Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1914-02-14 / 36. szám
Neayvenhatcdik évfolyam. Szaímér, Í914. c6 síüía a■■■■■■! POLITIKAI NAPILAP ■■Bilias ázatniap szabad csavargói. (£$) Hála és hozsánna a magyar illetőségi törvény elavult paragrafusainak ! Köszönet és bók az illetőségek vitás voltából folyó szürke aktákon keresztül leszögezett eszmecserének! Űdv és megilletődés az utcáinkon lézengő csavargóinknak, kiket az uj jogszabály uj parancsa uj tortúrák elé állít a közigazgatás nem irigyelhető gyönyörűségére ! A dologtalanok, a munkátlanok, a hontalanok — egyszóval a csavargók, ennyi paragrafus, ennyi jogszabály, ennyi elvi jelentőségű döntés dacára is tovább csavarognak, tovább veszélyeztetik a közbiztonságot, tovább mételye- zik a nehezen óvható közegészség- ügyet. Miért? Ennyi rendszabály dacára? Hát hogyan? Egy pillanatnyi türelmet, rögvest megmagyarázzuk. A paragrafusok tömkelegének mottója igy szól : A csavargó, ha idegen, az ország határáig, ha hazánkfia, illetőségi helyére toloncolandó, Ha meg Szatmár gyöngy-gyermeke, úgy szent és sérthetetlen, legfeljebb, ha dologházi internálás szabható ki büntetésül, A gyakorlat viszont: 1. A csavargók razziája gyenge és erőtlen, mert megfelelő közegek hiányában elvégezhetetlen volna a to- loncolás nagy munkája. 2 A helybeli illetőségüekkel szemben a rendőrség a fenti törvény szerint lehetetlen, szabadon hagyja tehál őket — koldulni, striciskedni, lopni, erkölcsöt és testi épséget veszélyeztetni, mert Szatmár városának nincsen dologháza, ahova, szabály szerint, a saját szive alatt melengetett csavargóit internálni jogában állana. Szatmáron nincsen dologház, a szatmári városfejlesztési programúiban ellenben a dologtalanok foglalkoztatója is ott szerepel. Sajnos, még csak ott. Kérdés: vájjon meddig még csak ott ? A „KORONA“ kávéházban 1 palack kitűnő oláhgyürüsi asztali bor 50 fillérért kapható. Kitűnő ételek és italok pontos kiszolgálás mellett. Egész éjjel nyitva van. A rendőrség áiiamositása. % _ Elkészült a törvényjavaslat. — A „Szamos“ fővárosi tudósítójától. — Szatmár, febr. 13 Fővárosi munkatársunknak alkalma volt a legbeavatottabb helyen a készülő rendőrségi reformról pozitív információkat szerezni, amikor egyik intéző egyéniség ezeket mondotta : — A rendőrség államosításáról szóló törvényjavaslat teljesen elkészült és sokkal hamarabb kerül a parlament elé, mint azt gondolják. Téves az a hit, hogy a kormány a jövő évi költségvetéssel egyidejűleg terjeszti be. Az államosítás megelőzi az 1914—1915. évi büdzsé benyújtását, már azért is, mert a költségvetésbe úgy is csak a reform fedezésére szolgáló végösszeget állítja be a pénzügyminiszter egy ösz- szegben, a részletes költségvetésről maga a rendőrtörvény gondoskodik. — A javaslat, lényegesebb része, mely közvetlenül érdekli a városokat az, hogy a jövőben a rendőr-szociális ügyeket mind a közigazgatás hatáskörébe utalja és a rendőrség tisztán csak po- liciális feladatokat végez. Az alapelvek sőt a részletes intézkedések is francia mintára készülnek és ezért az államrendőrség megszabadul sok olyan munkától, amelynek elvégzése eddig elvonta tulajdonképpeni feladatának teljesítésétől. Az utlevélügyet kivéve, a többi, tehát a cseléd, szegény, állategészség, ipar, katona ügyek, mint nem szorosan vett rendőri reszortok, a közigazgatáshoz kerülnek — Ennek megfelelően francia mintára történik a rendőri funkciók megállapítása is. Nem igaz, hogy a táblák székhelyén lesznek egy-egy rendőri körzet felett álló főkapitányok, hanem a főispánok kezében összpontosul a rendőri hatalom. Mellette egy rendőrtanácsosi ranggal beosztott rendőrtiszt lesz az előadó, mig a mostani főispáni hivatal személyzete, tehát titkár, kiadó, iktató, írnok stb. megmarad. Mint legfelsőbb hatóság, ő ítélkezik harmadfokon a hatáskörébe utalt ügyekben. Az egyes városok rendőrségének élén rendőrtanácso- sok és rendőrkapitányok állanak, aszerint, hogy törvényhatósági vagy rendezett tanácsu-e a város. — Mint említettem, a szociális ügyeket kiveszik a rendőrség kezéből. Ezért a közigazgatásnál ezek intézésével egy tanácsnokot kell megbízni, éppen úgy, mint ahogy valószínű, hogy a katonai és illetőségi egyesitett ügyosztály élére is tanácsnok kerül. ■- Már most, hogy kiket vesz a rendőrtiszti státusból át az állam és kiket tesz át a városi státusba, az elsősorban pénzkérdés, másodsorban attól függ, vájjon az lesz az irányelv, hogy a kvalifikációt vagy pedig a szolgálati időt veszik figyelembe, ügy tudom, hogy inkább ez utóbbit és csak igen jól minősített fiatal tisztviselőket soroz be a kvalifikáció alapján. Az is bizonyos, hogy az átvetteket meghagyják azokon a szolgálati helyeken, ahol az államosítás találja őket. h kifelejtett Izafcmápfjegg. Melles EdüíI apát-plébános helyreigazító nyilatkozata. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, február 13. A „Szamos“ február 7-iki számában a fonti főcím alatt megjelent tudósításomban megvilágositani igyekeztem azt a sérelmet, amely a szatmárhegyi magyar görög katolikusokat érte akkor, mikor nem csatolták paróchiájukat a hajdudorogi püspökség kerületébe, annak dacára, hogy Szatmár, amelylyel Szatmárhegy egy köz- igazgatási égiszét képez, a hajdudorogi püspökség megyéjébe tartozik. Az akkor és ott kifejtettekre nézve helyreigazító levélben a mai napon Melles Emil, budapesti gör. kath. apát-plébános válaszol. A kérdés komplikált lényegébe alaposan bevilágító válasza a következőképpen szól : 1. Szatmárhegy a hajdudorogi püspöki megye keretéből nem lett kifelejtve, hanem topográfiái fekvésénél fogva kimaradt. Az uj egyházmegyék létesítésénél rendszerint arra törekszenek a hivatolt tényezők, hogy az uj püspökség lehetőleg egyenletes határokkal körülvett egységes földrajzi testet képezzen. Magyar- arszágon a gör. kath. egyházmegyék létesítésénél eddigeló soha sem vették figyelembe a nyelvi határokat, hanem csak a földr jzi határokat. Az eredeti tervezet szerint az uj püspökséghez kellett volna tartozni az egész szatmári és a nagykárolyi járásoknak. E tervezetből már az egyházmegyét kanonizáló bulla kibocsátása előtt kimaradtak Aranyosmegyes, Szamosgör- bed, Szamosberence, Patóháza, Szamos- krassó, Szamoslippó, — később Esztrö és Krasznaszentmiklós. Miután igy az uj egyFebruár 14 SZ6MBAT Bálint áld. Sznrduki kőszénbánija r.-t. — SZURDUK, Szolnok Doboka megye ölcső árban ajánlja magas füfó'frtflin kocka szenét kályha és gőzeke fűtéshez, akna, rostált akna; dió szenét kazántüzeléshez, dara szenét 3 osztályozásban téglagyártáshoz. — Képviselőnk: Szatmár városára REITER MÓRITZ fakerwkedő Szatmár, Szamospart. — Jelen számunk 6 oldal.
