Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)
1914-06-17 / 135. szám
*M Hjfe2. oldal. SZAMOS (1914 junius 17. 135. szám.) hímzések, kalotaszegi varróttasok, matyó him- zések, hímzett női ingek, áttört zsebkendők, párnahajak, férfiingek, kész nőiruhák stb. . mind-mind oly kiállításban és színben, hogy megelégedettséggel nézhetik nemcsak tanító és tanítvány, de mindenki, akiben a kultúra iránt csak egy szemernyi fogékonyság is van. A tárgyak egytől-egyig kifogástalanok, ízléssel s kellő gonddal lettek készítve, a tanulók részéről igyekezetre, a tanítónő részéről pedig nagy türelemre vallanak. A kiállítás bizonyságot tesz arról, hogy az iskola vezetője a kormány intencióit helyesen fogja fel s oly háziipari cikkek tanítását kultiválja, melyeknek gyakorlati értékük van, melyeknek értékesítése könnyű s melyek készítése szükség esetén tisztességes megélhetést biztosíthat. A nagy munkát, hosz- szas tanulást igénylő és kevésbbé értékesíthető dísztárgyakkal nem foglalkozik az iskola és főleg ez az, ami különösen elismerésre méltó s amiben a legtöbb hasonló iskolától és tanfolyamtól lényegesen különbözik. Az iskolában a kézimunkán kívül tanulnak a lányok konyhakertészetet, baromfitenyésztést, tejkezelést, háztartástant, ezeket azonban most még csak elméletileg, mivel a város által megvásárolt gyakorló terület, valamint az uj modern épület teljesen felszerelve és berendezve csak az 1915. év folyamán lesz rendeltetésének átadható. Kötelességem még az iskola fiú növendékeiről is megemlékezni. Tanulnak ezek mindent, ami a helyes okszerű gazdálkodásra vonatkozik, természetesen mindig a kis gazdát tartva szem előtt, ezenkívül gyümölcstermelés, szőlőművelés, konyhakertészet is úgy az elméleti, mint a gyakorlati tantárgyak közé tartozik; továbbá foglalkoznak a gazdaság körébe tartozó háziipari cikkek készítésének elsajátításával is. Volt alkalmam az elméleti oktatásról is meggyőződni és oly értelmes feleleteket hallottam, melyekből reményleni lehet, hogy a jövő kisgazdája már Szatmárvármegyében is modern elvek szerint fogja kis birtokát kezelni. A gazdasági népiskola tehát nagyon is megérdemli a város részéről a legmesszebbmenő anyagi támogatást, a szülők részéről pedig azt, hogy gyermekeiket nemcsak hogy vissza ne tartsák az iskolától, de buzdítsák őket a szorgalmas tanulásra s fiaik tudását igyekezzenek gazdaságukban értékesíteni s ha kell, tanuljon az apa fiától, mert a tanulás soha sem szégyen s ha valakinek, gazdáinknak kötelessége ez, mert a mai viszonyok mellett csak úgy boldogulhat, ha egész életén át tanul. Riszdorfer Imre. URÁNIA MOZGÓ Junius 16-án kedden és 17-én szerdán mindkét nap este 8 órától folytatólagosan BETANÍTOTT OROSZLÁNOK természetes LILIKÉ HÁZVEZETŐNŐ vígjáték SZÖKEVÉNYEK humoreszk COWBOY VÁSÁR humoros POLIDOR PÚPOS LETT kacagtató. A világhírű angol Sherlock Holmes detektív sorozat első filmje: A vak leány szereim© érdekes detektív dráma 4 felvonásban. Hogy készül a hatóság elleni erőszak? Képek a törvényházból. A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, junius 16. A hatóság elleni erőszak egyike a legsúlyosabb bűncselekményeknek és a büntető törvénykönyv szerint az követi el, aki valamely hatósági közeget hivatalos kötelességének teljesítése közben erőszak és veszélyes fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeríti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza. A törvény magyarázata szerint a bűncselekmény elkövetéséhez nem okvetlen szükséges a hivatalos kötesség teljesítésének megakadályozása, elegendő a tettleges bántalmazás is. A hatóság elleni erőszak bűntettét a törvény három évig terjedhető börtönnel bünteti. * Aki a magyar népet, különösen a falusi népet ismeri, az tudja, hogy a falusi ember hatóságtisztelő. Ha egymással szemben szabadjára engedi is a virtust, de a biró, kisbiró, a légióként pedip a csendőr, akinek kard lóg az oldalán: szurony van a puskáján és revolvert visel, úgynevezett köztiszteletnek örvendenek, amit nem annyira a szószerinti értelemben vett tiszteletnek, mint inkább félelemnek lehet minősíteni. A „hivatal“ nagy szó a falusi nép előtt, de különösen sokat jelent a respektus az „urak“-ka! szemben, amely „urak“ alatt a csendőröket értik. Éppen ezért vajmi kevés olyan komoly eset fordul meg a bíróság előtt, amelynek a bíróság a börtönbüntetést szánta, s a törvénykezési tapasztalat azt bizonyítja, hogy komoly, igazi erőszaknak a hivatalos közegek közül leginkább — az adóvégrehajtók vannak kitéve. Ami szintén nem annyira a hivatalos közeg iránti tiszteletlenségnek, mint az adó és adófizetés iránti határtalan ellenszenvnek tulajdonítható. * Mégis alig van nap, hogy a törvényszék előtt ne álljon egy-két vádlott hatóság ellen elkövetett büneselekménynyel vádolva. A tárgyalásokon rendszerint semmi nyoma sem jelentkezik annak, hogy a vádlottak tényleg „erőszakolni“ akartak volna a ! hatósági közegek ellen. Az ügyek rendszerint hivatalos hatalommal való visszaélésnek indulnak. A vádlottak többnyire azzal védekeznek, hogy a hatósági közegek bántalmazták őket. De mivel az esetek csodálatosképpen többnyire úgy játszódnak le, hogy nincs jelen tanú, a hatósági közegnek pedig meg van ez a privilégiuma, hogy lehet sértett is, tanú is egy személyben, akinek pedig nincs tanúja, annak nincs igaza, — a hatósági közeg úgy búvik ki az ellene emelhető vád alól, hogy ő kerekedik felül, hatóság elleni erőszak miatt emel vádat és tanúskodásával megerősítvén saját magának, mint sértettnek az állításait, a szerencsétlen vádlott bennemarad a pácban. A szerencse csak az, hogy a bíróság ismeri már ezeket az ügyeket és a minimumra redukálja azt a büntetést, amit kiszabni — kénytelen. * Ma két olyan eset fordult meg a szatmári törvényszéken dr. Némethy József elnöklete alatt működő főtárgyalási tanács előtt, amelyek típusai az ilyen hatóság elleni erőszakoknak. Az egyik Törökfaluban történt. A vádlott Marinkás János volt, a sértett a községi albiró. — Egy vasárnap este történt — ezt a vádlott mondta igy el —, hogy danolva mentem az utcán. Jött az albiró feleségestől és azt mondta, hogy ne ordítsak, mert pofonüt. Mondom, hogy nem lehet, mert még nincs kilenc óra. Ami nem azt jelenti, hogy Törökfaluban este 9 órakor áll elő az albiró pofoz- kodási joga, hanem azt, hogy akkor van a korcsma zárórája, addig szabad duhajkodni. Az albiró ugyanazon helyen leadta a rektifikációt: szájon kapta Marinkást, aki tagadja, hogy ő is bántalmazta volna az al- birót. Viszont az albiró tagadja, hogy ő tettlegesen cáfolt volna, ellenben Marinkás őt megharapta és megütötte, mig ő — szép szál, nagytermetű ember — nyugodtan tűrte az inzultust anélkül, hogy amazt megütötte volna. Az iratokhoz van csatolva egy feljelentés, amelyet Marinkás adott be a nagysom- kuti járásbírósághoz látlelettel felszerelve könnyű tésti sértés miatt. Ebben a felek kiegyeztek, sőt az albiró kötelezte magát, hogy fizet Marinkásnak 6 koronát a „vizi raport“ árában, ami valamelyes elös- merése annak, hogy tényleg pofoncáfolta Marinkást. Tanuk: az albiró, az albiróné. Ezek közvetlen ténytanuk. A többi nem látta közvetlenül az esetet. Persze az albiró, mint tanú, nem vall az albiró, mint sértett ellen. Az albiróné pedig fél a házi fegyelmi jogtól. A bíróság 3 napi fogházra ítéli Marinkást, aki megnyugszik az Ítéletben. * Sokkal érdekesebb a másik eset. Itt már a falu legfélelmetesebb hatósági közege: a csendőr szerepel, mint sértett. Tipikus csendőrőrmester a sértett: félelmetesen erős kinézésű, zord csendőr, akivel — a védő szavai szerint — nem jó lenne pont éjféli 12 órakor találkozni, amikor még hozzá dühös is lenne. A vádlott egy vézna, gyenge, jámbor zsidóasszony. A csendőr Rockért Sándor, a mi- kolai őrsről, a vádlott Grosinger Mayerné, egy méhteleki gazdálkodó felesége, aki azzal van vádolva, hogy a csendőrt hivatalos eljárása közben szóval bántalmazta és —mint ezt a csendőr derültség között állítja — a vézna asszony úgy vágta mellbe a hozzá képest Góliát csendőrt, hogy ha nincs kéznél a konyhaajtó, szegény csendőr hanyattvágódott volna. Érdekes a tényállás is. Az asszony igy adja elő: Bállá Antal beszegődött hozzánk ko- esisnak, felvett 2 korona előleget, otthagyta a könyvét, de nem állott helybe. Az őrmester, aki időközben lovásznak fogadta Ballát, eljött Méhtelekre a cselédkönyvért. Az uram nem volt otthon, nem tudtam kiadni a könyvet, mire meghagyták, hogy az uram küldje fel, ha hazajön, a községházára. Négy nap múlva megint eljött Rockért. — Itthon van az ura? — Nincs, a mezőn van. — Mivel nem küldték el a könyvet, feljelentem magukat a szolgabiróságnál, ahol kapnak vagy 10 korona büntetést. — Még csak az kell nekünk, hogy annak a bitangnak adott két koronánk még uj 10 koronába kerüljön ! — Hogy mert én előttem azt mondani valakire, hogy bitang? Majd megtanítom én magát. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál «J ruhafesto és gőzmosó = gyárában = Szatmár.
