Szamos, 1914. február (46. évfolyam, 26-48. szám)

1914-02-05 / 28. szám

(1914 február 5.) 26 szám. SZAMOS lelkész, Hubán Gyula gk. e peres, Mada­rassy István főszolgabiró, Madarassy Géza földbirtokos, dr. Nagy Vince ügyvéd, Gáspár Pál vm. levéltáros. Szarka Károly vetési ref lelkész, dr. Damokos Andor ügyvéd és Jantyik Lajos földbirtokos. Ezután Madarassy Dezső, a Társulat igazgatója állott szólásra. Igazán szép és lelkes beszédét, amelyet a közgyűlés a jegyzőkönyvben szószerint örökített meg, itt adjuk: Tisztelt Társulati Közgyűlés ! Előre- bocsátásával annak, hogy e Társulat mű­ködési keretében politikával foglalkozni, vagy politikai kérdéseket tárgyalni nem szokásos és nem is helyes, de mind emel­lett meg móltóztatnak engedni, hogy ha én most a hazafiui aggódás félre nem érthető hangján óhajtok ily irányban szólani. Több hete már, Tisztelt Társulati Köz­gyűlés, hogy a hírlapok utján és más for­rásból is tudomásával bírunk annak, hogy a román nemzetiségi vezetőférfiak és a jelenlegi kormány elnöke, Tisza István gróf között tárgyalások folynak oly irányban amelyek a magyar állameszmét, a magyar nemzet egységét, a magyar nemzeti kultú­rát és a magyar nemzeti népnevelést ve szólylyel fenyegetik és még e’öre nem is látható bonyodalmaknak lehetnek for rásai. Ezen tárgyalások ily irányú keresztül vitele és megvalósítása Társulatunknak 32 éves eddigi sikeres működését és célját, a magyar érdekek előmozdítását, a magyar állam eszméjének és magyarság szup e mációjának általános elismerésé , a magyar érzelem gyarapítását is fenyegetik s meg­bénítják azon törekvéseinket, amely a Társulatunk jelszava is, hogy „— Legyen a hazának minden lakosa a magyar állami ság hive és tudjon magyarul 1 —“. Társulatunk, amidőn az ország észak­keleti részén magyar nemzeti kulturmisziót teljesít és a magyarságnak egyik őrtállója is, nem nézheti tétlenül ezen — a romá­noknak a magyarsággal szemben még ki­váltságokat is biztosítani óhajtó egyezség keresztülvitelét s fel kell emelnie tiltakozó szavát. Melynél fog vő, Tisztelt Társulati Köz­gyűlés, a következő inditv.myt vagyok bátor előterjeszteni: Mondja ki Társulatunk, hogy a románokkal tervbevett egyezség megva lósitását és keresztülvitelét a magyar állameszme, a magyar nemzeti egység, a magyar kultúra és a magyar nemzeti népnevelós ellen irányuló sérelmes törek­vésnek tartja és ez ellen tiltakozását nyilvánítja. Egyidejűleg pedig felkéri Társula tunk a többi magyar közművelődési egyesületeket és az Országos Közműve­lődési Tanácsot is, ily irányú állásfogla­lásra és támogatásra. Dr. Hantz Jenő az indítvánnyal szem­ben ösmerteti az Országos Irodalmi és Közmivelődósi Egyesület e tárgyban ho­zott határozatát, amely szerint e tárgyban minden álláspont elfoglalása felfüggesz­tendő, amíg a tárgyalások konkrét ered­ményét nem ösmerjük. Dr. Falussy Árpád az előtte felszó­lalóval szemben azt vitatja, hogy azt a határozatot egy exklutiv kis irodalmi tár saság hozta. Az igazi mozgalmat ellenben az erre hivatott EMKE indította meg. Fel­olvassa Háromszék megye határozatát, amelyet a megye törvényhatósága báró Szentkere8zthy főispán elnöklete alatt hozott s amelyben a főispán pártoló fel­szólalása után elfogadták az EMKE átira­tát. Hangsúlyozza, bogy ennél a kérdés nél meg kell szüntetni az ádáz politikai gyülöltséget, itt csak a nemzeti eszme iránti szeretet vezessen minden magyar embert. Elösmeri, hogy a kormányerők nek joga van tárgyalásokat folytatni bár­mely nemzetiséggel, de a magyarság ve­szedelme nélkül. Ez az indítvány nem érinti gróf lisza István személyét, sem a kormány dolgát. Itt nem szabad politi­zálni, itt mindnyájan csak a magyarság érdekeit tarthatjuk szem előtt. Madarassy De/sŐ indítványa fölött két irányban indult meg vita. A közgyűlés egyik része amellet fog lalt állást, hogy fogadják el változatlanul az indítványt. Ilyen értelemben szólalt fel Bodnár Gáspár és Duazik Lajos, mig a többi felszólalók : dr. Böszörményi Emil és dr. Damokos Andor arra való utalás­sal, hogy — bár a politika elválaszthatja az egyes pártokat az eszközök megvá­lasztásában — a cél mindenkinél egy : annak az elösmeróse mellett, hogy a kor mánynak joga van tárgyalásokat folytatni a nemzetiségekkel, ki kell fejezni az ag godalmat afölött, ha a tárgyalásoknak ma még ismeretlen -eredménye által a magyar államoszme egysége és magyar kultúra ne­talán csorbát szenvedne. Amig az egyik párt már előre meg bélyegezni kívánta a ma még nem ösrnert egyezséget, a másik párt tiltakozni kívánt az ellen, hogy ez az egyezség, amely csak ezután fog bekövetkezni, a magyar állam eszmére hátrányokat hozzon. Domabidy István pedig a következő külön indítványt teijesztette elő : Tekintette! azon köztudomású té yre, hogy gróf Tisza István minisz­terelnök ezidök szerint hazánkban lakó jomán polgártársainkat már hosszabb idők óta személyi politikát űzve, eszmé két cserél arra nézve, hogy szemben a jomm sovinizmussal mi utón és mi módon lehetne a köznyugalom és békés egyetértés aranyhidján fölépíteni »zon keretek között, hogy a magyar souvere- nitás ez országban, melyet ezerév óta Magyarországnak hívnak, csorbát ne szenvedjen, habár a miniszterelnök több­ször kinyilatkoztatta, hogy a tárgyalá sok vezérfonalául szentelje, a magyar állam egységének csorbítása, épségben tartása és semmi különleges jogok meg adása nincs szándékában. A Széchényi Társulat hazafias lelkének hullámzása folytán már ezen előzetes tárgyalások folyamán elveinél és alapirányánál fogva hangot ád azon igényének, hogy bár lelke melegével óhajtja a valódi szabad sáj, egyenlőség és testvériség alapján e haza minden fa.u és nyelvű polgárságá­nak szellemi, erkölcsi és anyagi jólétét, boldogulását és fejlődését, azonban álla mot államban formálva mindennemű különleges privilégiumok ellen már most előzetesen is tiltakozik és a magyar ál­lami eszmét — Magyarországnak kor­mányzó nyelvét, szellemi kultúráját és állami üzemét, melyekért úgy a Széc­hényi Társulat, mint számos magyar közművelődési hivők küzdenek sacra- mentális igéknek tartván, kijelentheti, csak a magyarság romjain lehetne azo- knt megcsonkítani. A vitának dr. Falussy Árpád vetett véget, aki a mai közgyűlésnek igazán el­fogulatlan és pártatlan, előkelő vezetését befejezte az ellentétek olyatón áthidalásá val, hogy Madarassy Dezső indítványát igy módosította : ' A Szatmárv ár megyei Széchenyi Társulat aggodalmát fejezi ki a ma gyár kormány éa a románok közt íolyó tárgyalások iránt és ezért a mai közgyűlésből kifolyólag a Szatmár megyei Széchenyi Társulat minden olyan egyezség megvalósítását és ke­resztülvitelét, a magyar állameszme, a magyar nemzeti egység, a magyar kultúra és a magyar nemzeti népne velős ellen irányuló sérelmes törek­vésnek tartja és ezellen egyhangú lag tiltakozását nyilvánítja. Egyids jüleg pedig felkéri Társulatunk a többi magyar kőzmivelődési egyesülő teket éa az Országos Kőzmivelődési 3 oldal Tanácsot is ilyen irányú állásfogla­lásra és támogatásra. A közgyűlés ezután felvette a Tár­sulat tagjai sorába Riszdorfer Imrét és Dénes Sándort. Rátz Elemér indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Madarassy Dezső lel­kes és szépen konstruált hazafias beszédét a jegyzőkönyvben megörökíti. Falussy Árpád elnök zárószavaiban örömét fejezi ki afölött, hogy a közgyűlés el tudott zárkózni a politika szennyes hullámaitól és el tudta találni az együtt­érzést. Ezzel a közgyűlés véget ért. Horvátok a képviselőházban. — A Szamos fővárosi tudósítójának telefon­jelentése. — Budapest, febr. 4 Túlzás nélkül történeti jelentőségűnek mondható a mai nap, mikor a horvát kép­viselők teljes számban jelentek meg hosz- szu idő után a képviselőházban, kiknek szónoka épp úgy, mint ennek nyilatkoza­tára adott válaszában Tisza István minisz terelnök egybehangzóan az állami közös­séget jelölte meg, mint egymásra utalt két nemzet közötti megértés alapját és minden felmerülő ellentét kiegyenlítésének biztosí­tékát. — Méltán ünnepelte a munkapárt a miniszterelnököt, akinek a mai nap egyik legnagyobb politikai sikerét, az újabb tör ténelem egyik legfoníosabb eseményét je­lenti. A miniszterelnök a közfelfogásnak rendkívül szerencsésen adott kifejezést, mikor az ellenzék távomaradásáról szólva, a képviselőház osztatlau tetszése mellett rámutatott, mily sajátságos módon válogat az ellenzék azon tárgyak közt, melyekhez a képviselőházba jön és amelynek tárgya­lásától távolmaradoz. így például legutóbb a Czernin-ügyet tartotta legfontosabbnak, de a létszámemelést, mely miatt nem ré­gen az egész országot felforgatta, nem tar­totta érdemesnek, hogy tárgyalásában részt vegyen. — A horvát ügytől megint távol tartja magát és nyilvánvaló, hogy a kor­mánynak ezen ügyre vonatkozó javaslatát, a vasutas pragmatikát az ellenzék szive mélyén helyesli és magáévá teszi. A hor­vátok részt vettek a munkapárt mai párt­vacsoráján. Négy és fél százalék. Osztrák-Magyar Bank (íj­ból leszállította a kamatlábat. Szatmár, február 4. Néhány héttel előbb egyik pénzügyi kiválóságunk mondta azt, hogy ha az Osztrák Magyar Bank a kamatlábat még egy fél pereenttel leszállítja, akkor azt már úgy tekinthetjük, hogy megkezdődött a normális közgazdasági élet. Ez a várt körülmény tegnap délután bekövetkezott. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa Popovits Sándor kormányzó el­nöklete alatt ülést tartott, amelyen ki­mondta, hogy a bankkaraatlábat egy fél százalékkal, 5 százalékról 4 és fél száza­lékra szállítja le. A közgazdasági élet megindulását jelentő eseményt az egész országban nagy érdeklődéssel várták mindenütt és a szat­mári pénzpiacon is nagy megelégedéssel és örömmel fogadták. Mert ebben a tény ben a pénzpiacon bekövetkező s régen várt enyhülésnek, sőt a normális állapo­toknak jelét látják.

Next

/
Thumbnails
Contents