Szamos, 1914. július (46. évfolyam, 147-173. szám)

1914-07-23 / 166. szám

^XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. iiiaai 166. szám. !■■■■■■ Caillauxné pőre. Páris egy asszony sorsa miatt iz­gul és a világ amely a maga fáj la!mait és bajait szereti az ilyen fölindulásokkal eitompi- tani, beleolvad a párisi bonlevardok hangulat- lávájáb i. A párisi es­küdtszék tegnap kezdte meg Caillauxné, a volt miniszter feleségének bünpörét tárgyalni, aki megölte Calmettet, a Figaro főszerkesztőjét. A Figaro újság- harcot inditott a miniszter ellen és e- véssé válogatott fegyverei közé fölvetne azokat az intim leveleket, amelyek — Caillauxnak és feleségének a házasságot megelőző viszonyára vonatkoztak. Mikor egy ilyen levél, A te Jó-d aláirásu, a Figaro hasábjain megjelent, az asszony elment a szerkesztőségbe és agyonlőtte Calmettet. A Dreyfus- és Zola-pör óta nem volt ilyen bünpöre, ilyen bírósági szen­zációja az izgalmakban különben elké­nyeztetett francia népnek. Amint hogy azoknak a politika hátterük volt, a mos­tani pörbe is erősen beleszövődö't a po­litika. A miniszter, akit a Figaro kipé- cézett, nem csupán gyűlölt személy volt Calmette és társai személyében; politikája, amely — akár meggyőződésből, akár népszerűség szerzésre, — a vagyonos osztály terheit akarta szaporítani, sok ellenállást váltott ki és ez tartotta meg­engedhetőnek Calmette harcmodorát. És amint a grande affaire, meg a Zola pör, ez is pártokra osztja a francia utcák tömegeit és a pártok ellentéte, szenve- delmes hangulata már az Ítélethozatal előtt éles, durva formákban nyer kifeje­zést. Az egyik párt a meggyilkolt főszer­kesztőjében a harc mártírját látja és azzal vádolja a merénylő asszony férjét, hogy egyenesen szuggerálta feleségének a gyilkosságot, amely igy inkább számít­hatott a {közvélemény rokonszenvére és az esküdtek fölmentő szavára, mintha Caillaux maga vesz boszut ellenségein A másik tábor Caillaux nejében a vérig sértett feleség és anya önérzetét látja, amely szerintük joggal bőszült föl és fogott fegyvert, amikor élete legintimebb részeiben akarták megtaposni. Az utcák lármája, tüntetők tombo- lása és az utcai lapok rikoltása termé­szetesen mind annak a tizenkét ember­nek meggyőződésére, hangulatára igyek­Julius CSÜTÖRTÖK Apollinár POLITIKAI NAPILAP szik hatni, a kik Caillaux né fölött Íté­letet fognak mondani. Az egyik részen féltik őket attól, hogy kispolgári mivol- I tukban leborulnak a volt miniszter I rangja, tekintélye előtt és ez feszélyezi i őket az igazmondásban. A másik olda­lon viszont attól tartanak, hogy az egy­szerű bourgeois-be csak a kiöntött vért és a kioltott életet fogják nézni és fi­gyelmen kivül hagyják az eset nagy lélektani mozzanatait. Vájjon fölmentik-e Caullauxnét ? A védő asztalnál újra megjelent Labori j mester, Zola védője, a francia kriminá- i listák elseje. Az ő kiváló tehetsége két ségtelenül szaporítja a vádlott asszony chanceait, különösen, ha az ember arra a sok, könnyen kiaknázható körülmé­nyekre gondol, amelyeknek ebben az ügyben részük van és a melyekkel La­bornál kisebb ügyvéd is könnyen meg­hódítja az esküdtek könyzacskóit és szimpátiáját. Ezzel szemben azonban bi­zonyos, hogy az esküdtek nem csupán azoknak az impresszióknak hatása ala't fognak állani, amelyeket a tárgyaló te­remben szereznek, hanem hozzátapad az agyakhoz sok minden, ami a párisi utcákon hangzik el a .,gyilkos asszony“ ellen, és amik között azzal igyekszenek hatni, hogy „Franciaországban büntet­lenül gyilkolni a miniszterek felesé­geinek se szabad !“ Egy hétig ez a ta­lálgatás, ez az izgatott várakozás fog­lalja le a francia közvéleményt, és ez idő alatt megfeledkezik a börzei krach- ról, uj adók tengeréről, háborús lehető­ségekről és egyéb hétköznapi bajok­ról . . Igij aáz ki a javalas. Öt csőd egy hét alatt. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, jul. 22. Komoly és nagyhangú közgazdasági cikket régen nem irt már a „Szamos“. He­tek óta nem panaszoljuk már fel a minden panaszok felvételére berendezkedett sóhiva- j talnak, hogy Szatmáron fenekestöl felfordult j minden. A pénz- és gazdasági viszonyok J kegyetlenül rosszak. Ma, e rövidke pár sorban, sem akarunk j nemzetgazdászok lenni, pénzkapacitások és j börzetudósok habár csak keskenyvágányu alapon is. Ma csak riporteri hűséggel re­gisztrálni akarjuk a szatmári piac múlt heti változásait, amelyekből konzekvenciát levonni V' *. _ . iS’jR wsr ♦‘v*. * -vy merénylet az érző és szenzibilis pótadóala­nyaink könymirigyei ellen. Egy cipőkereskedőnek elárverezték a boltját, egy vaskereskedőnek a csődtömegét. Csődbe jutott egy ruhakereskedő, de más­napra uj szenzációra virradt a piac: elár­vereztek két divatáru üzlet csődtömeget. Öt „krach“ egy hét alatt, öt zuhanás egy negyed hónap alatt. Aki türelmes és érez magában valamelyes kamatszámitási talentumot, számolja ki, hány kereskedő ma­rad az év végére a szatmári piacon ilyen arányú por és hamuvá válás mellett. A dobpergetést az uj végrehajtási tör­vények el kergették az árverelés portájáról. Pedig, ha Szatmáron most hozzálátnának dobpergetve árverelni, wagneri szimfóniák dübörgéseiben lehetne részünk. Még ennyi örömmel sem jutalmazza hét sebünk fájdalmát a sois. Bennünket csak árverelnek, árverelnek, zeneszó, meg- illetődés, sajnálkozás nélkül. . . . Ötöt egy hét alatt. Ötöt, akiről észre vesszük, hogy nincsen többé és ki tudja, hányán tűnnek el a forgalom porondjá- járól, akikről eddig sem tudtak volt, hogy vannak és akiknek eltűnéséből csak ezután fogjuk megtudni, hogy voltak. Egy cipőkereskedő, egy vaskereskedő, két divatárukereskedő, egy ruhakereskedő . .. fuccs, eltűntek, meghaltak, tönkrementek. Ez történt a héten, holott hat hónap óta egyebet sem tesznek a pénzviszonyok, mint „javulnak“. Igaz : csak a lapok köz- gazdasági rovataiban. Miért nincs állatvédelem Szatmáron? Botrányos jelenetek az utcán. — A Szamos eredeti tudósitása. — Szatmár, julius 22. Nem először és nem is utoljára szólalunk fel e lap hasábjain azok el­len a felháborító állapotok ellen, ame­lyek Szatmáron az állatvédelem terén uralkodnak. Mindennap egymást érik a felháborító jelenetek, mintha Szatmáron nem is lenne büntetendő kihágás az állatkínzás. Mindössze annyi szokott történni, hogy ha egy-egy botrányos dolgot meg­írunk. az Országos Állatvédő Egyesület, amelynek kezébe kerül az illető lappél­dány, feljelentést tesz az ügyben ösme- retlen tettes ellen. Minket kihallgatnak tanúképpen, de minthogy mi sem tu­dunk a tettes kilétét illetőleg felvilágo­sítást adni, mert ha látunk is ilyesmit, nem vesszük fel a tettes nacionáléját, az eljárás megszűnik. Minden rtilia uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál mimíestü es gozmosó = gyárában ,.= Szatmár. Lapunk mai száma 6 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents