Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)
1914-06-13 / 132. szám
Sándor János belügyminiszter előterjesztette a reformot. Sándor János belügyminiszter a képviselő- ház tegnapi ülésében a vármegyei közigazgatás reformjáról a következő három törvényjavaslatot terjesztette elő: 1. Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről. 2. Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól. 3. Törvényjavaslat a vármegyei köz- igazgatásról. Az alábbiakban adjuk a három javaslat ismertetését. I. A vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről szóló törvényjavaslat négy szakaszból áll. A kinevezési rendszer. Az első szakasz kimondja, hogy vármegyékben a közigazgatást kinevezett alkalmazottak látják el önállóan vagy önkormányzati szervek közreműködésével. Az alkalmazottak közül az V. és VI. fizetési osztályba tartozó tisztviselőket a király, a VII—IX. fizetési osztályba tartozó tisztviselőket a belügyminiszter nevezi ki. Az átszervezés. Minden vármegyei közigazgatási alkalmazott, akit állásra a törvényhatósági bizottság választott, vagy a főispán, vagy az alispán nevezett ki, a törvény hatályba léptével rendelkezési állapotba kerül. A rendelkezési állapotban levő alkalmazottnak azokra az illetményekre van igénye, melyeket részére az e törvény hatályba léptekor érvényben álló jogszabályok megállapítanak. Azt ä rendelkezési állapotba került alkalmazottat, akit legkésőbb egy év alatt állami alkalmazottá nem neveznek ki, sem végellátásban nem részesítenek, az egy évnek utolsó napjával állásától felmentettnek kell tekinteni. Az ilyen alkalmazottat, halála után hozzátartozóit a vármegyei nyugdíj szabályzat értelmében járó ellátás akkor is megilleti, ha ránézve egyébként az ellátás feltételei még be nem állottak. A fenti és egyéb kötelezettségek alól felszabadult vármegyei nyugdíjalapot a vármegye közjóléti intézményekre fordíthatja. Az állami állásokra kinevezett alkalmazottakra az állami alkalmazottakra érvényes jogszabályok irányadók, de a már egyénileg j megszerzett jogokat a javaslat nem érinti. A legnépesebb 21 vármegye alispánja ; mindaddig, mig a VI. fizetési osztályba tartozik, évenkint 2000 korona működési pótlékban részesül. II. A közigazgatási alkalmazottak szolgálati viszonyairól szóló javaslat kimondja, hogy a minisztériumokban az előadói tervezetek felülvizsgálása az elkerülhetetlenül szükséges mértékre szo- rittassék és hogy a fontosabb fogalmazási tennivalókat magasabb állású tisztviselők lássák el. A miniszterelnökségnél a belügyi, a Felség személye körüli, földmivelésügyi, honvédelmi, kereskedelmi és közoktatásügyi minisztériumban a fogalmazói és segédfogalmazói állásokat fokozatosan meg kell szüntetni, ellenben jogi képesítésű IX. fizetési osztályba tartozó külső tisztviselőket lehet központi szolgálatra berendelni. A berendelés a vármegyei közigazgatási, valamint azon tisztviselők köréből történhetik, kik az illető miniszter fenhatósága alá tartozó hivataloknál vannak alkalmazva. Kötelező külső szolgálat. A javaslat szerint a fentemlitett minisztériumokban a VIII—V. fizetési osztályokba csak azt lehet kinevezni, aki legalább három évi olyan vármegyei vagy városi szolgálatot igazol, melyhez jogi képesítés szükséges. Ez á rendelkezés nem vonatkozik azokra a miniszteri tisztviselőkre, akik 1914. évi május 1-ét megelőzőleg az illető minisztériumba már ki voltak nevezve. A nevezett minisztériumokban fogalmazói és ennél kisebb álláson alkalmazott tisztviselőket külső szolgálati állások valamelyikére ki kell rendelni. A kirendelt tisztviselő az illető minisztérium személyzetének létszámában marad. A vármegyei állások. A vármegyékben a következő állami állások szerveztetnek : alispáni, főjegyzői, másodfőjegyzői, aljegyzői, főszolgabírói, szol- gabirói, árvaszéki elnöki, árvaszéki ülnöki, tiszti főügyészi, tiszti ügyészi, közigazgatási gyakornoki, tiszti főorvosi, járási orvosi, fő- levéltárnoki, főszámvevői, számtanácsosi, számvizsgálói, számellenőri, számtiszti, számgyakornoki, irodaigazgatói, irodatiszti, segédtiszti és a szükséges altiszti és szolgai állások. Az alorvosok és allevéltárnokok állása megüresedéstik esetén megszűnnek. A javaslat intézkedik azután a vármegyei tisztviselők fizetési osztályokba sorozásáról. Az alispáni állások egyharmadát az V, kétharmadát a VI. A főjegyzői, árvaszéki elnöki és főügyészi állások egyharmadát a VI, kétharmadát a VII. A főszolgabírói állások kétnyolcadát a VI, háromnyolcadát a VII és háromnyolcadát a VIII. A tiszti főorvosi állások két nyolcadát a VI, háromnyolcadát a VII és háromnyolcadát a VIII. fizetési osztályba sorozza s a többi állás osztályozását is felsorolja. A közigazgatási tisztviselők szakok szerint összesített országos létszámot alkotnak. Az alkalmazottak esküformája az „ön- kormányzat törvényes jogainak“ tiszteletben tartásáról is szól. A meg nem szavazott adók behajtására és a meg nem ajánlott újoncok kiállítására vonatkozó rendeletek végrehajtásának tilalma a vármegyei közigazgatási tisztviselőkre is fennáll, az előmunkálatokat azonban kötelesek teljesíteni. A fegyelmi eljárás. A vármegyei tisztviselők fegyelmi eljárására az 1886: XXII. t.-c. rendelkezései a következő módosításokkal irányadók: 1. Fegyelmi ügyekben első fokon a köz- igazgatási bizottság fegyelmi válaszmánya, másodfokon a belügyminiszter határoz. 2. A fegyelmi hatóság fegyelmi vétség i megállapítása nélkül is kimondhatja a tiszt- | viselőnek a közigazgatás érdekében való át- j helyezését. A tisztviselőt a belügyminiszter | helyezi át. III. A vármegyei közigazgatásról. A javaslat a jelenlegi állapot változatlanul hagyásával törvénybe iktatja a vármegyéket és székhelyeiket. Kimondja továbbá, hogy a javaslat rendelkezései a pénzügyigazgatásra nem terjednek ki. A törvényhatósági bizottság. A törvényhatósági bizottság szervezete, a tagok létszáma érintetlenül marad. A törvényhatósági bizottsági közgyűlés hatáskörének megállapításánál figyelembe veszi a javaslat azt a tapasztalatot, hogy községi és egyéb helyiérdekű ügyeknek intézésére a közgyűlés nem alkalmas. Ezért a közgyűlés hatáskörébe utalja azokat az ügyeket, melyek országos vagy megyei közérdekűek. A közigazgatási bizottság. A helyiérdekű ügyeknek intézését részben a közigazgatási bizottságra, részben az uj járási bizottságra bizza. A hatáskörnek kibővítése által a közigazgatási bizottság állandó gócpontja lesz a vármegye központi önkormányzati tevékenységének. A járási bizottság. Uj önkormányzati testületet nyer a vármegye a járási bizottságban. A bizottság a főszolgabíró elnöklete alatt részben tisztviselőkből, részben a közgyűlés által választott tagokból, vagy olyan más egyénekből fog állam, kik a járáshoz erkölcsi vagy anyagi érdekszálakkal fűződnek. A javaslat döntő súlyt biztosit a választott elemnek. A bizottság elé olyan ügyek tartozóak, melyek intézésénél a helyi viszonyokban való jártasság folytán a testület tagjaitól nagyobb érdeklődés várható, mint az eddigi hatóságoktól, melyek az élettől távolabb állottak. A javaslat ezért községi járási ügyekben széleskörű intézkedési, felügyeleti és véleményezési hatáskört ad a járási bizottságnak. Felügyelet. A közgyűlés ellenőrzési hatásköre lényegesen kibővül, amennyiben azt a javaslat Minden ruha uj iesz tisztítás és festés által Hájtájer Pá! ruhafestő és gőzmosé = gyárában = Szatmár. Junius SZ6MBAT Pád. Antal Lapunk mai száma 6 oldal,
