Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-09 / 81. szám

XLVI. évfolyam. Szatmár, 1914. 81. szám Népfürdőt Szakmarnak. Látszólag kissé talán túlontúl korán kopogtatunk be a szatmári népfürdő régi ideájával. Szatmá- ron azonban igy mu­száj. Sőt, valljuk meg őszintén, igy is későn ahhoz, hogy ez a fon­tos és nélkülözhetetlen közintézmény idejére el­készüljön. Alig a minapában, hogy a fővárosi lapok egy hatalmas számmal felborzol­ták aesthetikai érzékünket. Statisztikát közöltek az ország nem fürdőzőinek, nem fürödhetőinek, fürödni nem akarói­nak, egyszóval az állati sorban vegetáló piszkosoknak számarányáról. A statisz­tikák kommentárjai üdvös és érdekes tanácsokkal szolgáltak, amelyeknek ke­resztül vitele, a kultúra és civilizáció alapismérvét, a tiszta emberi testet is meghonosítaná ebben az országban Nálunk Szatmáron jóformán pénzbe sem kerülnének e reform intézkedések és évek óta, mindezek dacára ott tar­tunk, hogy a Szamos folyó kedves, csokoládé szinü hullámait nem vonjuk be a civilizáció szolgálatába. Nincsen népfürdőnk, mikor pedig egy szemér- nyi jóindulat kellene csak hozzá, hogy lehessen. Ellenben népfürdő hiányában ott a szabad, de tilos folyó, amelynek seké- lyesebb részében ember állattal lubickol együtt, érvényesebb tájékaiban pedig minden szezon elnyeli a maga áldo­zatják Ez igy nem mehet tovább. Mint­ahogyan eddig sem illet, hogy igy le­gyen. Ahol hatalmas ivlámpák világít­ják a fórumot, ahol a rend és főleg a kulturáltság látszatának kedvéért szép és drága utca elnevező és magyarázó táblákat szegezünk a falainkra, ahol nem sajnálottunk a művészetnek házat emelni, ott nem szabad azzal a kis ősz- szeggel sem garasoskodni, amibe az in­gyenes népfürdő fentartása kerülne. Utóvégre, valljuk csak be, akár pironkodva is, fura a véleményünk ar­ról a suhogó szoknyáju embertársunk­ról, aki magára szedi a szépség és báj minden ékét; de ezzel szemben hadi­lábon él a fehérnemű váltás becsületes és talpig „embert“ jelentés derék szo­kásával. Ezenfelül és főképpen talán első­sorban a közegészségügy bírálatot nem ismerő parancsairól is olvastunk vala­mit a letűnt századok szürke fólián- saiban. Ügyvédi iroda átvétel. — Kölcsey Ferenc Szatmárvármegye tiszti főügyésze Szatmár-Németiben még függő ügyeit dr. Uray Endre Géza ügyvédnek (Rákóczi-utca 46.) adta át. Húsvéti selyem- és cukortojások, — tojáskülönlegességek nagy választékban Gindl cukrászdájában Deák-tér 5. Bámulatos olcsó árak. Gróf ^ároltji Mihály kudarca. — A „‘■'zamos* fővárosi tudósítójának te lefonjelentése. — Budapest, ápr. 8. Az ellenzék Károlyi-féle árnyalatá­nak politikai meggondolatlansága, melybe a parlamenti többség elleni gyűlölete által magukat belelovagoltatták, szinte tragikomikus módon máris megbosszulja magát és pedig az egész vonalon. Idehaza Károlyi gróf legbensőbb fegyverhordozói nagy igyekezettel cáfolja a tervezett oroszországi barátkozási ki­rándulás hírét, Lovászy Márton semmit sem akar ilyen tervről tudni, Beck Lajos kissé homályosabban, de ugyan­ezt hangoztatja, ezalatt Károlyit Ameri­kában egy politikai gyülekezet alkalmá­val tótok és csehek nagyszabású ellen­séges tüntetéssel jóformán megkerget­ték, füttyel, orditozással, lármával aka­dályozták Károlyi beszédét. Chikágóban, Olevelandban pedig nagy mozgalom van, hogy Károlyi fel­lépését egyáltalán lehetetlenné tegyék. New-Yorki hírek szerint Károlyi gróf kénytelen lesz Amerikai tartózko­dását hirtelen megró riditeni. Bécsi lapok nevetséges képtelen­ségnek minősitik ezen Oroszország felé kacsintgató magatartást. A Reichspost azt mondja, hogy az utazás terve el van temetve, nem marad ebből egyéb, mint az ellenzék tanácstalan kapkodá­sának jele, mely a belpolitikai tehetet­lenséget elárulja. Április eSÜTÜlfrÖK Nagycsüt. Siralmas krónika Szatmár muitjábói. Történeti elbeszélés Ábrái Károlytól. (Folytatás.) A szép Marikát egész utón kisérte vitéz ura, tőle telhető ékesen adván elő : hogy mennyire szereti s mily jó lenne reá nézve is, ha nem makacskodik tovább, hanem igazán viszont fogja őt szeretni : „Euer Gnaden“-nek fogják címezni, amely magas címnek azon a durva magyar nyel­ven még csak neve sine« s igy fogják hívni, hogy : „Edle Frau von Ritter Wies lenberger-Steinbruchhauser Friedrich Neu mann“ ; ami mindenesetre méltóságosabb az egyszerű parasztos Kállay névnél. — Darabig igy ment a társalgás ; aztán fenyegetésekkel akart a vitéz ur több súlyt adni szavainak, hanem a leányka azt mondá, hogy erős vára neki az ő is tene, aki megszabadítja őt, amint szentül hiszi. „Innen ugyan, ha valamennyi iste­ned van, mind lejő az égből, sem szabadit meg!“ szólt végre türelemvesztve a ka­pitány. — E pillanatban — mint vészt, halált hirdető menydörgós szava — egy ágyu- lövés dördült el a hátuk mögött . . . A vitézek nem annyira ijedtséggel, mint inkább meglepetve tekintének vissza felé, hanem még nagyobb meglepetés várt rájuk élőiről. Hirtelen, mintha a földből jöttek volna ki, vagy az erdő minden fái, vala mely csuda-hatalom által emberekké vál­toztak volna, rohant elé a fölkelő nemes sereg. A tárogatók riadása elenyészett a dü­hös harc kiáltás zajában. „Rajta 1 Mikolay Boldizsár! Kende Gábor I“ kiálták az elölről. — „Rajta ! Szodoray Boldizsár I“ a há­tulról rohanók. — «Éljen a Gombás I“ ordhá a nemes­ség lovasságával győztes versenyt futó ifjúság, legelői a mi Mikolay Lacinkkal, ki az útjában állókat ütötte vágta s nem csekély részt vett a győzedelmes roham­ban . . . Omlott az ellen a támadók sürü csa­pásai alatt s csakhamar belátta a vitéz harcosok nemes vezére: hogy itt csak gyors menekvés segíthet és pedig — mi • után egyébként minden oldalról körül vol­tak véve — a Szamos hullámai közé. Siettek is fölhasználni ez egyetlen, előlük még el nem vágott utat s előbb egyenként, majd kisebb nagyobb csapa­tokban nyargaltuk s vetették magukat a folyó árjába. (Folyt, köv.) Modern ruhafestés és vegytisztítás. Saját készítésű kék­festő kartonok kaphatók == Kazinczy- és >u. Lukáesovits-nái vfrdőmb-1 Lapunk mai száma 8 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents