Szamos, 1914. június (46. évfolyam, 124-145. szám)

1914-06-26 / 143. szám

* <Z$!Á I' 2. oldal. SZAMOS (1914 június 26. 143. szám.) URÁNIA MOZGÓ Junius 26. péntek és 27. szombaton mindkét nap este 8 órától folytató- ^ * lagosan: Közönségünk köréből nyilvánult köz- óhajnak engedve, három nagyhirü film­gyár remek művel. ^ Kizárólag dráma est ö700 méter hosszú műsor. Azolasz ,Eikó‘ filmgyár izgalmas drámája. Démoni hsláltáncz 4 felvonás. A világhírű „Itala“ filmgyár remeke. LELEPLEZVE izgalmas dráma 4 felv. A Warners fiilm oomp. amerikai filmgyár nagysikerű müve. A farmer leánya amerikai TANGÓ tánczczal érdekfeszitő dráma 4 felvonásban. Egy 14 év körüli csinosabb leány a mozgóba cukor árusításra felvétetik. Foglalkozási ideje este 8—11-ig. Jelentkezni a pénztárnál lehet. IDŐJÁRÁS: Változékony idő várható, lényeges hő­változással, helyenként eső, vagy zivatarok­kal. Sürgönyprognózis: Változékony, enyhe, elvétve csapadék, zivatar. Déli hőmérséklet: 22-2 C. A beregszászi tárgyalás. Bűnügyi eljárás egy sirhant körül. A „Szamos“ kiküldött tudósítójától. — fehérnemű és veauhsztitó klemé SPetöfi-köz. Merez Is tyárz mellett. tSzép es jo m.uní^cu. Pontos kiszolgáLá.% kiről mondhatjuk el, hogy elérte cétját. Ki I mondhatja, hogy mindent elvégzett, mit vé­gezni akart ? Senki. Nincs ember, akinek kielégítetlen vágyai ne volnának, mikor pedig már néha képes semmit tenni. Mindenki előtt — mig futja a göröngyös pályát — ott lebeg állandóan a cél,-úgy tetszik csak kezünket kell kinyújtanunk, hogy elérjük azt ... s rohanunk, mindig jobban rohanunk . . . hogy minél előbb ott legyünk. A nagy rohanásban azonban észrevét­lenül elnyúlik, elkopik a szervezetünk s mi­kor úgy tetszik csak pár lépés a cél, erőnk elhagy, térdünk megroggyan s lehullunk iz- zadtan, véresen az Országút porába. Itt a vég. Lehullunk mint őszi falevél. Porainkat felkapja a viharos szél, elszórja a föld négy tája felé, csak emlékünk marad itt s a küz­delem utódainknak örökségül, kik nem to­vább folytatják mit mi elkezdettünk, hanem elölről kezdik s a cél előtt éppen úgy össze- roskadnak mint mi. Találkozók! . . . A küzdelmekkel teljes életnek egy-egy stációi. Hányán és hányán nem találkoznak e találkozókon. Karácsony Vencel. Beregszász, jun. 25. A tanúkihallgatások ma, pénteken dél­ben előreláthatólag véget érnek, a „nagy ügy közeledik a befejezéshez és minél job­ban közeledik ahhoz a ponthoz, hogy a be­regszászi törvényszék kimondja benne az Ítéletet, annál jobban vészit a jelentőségéből. Maga az ügy, mint pör, mint jogeset, mint bűncselekmény, elvesztette minden jelentősé­gét, ma már csak a vádlottak sorsa iránt érdeklődik a beregszászi közvélemény, még pedig inkább szimpáthiával, mint ellen­szenvvel. A vádlottak. Három fiatal ember, akik­ről a lapok egy éven át úgy Írtak részint a letartóztatástól, később az ügyészi vádirattól bátorítva, mint, akik hálót fontak egy sze­gény, vagyonos .ember köré, akit „kifosztot­tak és a halálba kergettek". Akiket ország- világ előtt lehetetlenné tett ez a rettenetes vád, akik közül kettőt elszakítottak a család­jától és kilenc hónapon át tartottak vizsgá­lati fogságban, a harmadik pedig lehorgasz- tott fővel, társaságot kerülve, járt-kelt a vi­lágban, bízva abban, hogy van igazság, amely hozzásegíti, hogy emelt fővel nézzen az em­berek szeme közzé. Nem akarunk elébe vágni az Ítéletnek, nem kívánunk védőbeszédet sem tartani a vádlottak mellett, de most, hogy a bizonyí­tás a végét járja, most, amikor minden va­lamire való körülmény tisztázva van okira­tokkal, tanúvallomásokkal, most már nem­csak jogászi észszel, hanem laikus szemmel is össze lehet foglalni a bűnügy tényál­lását. Eddig terhelő bizonyiték egyedül Ha- í»ara Endre ellen merült fel. Ezek a terhelő bizonyitékok pedig röviden összefoglalva a következők: Mint parcellázó és ingatlanfor­galmi ügynök rávette Uray Zoltánt, aki nagy­korú, józan és gondnokság alatt nem álló ember volt, hogy vegye meg a Buzinkay fiuk ingatlanait, mert az jó vétel. Forszírozta a vételt, őrizte Uray Zoltánt, sőt amint a testvér és. fiú halála fölött búslakodó és föl­indult nővéri és anyai fantázia véli — de, mint tényt, nem tudja — hipnotizálta is Uray Zoltánt és ópiumos cigarettákkal tartotta. Sehol sincs bizonyítva, hogy Hagara a vételt maga is nem tartotta kitűnő üzletnek, sőt van reá nem egy hitelt érdemlő vallo­más, amely szerint teljes joggal tarthatta an­nak, mert voltak emberek, akik direkt gratu­láltak Uray Zoltánnak a kitűnő vételhez. Ez a bűne az elsőrendű vádlottnak, aki ellen erre nézve bizonyitékok is vannak. Már pedig ezideig ügynököt még nem zártak be azért, mert egy üzletkörébe eső seftbe belevitt valakit, akármilyen nagy rábe­széléssel is. Az ügynök tudvalevőleg nem az a szerve a társadalomnak, amelynek az lenne a hivatása, hogy gondosan és óvatosan vi­gyázzon az emberek vagyonára. Ez rend­szerint magának a félnek a kötelessége, de —- sajnos — a felek ennek a kötelességük­nek a legtöbb esetben nem tesznek eleget. Ifj. Bálint Sándor és id. Bálint Sándor ellen még ilyen értelemben sincs bizonyiték, ami terhelő lenne. Ifj. Bálint Sándorról bizonyítva van, hogy állandóan pénzzel tartotta a Buzinkay fiukat, az eladókat, akik éltek, lumpoltak és pezspőztek az ő nyakán, az ő nagy kinnal szerzett pénzén, hogy ifj. Bálint Sándor a szállodából, a mulatóhelyekről váltotta ki, fehérneművel tartotta azokat az embereket, akik őt kilenc hónapi fogságba és a vádlot­tak padjára juttatták. Sehol sincs azonban bizonyiték arra, hogy ifj. Bálint Sándor eze­ket a pénzeket megkapta volna, sőt ellenke­zőleg köztudomású, hogy a bünügy hosszú folyamata alatt ezt a kis lovagias differen­ciát nem intézték el egymással a szemközt álló felek. Pedig ifj. Bálint Sándorra nagyon ráférne ez a nem is egészen kis összegű pénz, amiért ő a felesége füléből szedte ki az ékszert, mert Bálint Sándor időközben teljesen tönkrement egész családjával egye­temben. Éppen úgy tönkrement id. Bálint Sán­dor és családja is. Egy fillérjük sem maradt a „három zsentri család tönkretevőinek“. Id. Bálint Sándor, aki úgy ül megtör­tén a vádlottak padján, mint egy nagy kérdő­jel annak az érdeklődő mondatnak a végén, hogy miért ül ott tulajdonképpen? Id. Bálint Sándorról tudniillik azt vall­ják a tanuk, — még pedig a bankigazgató tanuk, — miszerint mindent elkövetett, hogy megszerezze a kölcsönt Uray Zoltánnak, de egyre vigyázott: nem engedte, hogy köny- nyelmü kölcsönbe belemenjen és részben ez e körülmény, részben pedig a rossz pénz­viszonyok okozták azt, hogy a kölcsön meg­szerzése nem sikerült. A kegyetlen pénzviszonyok megakadá­lyozták, hogy a kölcsön s ezzel együtt a birtokvétel lebonyolítása simán menjen, ezért pedig igazán nem Hagarát és a Bálint fiukat kell a vádlottak padjára ültetni ... Ha mindenki vádat emelne az átkos pénzviszonyok miatt, de sok sértett járna panaszkodni az ügyészségre. Ezek azok az impressziók, amelyek a mai napig Beregszászon a hallgatóság meg­győződésében élnek. A vádirat szigorúsága után azt várják, hogy ezeknek az impresszióknak sulvosbbodniok kell. A mai tárgyalásról részletes tudósítá­sunk a következő : A ma délelőtti tárgyaláson a törvény­szék több lrisvárdai bankigazgatót és ügyvé­det hallgatott ki, akik tanúvallomásaikban elmondták, hogy a vádlottak jártak Kisvár- j dán és látszólag komoly szándékuk volt, hogy I nagyobb kölcsönt szereznek Uray Zoltánnak. I íd. Bálint Sándor annyira védte Uray érde- i keit a bankigazgatókkal szemben, hogy való- ; Sággal útját állotta egy reális kölcsönüzlet megkötésének. Dr. Bnlkányi Aurél tanú ügyvédje volt Uray Zoltánnak. Tübbizben mondta neki, hogy ha nem igyekszik szabadulni Hagara Endrétől, akkor ő nem viszi tovább az ügyeit, Uray azonban azt felelte, hogy ügyvédet kap eleget, de olyan barátot, mint Hagara, nem. Burta Ödön országgyűlési képviselő ügyvédi irodájában kötötte meg Uray Zoltán Bűz in kávékká! a szerződést. Ő is figyelmez­tette Urayt arra, hogy a vétel nehéz, de a szerződést ennek ellenére megkötötték, mert Uray nagyon bízott abban, hogy sokat fog keresni a birtokon. Az ügyész kérdésére ki­jelenti, hogy Uray Zoltánon nyoma sem volt a részegségnek, vagy mámornak, amikor a szerződést aláírta. Máté László, kihallgatása során dr. Kroó védő kérdésére elmondja, hogy a korteske- dési differenciák miatt nem haragszik Haga- rára, mert bár ez ellene korteskedett, de a Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által Hájtájer Pál rnhafestő és gőzmosó = gyárában = Szatmár.

Next

/
Thumbnails
Contents