- csába, ahonnan pedig nagyvásárunk, piacunk, kereskedelmünk, élelmiszer el­látásunk igen sokat várhatna, oda csak vasúton lehet fuvarozni, vagy pedig olyan nagy kerülővel, a minőt az áru határtalan megdrágítása nélkül nem lehet megtenni. Azzal végezzük, amivel kezdtük a cikket: a feloszlatás kérdését ez idő szerint nem tartjuk komolynak, de a kérdés felvetése alkalmas lenne arra, hogy ez a vajúdó és barbár utkérdés megoldassák. Ä város, mint mecénás pénz, amelylyel semmit sem lehet kezdeni. — A Szamos tudósitójától. — Szatmár, julius 7. Életében talán először mecénás szere­tett volna lenni a város, a nyomdászsegédek mecénása; de nem sikerült. A néméskeblü- ség a szövetkezetek protektora lett, mert egyedül 'a szövetkezeteknek vannak még olyan erős zárral biztosított freszörjai, ame­lyekből a hiteltkérö egy pár szerény aranyat olykor-olykor kivájhat. Leipzigban, a büszke -német honban, grafikai kiállítás lesz a nyáron. A -helybeli nyomdászok befolyamodtak a városhoz, hogy ők egy-ketten bizony kirándulnának Leipzigba, ha pénzük volna. A tapasztalt város meg­értette a diszkrét és félreérthetetlen célzást és meg is szavazott a nyomdászsegédeknek 500 korona tanulmányi segélyt. A város —i tagadhatatlan — gavallérosan, • bőkezűen, kegyosztón honorálta a nyomdászok alázatos instanciáját. Csakhogy a gavalléria dacára a nyom­dászok a segélylyel nem érnek semmit. Ha egy, 1 legfeljebb kettő kapta volna, hagyján lenne. De négyen kapták az ötszáz koronát és ha a szövetkezet nem ad kölcsönt, ho­gyan menjen egy művezető száz koronával Leipzigba ? És ha már kap egy kis szövet­kezeti pénzt, hogyan fizesse annak kamatait, törlesztését és a kölcsönönnel szoros unióban levő' heti befizetéseit a különben derék mű­vezető az egyáltalában nem mfnisztertanáesösi fizetéséből? És végül megér-e’á Mpztgi épü-' letes okosodás annyit, hogy X. Y. művezető a névjegyeire szövetkezeti tagságát is ki-' nyomtathassa ? Ezekről a reális és mert reális, hát szomorú valóságokról a városházán bizony megfeledkeztek, mikor az ötszáz koronát négyfelé dirib-darabolták. Ötszáz koronát fog a város kifizetni — négy embernek és a négy emberek a reájuk eső részszel elszgmély- vonatharmadosztályozhatnak úgy Bodenbachig, ott megkérdezheti egy „Schallner“-töl, hogy melyik vonat vinné tovább Leipzigba és szé­pen, lassan, továbbra is személyvonaton, E f ; I jP| * nagyválasztéku cipőraktárat ajánljuk a t vevő­ül mi közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. Az előrehaladott idény miatt leszállított árban kétülnek eladásra valódi chewreaux és boxbőrből készült legújabb divatu úri, női és gyermek lábbeliek. mr A valódi AMERIKAI KING QUEL1TI cipők kizárólagos raktára Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents