Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)

1913-11-13 / 261. szám

Perényi Zsigmond díszpolgár. Máramarossziget, nov. 12. Máramarossziget város közönsége báró Perényi Zsigmond volt főispánt, akit nemrégiben államtitkárnak nevez­tek ki, díszpolgárává választotta. Kossuth Ferenc állapota. Budapest, nov. 12. Kossuth Ferenc állapotéban egy napi javulás után ma ismét rosszabbo­dás állott be. Az orvosok állandóan ott virrasztanak a nagybeteg vezér ágya mellett. Délután hai órakor veszedelmes jelleget öltött a betegség és ma éjjel lesz a krízis. Az orvosok véleménye szerint Kossuth állapota feltétlenül aggasztó. Terjed a kolera „ Budapest, nov. 12 A belügyminisztérium közlése sze­rint a bácsmegyei Szond községben két koleraeset fordult elő, a torontáimegyei Felsőelemér községben egy, a pest­megyei Soroksáron egy, Zsolnán pedig három kolerás megbetegedés történt. Felsőeleméren tegnap Eahor Rada gaz* dálkodó meghalt. A ku tuszminiszter a Szt.György-céh kiállításán Budapest, nov. 12. Jankovich ku tuszminiszter ma dél­előtt tizenegy órakor megjelent a Szt. György-céh által rendezett kiállításon, ahol Alpár Ignác elnök fogadta és üd vözölte. A miniszter teljes két órát idő­zött a tárlaton és elragadtatással nyilat­kozott a kiállított grafikai és iparmű­vészeti remekek fölött. Testvórgyilkosság. Miskolc, nov. 12. Lakna községben ma borzalmas testvérgyilkosság történt. Beör Pál gaz­dálkodó fejszével kettóhasitotta öccse, Beör István koponyáját. Beör Pál fél­tékeny volt az öccsére, akit többször a felesége körül látott settenkedni. Ellenzéki bosszú. Bpest, nov. 12. Rácz János huszonhárom év óta jegyzője Tőketerebes községnek. Az egész falu nagyon szerette és ragaszkodott az intelligens és szorgalmas jegyzőhöz egész a múlt hónapig. Ekkor azonban a községi képviselőtestület nehány tagja bizalmatlan sági indítványt javasolt a kormány ellen, amit Rác ellenzett. A jegyző most drága­sági pótlékot kért a község ől, amely azzal felelt, hogy megtagadta a megérdemelt pótlékot > zzal az indokkal, hogy kérjen a jegyző a kormánytól pótlékot, amelynek hűséges embere. 2. oldal. ______________________________ Az elhagyott gyerme­kek védelme Gyűlés a Városházén. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, nov. 12. Társadalmunk, amely különösen az utóbbi években a jótékonysági mozgalmak­nál igen sokszor vétetett igénybe, már­mar kimerülni láts ik és érdeklődése kü lönösen a gyermekvédelmi kérdésekben nagyon hanyatlott, amióta az a nézet ter­jedt el, hogy az elhagyott gyermekekkel most már mitsem kell törődni, mivel azo kát a/ állam gondozza. Újabb impulzusra van szükség, mely a társadalmat felrázza előbbi tévhitéből, ez pedig a tel- p, menhely és országos bizottság szervezése. A telepbizottság biztosítja az állami gyermekvédelmet a telep területén, termé­szetesen a társadalom emberbaráti tevé­kenységével, előmozdítja a telep területén esetleg működő intézet-k és egyesületek rendszeres és összhangzatos működését az állami gyermekvédelemmel, fe ügyel külö­nösen a nevelőszülőknél elhelyezett gyér mekek gondozására, ellenőrzi ezeknek úgy testi mint szellemi fejlődését. A törvény értelmében törvényható­ságunk területén megalakult telepbizottság kedd d. u. 4 órakor a városházán, Bélieky Lajos ev. ref. lelkész elnöki te alatt ren­des gyülé t tartott, mely gyűlésen részt vettek özv. Jóké- K rolyné, Fürst Vik- torné, Morvay Jánosnó, özv. Deák Kál­mánná özv. Eles Lijosnó, özv. Lövy Mik sáné, Roóz Samunó úrasszonyok. Dr. Va- jay K roly, ,d . Jordán Sándor, dr. Fejes Istvao, Demkő Sáudor és Székely Endre jegyző. Elhatározta a telepbizottság, hogy Szatmár varos területén mintegy 250 el helyezett gvermek részé'e szükséges köny­vek és írószerek, továbbá felső és alsó ru­házati cikkek a helybeli kereskedőktől, illetve iparosoktól szereztessék be s ezen határozat érteim ben előterjesztést tett a de receni gyermek menhely igazgató főorvo sának, hogy a jövőben a fennt fe sorolt szükségletek helybeli iparosok, illetve ke reskedoktől szereztessenek be, mivel prak tikus szén pont, különösen pedig a méltá­nyosság, a kérelmet indokolttá teszi A telepbizottság tagjai a gyermekek felügyeletére kijelöltettek. Egyhangúlag el­határozta a bizottság, hogy a megalakult és nagyobb körben mozgó patronázs- egyesüle be, mint működő tag, belép. Kimond‘a határozatiig, hogy a nő egylet árvaházát alkalmadnak tartja gyér mekek elhelyezésére. Végül elhatározta, hoery a város te­rületén elhelyezett elhagyott gyermekek részére karácsonyi ünnepélyt rendez és az ajándékok beszerzéséhez szükséges anyagi támogatást a társadalom emberbaráti jót- tevőitől fogja beszerezni. Székely Endre, jegyző. _________SZAMOS____________________ Gy ógyithatók-e a tüdőbajok? Ezen fontos kérdéssel foglalkozik egy népszerű füzetben dr. med. G. Guttmann, a Finsen- gyógyintézet főorvosa. Egész uj módszer és ut tárul itt élénkbe e veszélyes betegségek leküzdéséhez. Hogy minién lüoő-, torok- és gégebetegnek alkalma legyen e tanulmányos füzetet ábrákkal megszerezni, kívánatra telje­sen ingyen és portomentesen küldjük ezt minden betegnek, aki kéri. Akik tehát ezen ajánlatot igénybe venni óhajtják, írjanak még ma rgy levelezőlapot pontos címükkel a kö­vetkező cégnek: Puhlmann A Co. Boriin 885. Müggelstrasse 25. A könyvecske teljesen in­gyen és bérmentve megküldetik. A szatmári iparosok kálváriája. SzózkilencVcnhatai) beadták az ipart. — A Szamos eredeti tudósítása. — Szatmár, nov. 12. Százkilencvenhat iparos szolgáltatta be január elsejétől kezdve a mai napig az iparát. Százkilencvenhat, többnyire csalá­dos ember, hagyta oda a foglalkozását, hogy egy ismeretlen életpályán próbá koz­zon szerencsével. Ki tudja, hányán vettek a 196 közül vándorbotot a kezükbe, hogy necsak a várost, de az országot is elhagyják ? Ki tudja, vájjon ezeknek a szerencsétleneknek hány százaléka kínlódik a mai napon már Amerikában, valami piszkos, velőt, erőt szipolyozó kapital karmai között ? Szatmár iparos varos volt minden idők óta és a szatmári iparosok pozíciót teremtettek magúknak az ország iparosai között. És ez a regi iparos társadalom is beadta a kulcsol, kénytelen volt meghaj­tani dacos nyakát a jelen nyomasztó vi­szonyai között. Nem lehet azonban azt sem állítani, hogy a szatmári — és általában az pgész ország — iparosságánának bekövetkezett és eljövendő csődjét a mostoha gazdálko dási viszonyok és elemi csapások okozták. Minden bizonynyal közreműködtek ezek is, de sokkal nagyobb, sznte katasztrófális kárt vitt véghez a különböző cimeken megalakult falusi és egyéb bankoknak ijesztő mértékben való tulterme óse. Az igy magánérdekből gombamódra szaporodó pénzintézetek valóságos rablóhadjáratot inditotiak az iparosok ellen, csakhogy az alapítóknak a bankokhoz fűzött reményeit nagy osztalékokban beváltsak. Ma 15—30 százalék kamatot fizet a kisember azért a pénzért, amelyet köny- nyelmüen, minden eól nélkül felszedett, csak azért, mert adták. S most, mikor az ingatlannak az ára csökkent, a vételkedv úgyszólván megszűnt, a forgalom semmivé törpült, eladó termés nincs, oda jutott az iparos, hogy pénzügyeit egyáltaláb n nem képes rendezni, a kamat, az adó mindent felemészt, élelolemre alig jut valami. Ennek következtében az ország — eo ipso az iparosai is — úgy anyagilag, mint erkölcsileg elszegényedtek. A sze­gény embrnek meg kenyér után kell nézni, Amerikába kell menni. Mig azonban a kivándorlásból szár­mazó elszegényedés az országra nézve abszolút jelentőségű, addig az egyedre nézve, éppen ellenkezőleg, az egyedüli remedium, hogy zilált pénzügyeit a lici- táció fenyegető réme nélkül rendezni tudja. Mig ez a látszólagosan ellentmondó dif­ferencia ki nem egyenlítődik, addig a ki­vándorlásnak lényeges csökkenésére egy­általában nem lehet kilátás. Elzárhatják a határokat, büntethetik a kivándorlási ügynököket, leleplezhetik a hajóstársasagok üzelmGt bármily szigo­rúan is, az ingatlanok értékének tetemes csökkenése által tulhalmozott adósság, valamint az utóbbi éveknek nagymérvű gazdasági eredménytelensége szülőanyjai lesznek a tömeges kivándorlásnak mind­addig, mig a nép önmagát nem tudja tehermentesiteDi. Erre pedig idehaza alig van kilátás, ezen csak Amerika tud lénye­gesen segíteni, mert az agrár államban mindenki támogatóra talál, csak az iparos nem. Post festa történnek most már azok a szociális intézkedések, amelyek a kiván­dorlás korlátozását csökkenteni volnának hivatva, praeventiv intézkedések a nagy (ltlS. morcmbcr 13.) 101 artMi.

Next

/
Thumbnails
Contents