Szamos, 1914. július (46. évfolyam, 147-173. szám)

1914-07-25 / 168. szám

2. óidéi. $*AM!ÖS (1914 július 25. 168. szám.) A demarche hangja — amint a fentiekből kitűnik — feltűnően szigora és erélyes. Az indokolás utal arra. hogy a trónörökös meggyilkolására szőtt össze­esküvés Belgrádban jött létre, hogy a bombákat és a 4 Browningot Oiganovic és Tangoric adták a merénylőknek s azok a kragujeváci szerb fegyvertárból valók és végül, hogy Oiganovic előadást tartott Principnek és társainak a gráná­tok használatáról és pisztolylövésben gyakorlatoztatta őket. Bpest, jul. 25. Glrof Tisza István kijelentette az egybegyült szerkesztők előtt, hogy az ellenzéknek módot akar adni, hogy dis­puta tárgyává tegye a demarcheot, ezért ma a képviselőházi ülés elején be fogja jelenteni s az ellenzék sürgős interpel­lációjára még a mai ülés végén fe­lelni fog. Kijelentette gróf Tisza azt is, hogy a képviselőház elnapolásáról szó sem lehet. Bpest, jul. 25. (A Szamos tud. telefonjel.) Teleszky János pénzügyminiszter ugyanakkor, mikor a miniszterelnök a szerkesztőket, a nagybankok igaz gatóit hivatta magához és el­mondta nekik a demarche tartalmát. A nagybankok igazgatói kijelentet­ték, hogy mindent megtesznek, hogy gazdasági zava­rok elő ne fordulhas­sanak, a kisbankokat pénz­beli támogatással fogják ellátni. A nagybankok igazgatói kijelentették a pénzügyminiszter előtt, hogy semmi körülmények között sem tartanak semmiféle megrázkód­tatástól. A hír Szatmáron. Szatmár, julius 24. A demarsche átnyujtásáról szóló hirt a fenti szöveggel a Szamos már a déli órákban megjelent rendkívüli ki­adásban tudatta a város közönségével. A közönség izgalmas érdeklődéssel fogadta a demarche hírét, amelynek erélyes hangja, nyílt fellépése, bátor követelései mindenkit megleptek. Egész nap alig lehetett egyébről hallani, mint erről a témáról. Az emberek csoportosultak és izga­tottan tárgyalták a bekövetkező eshető­ségeket. Mindenkire nyomasztólag hatott a félelem, hogy Szerbia esetleges konok- sága háborút idézhet elő, ami a jelen­legi, amúgy is válságos időben végze­tes következményekkel járhat, különö­sen Szatmár vármegye gazdasági hely­zetére. Hogy ez a félelem nem volt alap­talan, azt bizonyítja az is, hogy egyik szatmári jónevü intézet beszüntette a már megszavazott kölcsönök folyósítását. Szatmáron általában izgalommal várják az újabb eseményeket. Kommentár a demarchehoz. '7 Budapest, julius 24. A jegyzékhez illetékes helyről a követ­kező kommentárt kaptuk: A jegyzéket nem szükséges sok magya­rázattal kisérni, miután ez felöleli azokat a tényeket is, amelyek ezt a lépést szükségessé teszik. A monarkia bevárta ennek a jegyzék­nek elküldésével a vizsgálat előhaladását annyira, hogy az meglehetős bizonyossággal állapítson meg bizonyos konkrét ténybeli kö­rülményeket, amelyek mindenesetre bebizo­nyítják azt, hogy a szerb kormány elmulasz­totta azt a felügyeletet, amellyel ama jó szomszédi viszonynál fogva, amelyre ünnepié- sen kötelezte magát, a monarkiával szemben tartozott volna. Ennek az időhaladéknak min­denesetre megvan egyfelől az az eredménye, hogy pozitív alapon indulhatunk el, másfelől az is, hogy ország-világ előtt világos lehet, hogy nem a merénylet által okozott fölhábo- rodás, hanem a helyzetnek és abból folyó kötelességeinknek igen nyugodt, alapos, hig­gadt megfontolása után határoztuk magunkat erre a lépésre. Tagadhatatlan, ' hogy ez a lépés igen határozott és komoly, de ebből még egyálta­lán nem következik a háborús bonyodalom bizonyossága, mert hisz tulajdonképen mindaz, amit a szerb kormánytól követelünk, az is, hogy részt vegyen az ilyen bűnös üzelmek ártalmatlanná tételében, az is, hogy a szerb kormánynak és a szerb diplomáciai testület­nek kiváló tagjai részéről tett kifogásolható nyilatkozatokért a szokásos és ilyen viszo­nyok közt illő elégtételt megadja, tulajdon­képen önként folyó kötelessége minden állam­nak, amely a szomszéd állammal békében és jóviszonyban akar élni. Mindaz tehát, amit Szerbiától a jegyzékben kívánunk, olyan ki­vánalom, amelynek teljesítésével ő tulajdon­képpen saját maga és a többi államok iránti kötelességét teljesiti. Az a körülmény pedig, hogy ennek az álláspontnak elfogadását bizonyos ünnepiesebb formákhoz, tudniilik a szerb kormány részé­ről teendő ünnepies nyilatkozathoz kötjük, természetes korolláriuma annak, hogy a szerb kormány tett egy ilyen nyilatkozatot 1909-ben és ez a mostani ismételt nyilatkozat a közbe­jött sajnálatos események által nagyon is szükségessé vált újabb és még határozottabb formában való megpecsételése az 1909-ben ünnepiesen elvállalt obligónak. Éppen annál fogva, hogy mindaz, amit kívánunk, tulajdon­képpen egyik államnak a másik iránt való elementáris kötelessége, természetes, hogy ez nem olyan diplomáciai lépés, ami további eszmecserének vagy alkudozásnak lehetne tárgya. A szerb kormánynak meg kell fon­tolni, óhajtja-e ezeket a kívánságokat teljesí­teni, vagy nem, de ezek nem olyanok, ame­lyek akár alkudozás, akár hosszadalmas dip­lomáciai eszmecserék tárgyává volnának tehetők. A kormány intézkedései. Budapest, julius 24. A kormány tagjai a képviselőház ülése után minisztertanácsot tartottak, amelyen a a szükséges intézkedések megtételét beszél­ték meg. A minisztertanács az éjjeli órákban folytatódott. A kormány el van tökélve arra, hogy minden eshetőségre készen, életbeléptéi az 1912. évi LXVI. t.-cikket. Ez háborús ve­szély esetén kivételes intézkedéseket statuál. Ezek az intézkedések ki fognak ter­jedni a sajtóra is. A szerb miniszterelnök Belgrádban. Pasics miniszterelnök, aki tudvalévőén hosszabb időre Szerbia belsejében utazott, hogy a most folyó választási agitációban részt vegyen, ma reggel öt órakor váratlanul Bel­grádija visszaérkezett. Belgrádi impressziók. Belgráditól jelentik : Ma reggel ko­rán ébredt az egész város. Az eddigi apátiát lázas érdeklődés váltotta fel. A magyar és osztrák kolónia tagjai már két nap óta nem kaptak magyar lapokat. Ezek kézbesítését bizonyára Belgrádban késleltették. A tegnap esti események nagy izgatottságot keltettek és a ma reggel Belgrádból elindult hajón tömegesen mentek Zimonyba ma­gyar és osztrák honosok, asszonyokkal és gyermekekkel Zimonyban késő éjjel tudták meg a nagy eseményt és az egész városban az a hir terjedt el, hogy Belgrádban fáklyás menetet rendeztek az orosz- francia intervenció örömére. Ez nem áll. Ilyen külsőségben nem nyilatkozott meg a lelkesedés, de az bizonyos, hogy az orosz cár Belgrádban még soha sem volt olyan népszerű, mint tegnap este. A képviselőház ülése. — A Szamos fővárosi tudósítójának telefon­jelentése. — Budapest, julius 24. A képviselőház mai ülésén gróf Tisza István miniszterelnök bejelentette a mon­archia legutóbbi lépését a szerbiai konfliktus dolgában. A nevezetes ülést tiz óra után Beöthy Pál elnök nyitotta meg és a napi­rend előtt gróf Andrássy Gyula jelentkezett szólásra. Öt megelőzőleg a miniszterelnök a következő beszédet tartotta : — Tisztelt Ház! Mint a lapokból mél- tóziatnak tudni, a monarchia belgrádi követe tegnap délután jegyzéket adott át a szerb kormánynak, amelyben formulázva vannak a monarchiának Szerbiával szemben való kí­vánságai. Nem tudom, méltóztatnak-e kí­vánni, hogy e jegyzéket felolvassam ? Gon­dolom, méltóztatnak megengedni, hogy ezt a felolvasást mellőzzük, hiszen a lapokból el méltóztattak már olvasni. Ebhez a tényhez csak egy pár igen rövid megjegyzést szeret­nék fűzni. (Halljuk! Halljuk !) Meg kell mindenekelőtt jegyeznem, hogy ezt a jegyzéket ki fogja egészíteni a monarchiának a szignatárius hatalmakhoz intézendő körlevele, amely közli a szigna­tárius hatalmakkal ezt a jegyzéket, egyúttal megjegyezvén azt is, hogy a hatalmaknak Modern ruhafestés és vegytisztítás. &ajat Készítésű kék- ■ festő kartonok kaphatók Lukácsovits-nái v2rdömb'-éu:

Next

/
Thumbnails
Contents