Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-13 / 132. szám

2. oldal. SZAMOS (1914 junius 13. 132. szám.) .»9 jO a vármegye egész közigazgatására kiterjeszti és felruházza a közgyűlést azzal a joggal is, hogy bármelyik közigazgatási tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot fo­lyamatba tétethesse. Az ellenőrzési jogkört még hathatósabban gyakorolhatja a vármegye a közigazgatási bizottság utján, mely a köz- igazgatási közegektől felvilágosításokat kíván­hat és azokat állásuktól is felfüggesztheti. Felirati jog.- A vármegye a miniszternek, a főispán- ríak vagy az alispánnak olyan rendelete el­len, melyet jogszabályba ütközőnek vagy egyébként sérelmesnek vél, felírhat a minisz­terhez, illetőleg panaszt tehet a közigazga­tási bíróságnál. A vármegye táblabirája. A vármegye a felirási jogot választott táblabirája utján gyakorolja. A táblabirót és helyettesét a közgyűlés kijelölés nélkül titko­san három évre választja. A táblabirót e minőségben tanúsított viselkedéséért nem le­het felelősségre vonni, a közgyűlés azonban a megbízást bármikor visszavonhatja. A táb­labirót fizetés nem illeti meg. A sérelmes rendelet vagy intézkedés végrehajtását a fel­írás felfüggeszti. A politikai jogkör. A törvényhatósági bizottság országos ügyekkél foglalkozhatik. Megállapodásait a többi törvényhatósággal és a kormánynyal közölheti és az országgyűléshez közvetlenül felterjesztheti. A kormány a törvényhatósági bizottságot országos ügyekben véleménynyil­vánításra hívhatja fel. A jóváhagyások csökkentése. A kormányhatósági jóváhagyásra szo­ruló közgyűlési határozatok köre szükebbre szorul, amennyiben csak uj, illetőleg teteme­sebb anyagi megterheltetés eseteiben köti ki a javaslat a miniszter jóváhagyását. Függet­lenebbé válik a szabályrendelet-alkotás is. A szabályrendelet jóváhagyottnak tekintetik, ha a miniszter kilencven napon belül nem nyi­latkozott. Jóváhagyást igénylő határozatoknál ez a határidő hatvan nap lesz. A főispán és alispán. A főispán jogállását a javaslat érintet­lenül hagyja. A vármegyei közigazgatás ve­zetője a jövőre is az alispán lesz, akinek hatósága alá fognak tartozni nemcsak a köz- igazgatási alkalmazottak, hanem a megye területén működő egyéb közigazgatási ható­ságok és hivatalok is. Egyebekben az alis­pán és a többi tisztviselő hatásköre válto­zatlan marad, sőt a javaslat arról is gon­doskodik, hogy a vármegye helyi (gazdasági, közjóléti stb.) érdek| ügyeinek intézésében a tisztviselők éppen úgy rendelkezésre álljanak a vármegye közönségének, mintha választott tisztviselők volnának. A nem magyar anya­nyelvű állampolgárok részére a javaslat biz­tosítja azt a jogot, hogy bizonyos feltételek mellett járási hatósága előtt saját anyanyel­vét használhassa. Indokolás. A három törvényjavaslat indokolásából a következőket emeljük ki: I. A vármegyei közigazgatási alkalma­zottak kinevezéséről szóló javaslat indokolása rámutat arra, hogy a kinevezési rendszernek korántsem az a célja, hogy a bürokratizmusnak engedjen te­ret, hanem ellenkezőleg az, hogy az önkor­mányzati elemnek az eddiginél jóval széle- sebbkörü közreműködését biztosítsa. A köz- igazgatás nemzeti és szociális feladatainak megoldásához egységesen szervezett, egyön­tetűen egységes vezetés alatt működő gépe­zet kell, melyben az egyes alkatrészek gon­dos megválasztása és megfelő elhelyezése biztosítja az egész gépezet összevágó műkö­dését. A kinevezési rendszernél a tisztviselő alkalmazása nem laikus elemre, hanem szak­hatóságra van bízva, amely hatóság elsősor­ban a helyi elemekre lesz ugyan tekintettel, akik a népet és a viszonyokat ismerik és a lakosság nyelvét értik, de, ha ott nem talál­kozik alkalmas jelölt, ilyent az országos lét­számban könnyen találhat. A kinevezési rendszer nagy előnyökkel jár a tisztviselőkre is, kiknek életfogytiglan biztos megélhetést jelent és akik az országos létszám mellett megfelelő előhaladásra számíthatnak. Kétség­telen továbbá, hogy a tisztviselők gyakorlati kiképzése a jó közigazgatás egyik legfonto­sabb követelménye. A külső gyakorlat meg­szerzésének eddig útját állta az a válaszfal, melyet a választási rendszer állított a köz­ponti és a megyei alkalmazottak közé. E válaszfal ledőltével mód nyílik arra, hogy a központ tisztviselői a kellő gyakorlatot szer­zett külső tisztviselők sorából szemeltessenek ki. Nagyfontosságu nemzeti érdek, hogy a közigazgatás pártatlan legyen. A kinevezett tisztviselő a közönségtől független lesz, tehát több joggal várhatunk tőle pártatlanságot, mint a választott tisztviselőtől, aki önkény­telenül is hatása alatt áll annak a függő vi­szonynak, mely választott és választó között fennáll. Igaz, hogy a kinevezési rendszer szorosabbra fűzi a kapcsolatot a tisztviselő és a kormányhatóság között. Ám a várme­gyei tisztviselő ma sem független a kormány­tól, mely rendelkezik vele, működését ellen­őrzi és felette legfelső fokon fegyelmi bírás­kodást gyakorol. Ez a függő helyzet semmi­esetre sem fog úgy nehezedni a tisztviselőre, mint az eshetőségekkel minden hatodik év­ben fenyegető eddigi állapot. Az önkormány­zat lényege nem a tisztviselők választásában, hanem abban áll, hogy a közigazgatásban a független elemek közreműködése minél szé­lesebb körben biztosittassék és hogy az ügyek intézése felsőbb jóváhagyáshoz kötve ne legyen. Egyébként tekintetbe veendő még, hogy a törvény a kijelölést olyan választ­mányra bízta, mely összeállításánál fogva a főispánnak akaratát juttathatta érvényre. Ilyen körülmények között a jelenlegi korlá­tozott választást a kinevezéstől csak egy kis lépés választja el. II. Az alkalmazottak szolgálati viszo­nyairól szóló javaslat indokolásában a miniszter rá­mutat arra, hogy nehány mélyreható rendel­kezést vet fel, amelyek a mai állapotot az alkalmazottak javára igen előnyösen fogják megváltoztatni. Elég e tekintetben a státus­rendezésnek nagyon előnyös voltára, a ki­nevezésre, az áthelyezésre és a fegyelmi szabályok legsúlyosabb rendelkezéseinek mó­dosítására utalni. III. A vármegyei közigazgatásról szóló javaslat indokolása rámutat arra, hogy a jelenlegi vármegyei általános közigazgatás mai rendszere a változott viszonyok közt nem állja meg többé a helyét. A reformban a vármegyei intézmény évezredes fejlődésére és országunk sajátos viszonyaira kellett fi­gyelemmel lenni. Az ősi intézményekhez való kegyeletes ragaszkodás tiltakozik az ellen, hogy feldúljuk azokat a kereteket, melyek között a vármegye egy ezredév óta teljesiti hazafias hivatását. A reform főszempontja az, hogy a régi keretek fentartása mellett a vármegye a modern életviszonyok között is képes maradjon azokra a szolgálatokra, me­lyekkel a nemzetet egy évezreden át hálára kötelezte. Ennélfogva a javaslat nem halad csillogó elméletek nyomán, mert nem az a célja, hogy mindent felforgasson, hanem el­lenkezőleg, hogy fentartson mindent, ami a mai rendszerben jónak bizonyult, módosítás­sal csak ott álljon elő, ahol a kinevezési rendszer, vagy az önkormányzat erősítése ezt megköveteli, vagy ahol hibák kiküszöbölése ezt indokolja. Psilander Cári Alstrup és Ella Aggerholm- maí A sors utjai cimü remek szép Nordisk drámában ma utoljára lép fel. Özv.Kosgath Ferencné köszönte — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, junius 12. Özv. Kosííuth Ferencné ma levelet intézett a szatmári függetlenségi párt elnökségéhez, amelyben megköszöni a párt részvéttáviratát. A levél igy hang­zik : Igen tisztelt Elnök Ur ! Feledhetetlen jó férjem, Kossuth Ferenc elhunyta alkalmából kifejezett jóleső részvétnyilatkozatukért kérem fogadja Elnök ur meleg köszönete- met és kérem szíveskedjék köszöne- temet tolmácsolni a helybeli függet­lenségi párt tisztelt tagjai előtt is. Tisztelő hive : Özv. Kossuth Ferencné. URÁNIA moxgófénykép-szinház ózni emuma Kazincxy-utcza emm™ mhm Iparos otthon nrasnsi Junius 12.-én pénteken és 13 án szombaton mindkét nap este 8 órá­tól folytatólagosan: Psilander esték. A Nordisk films, comp, pár hét előtt megjelent nagysikerű müve Európa leghirnevesebb mozi mű­vészeivel. Sors utia érdekfeszitő társadalmi dráma 4 felv. Főszereplő : W. PSILANDER, Carl Al­strup és Ellen Aggerholm a dán királyi színház tagjai. Ezt megelőzik a kiváló sikerű kisérő képek. Rendes helyápak ÉRTESÍTÉS! — A Szatmárhoz közel fekvő ÓVÁRI fürdőben a már úgy is olcsó árakból az állami tisztviselők, tanitónők és taní­tók úgy a szoba, mint a fürdőárakból 20 százalék kedvezményben részesülnek. Szives pártfogást kér BÁNYÁSZ ALBERT :: fürdőtulajdonos :: OLASZ GIRARDIK 3-15 KOR.-IG = meglepő választékban Kardosnál, a színházzal szemben. -

Next

/
Thumbnails
Contents