Szamos, 1914. április (46. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-09 / 81. szám
6. oldal. SZAMOS (1914 április 9. 81. szám.) Mankác^y RJihály juMIárig kiállítása az Ernst muzenmban Ez a kiállítás arról az ötven esztendőről beszél, melyen a legmagyarabb, legdicsőségesebb festőnk, Munkácsy Mihály irta le aszta- losinasságnál kezdődött, világhírnévhez iveit pályáját. Az a tehetségében és a festői hiva- tottságában kételkedő réveteg szemű fiatal ember, ki ötvenóvnek előtte Pestre gyalogolt, hogy beteljesítse vágyainak-vágyát, hogy festő legyen, megajándékozta ezt az országot a XIX. század legnagyobbszerü festői szensatióival- Hosszú — szomorú és kilátástalan kezdet után ráköszöntött a siker, mely hozzászegődvón végig kisérte kápráztatóan gazdag és termékeny életén. Az idegenbe szakadt fiát babérokkal várta a milleniumi kiállítással ünneplő ezeréves Magyarország. Legutolsó legemberfelettibb erővel megfestett képét hozta magával : a honfoglalást. Azután szomorú és nehéz csend lett. Néhány év múltán halott lett ez a nagy ember . . . Az uj festészet hálátlanul hamarkodta el Munkácsyról való ítéletét, úgy hogy ne tizenegynéhány évvel halála után „a rég túlhaladt“ jelzőt kezdik használni, ha Munkácsy festészetéről van szó. Körülbelül az a sors mint Jókaié, akit életében .a legnagyobb magyar iró“ jelzővel tiszteltek meg, halála után pedig hirtelen feledés köde borult alakjára. Mindkét „nagyunk“ igazi és végleges értékelésétől manapság még el kell állnunk, részben, mert oly közel állunk még alkotásukhoz, hogy a megfelelő távlat hiányzik, mely pontos megállapításhoz elengedhetlen, részben pedig, mert a mai művészeti forrongás annyira felforgatta az értékről alkotott fogalmakat, hogy csak az évtizedek múlva bekövetkező lehiggadás tiszta üvegén át láthatjuk majd kink — mink is volt nekünk tulajdonkepen Munkácsy Mihály. A két ellentétes irány addig had kavarogjon — had forrjon, had dőljön el a kérdés, ! hogy szabad-e a vásznon lírának intuitiv-lé- j lekhez szóló akciónak lefolynia, vagy csak tisztán szín és rajz, mozdulat és forma ab- straktumok után való kutatás foglalja le. Akármint is dől el a dolog, az tény, hogy Munkácsit illetőleg méltatlan volt a céhbeli utókor, s mint Jókainál nem árt, sőt nagyon kívánatos, hogy a .hivatottak“ ítélete ellen minél gyakrabban intéztessék appelata azokhoz, akik ma is hívek e genikhez, akik ma is hatása alatt állnak e suggestiv nagy névnek: Munkácsy Mihály. És ilyenek, hála istennek, vagyunk igen sokan. A milleneumi kiállítás óta most került először bemutatásra Munkácsy Mihály festészete. Elszórtan ugyan láttunk itt is ott is egy~*gy művet, de igy collektiv kiállításban azóta nem láttuk alkotásait. Az Ernst muzeum felkutatta és összehordta a messze idegenbe szétszóródott Munkácsy képeket. És ha nem is sikerült a legnagyobb képeit mind megszerezni, hisz azok legnagyobb része amerikai milliomosok magángyűjteményeiben vannak — elhozta az Eoce homot és összegyűjtötte Munkácsy minden alkotási fázisát erősen reprezentáló kápeket, — vázlatokat, rajzokat, melyekből igy egymás mellé sorakozottan tiszta kép tárul elénk Munkácsi életét kitevő festészetről. Az Eooo homo viharosan nagy jelenetét ábrázoló festmény Munkácsy bámulatosan pontos- és minuoio8Usan finom egyéb képein nagy komponálói tudása nyilatkozik meg. Minden alak hosszú izzáson megy át, mig a végleges formában a nagy vászonra kerül, És a hosz- szu nehéz tanulmányok után is frissen élettől lüktetőn helyeződnek el és vesznek részt az ábrázolt aktióban. Itt már nyoma sincs a különállóságnak, belesimulnak a kompozitiókba, mintha alkotójuk egyszerre adott volna alakot és lelket mind a szereplőknek . . . A Munkácsy vázlatok. Ezek nekünk tán még többet, nagyobbat jelentenek mint a kicsiszolt kész képek. Ezeken a vázlatokon át mint egy tiszta nagy ablakon betekinthetünk abba a gazdag műhelybe, melyben Munkácsy tervei grandiózus elképzelései hosszú — hosz- szu fejlesztés után testet öltöttek. Tanulságos mély bepillantást adnak a vázlatok a Munkácsy munkametodusába. Érzik, hogy villanik meg az ötlet magva, hogy indul meg, hogyan válik hömpölyögve egyre szélesebb folyammá, mint ütközik ki a központ, a hős és mint rajozza körül egyre számosabb, egyre kiforrottabb mellékalak, mig végre teljes nagyszerűségében bontakozik ki a mestermű. Izgalmas momentumok, nehéz vajúdások menetét teszik ezek a vázlatok és mindegyike nyomán egy titok pattan ki. Sok vázlat, sok titok megoldása és végül előttünk áll pöresé- gében még gigászibb „nagyunk" : Munkácsy Mihály. Nagy és méltó munkát fejtett ki az Ernst muzeum e kiállítás körül. Megtalálta és ösz- szerakta a legkarakterisztikusabb mozaik szemeket, melyek igy felsorakozva imponáló, mondhatni teljes keretben adták Munkácsy Mihály csodálatos sokváltozatu festészetét. Mély tisztelettel felkérjük lapunk előfizetőit, hogy a dijakat postafordultával beküldeni szive skedj enek, nehogy emiatt a lap küldését beszüntessük. A kiadóhivatal. ’SZAMOS" d POLITIKAI NAPILAP ■ F«Mé« szerkeszt«. DÉNES SÁNDOR. TELEFON SZAMOK: Sierkeaitfitég éa kiadóhivatal .... STL Falctól axcrkcaztö lakása....................1M. NyHttér sora 30 fillér. Hirdetési díj Szatmáron készpénzben fizetendó ELŐFIZETÉSI DIJAK HELYBEN: l|y évre ..KI* Félévre .... * negyedévre . . S ■gy hónapra . 1 Egyes aaént ára helyben Egyes aaám ára vidéken Szerkcsztóség áe kled éh rAkóczi-utca m. szán (Fegaraaey Báadei VIDÉKEN: Egy évre . K M Fél évre ... S Negyedévre . 4 Egy hónapra . 1.M ... 4 fiBlr Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem feleiéi a azerk. Fog-Krém 2745—1914 sz. Yersenytárgyal&si hirdetmény. A Szatmárnémeti Kerületi Munkás- biztositó Pénztár 1914 május hó 1-tól 1916 december hó 31-ig szükséglendő papirnemüek, nyomtatványok és borítékok szállitása, illetve biztosítása céljából 1914 április hó 25-én, déli 12 órára nyilvános versenytárgyalást hirdet. Csak szabályszerűen kiállított és pecséttel lezárt, sértetlen borítókban elhelyezett és közvetlenül vagy posta utján beadott ajánlatok fognak tárgyalás alá vétetni. Az ajánlat borítéka a Szatmárnémeti Kerületi Munkásbiztositó Pénztárnak cimzendó és azon „Ajánlat a 2745—J 914. számú versenytárgyalási hirdetményben kiirt papirnemüek, nyomtatványok és borítékok szállítására“ felirat is feltütetendő. Az ajánlatok legkésőbb 1914 április hó 25-én déli 12 óráig a Szatmárnémeti Kerületi Munkásbiztositó Pénztár iktató hivatalába adandók be. Bánatpénzül az ajánlati végösszeg 5 százaléka 1914 április hó 24-ig jelen hirdetmény számára való hivatkozással valamely m. kir. adóhivatalnál (állam- pénztárnál) készpénzben, vagy biztosi- tékképes értékpapírokban letétbe helyezendő és a letéti nyugta az ajánlathoz mellékelendő. A versenytárgyaláson az ajánlattevők, vagy azok igazolt képviselői jelen lehetnek. A szállítandó papirnemüek nyomtatványok és borítékok részletes jegyzéke, az ajánlati feltételek, a benyújtandó ajánlat tervezete és kötendő szerződés, valamint a minták a pénztár igazgatójánál bármely köznapon délután 2 és 5 óra között megtekinthetők esetleg megszerezhetők. Az ajánlatok elfogadása felett a pénztár igazgatósága határoz és az ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak. A szállítással oly nyomdatulajdonos, ki a pénztárral akár mint igazgatósági, akár mint felügyelő-bizottsági tag közvetve vagy közvetlenül érdekelve van, meg nem bizható. A szállítás elnyerője tartozik a szállítandó összes cikkeket hazai gyárból beszerezni, illetve hazai gyárból származó papiron előállítani és e kötelezettségek teljesítése tekintetében magát a pénztár részéről kiküldendó szakközegek ellenőrzésének is alávetni. Szatmárnémeti, 1914. április hó I. gicsis tiszti gtssiczg| tiszti elnök. igazgató. 1 Szamos eredménye» hirdetéséért számos szatmári és vidéki jonevü cég köszönetét fejezte ki lapunknak.
