Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)

1913-11-13 / 261. szám

(1913 MVMubtr 13.) 261. szám. SZÁMOS 3. oldal. parcellázások korában, a tömeges bank­alapítások idejében nem történtek. Most meg már szegényeknek igazán nem marad egyéb teendőjük hátra, mint beadni az ipart, feloszlatni a kis műhelyt, esetleg előzetesen szélnek ereszteni és rekiindulni a szomorú bizonytalanság mii lió stációs kálváriájának. Pásztor Árpád „Az Est* mai számá­ban derékül megírta: „meg kell szüntetni a kivándorlás okait és megszűnik a ki­vándorlás.“ Mire azonban megszűnnek a kivan dorlás okai, ki tudja, hány szatmári ipa­rosnak lesz még ipara egyáltalában. Az aranyosmegyesi tűzvész. Naßy fyühó semmiért. KEDVEZŐ VALLALAT folytán 1914 febr. 1-én Budapestre költözöm, mely oknál fogva áraimat tetemesen leszállítottam. Tekintettel a küszöbön levő karáceonyi szükséglet beszerzésére, nem mindennapi alkalom kínálko­zik a t. vevőközönségnek nálam a bevásárlásra. — Nagy raktár van még 1 — Elsőrangú kém.- és puha kalapok. ______Úri fehémemüek._____— Nő i-^Jterfi-^Jis^j^rermekhan — Bőr- és kötött keztyük. — Nyakkondőkülönlegességek, stb. — Úri divatáruk. — — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, nov. 12 Megírtuk tegnapi lapunkban, hogy az aranyosmegyesi csendőrség értesítésére hat csendőr és a tűzoltók egy fecskendő­vel kivonultak Aranyosmegyesre és nem — mint irtuk — automobillal, hanem külön vonaton, Az aranyosmegyesi csendőrság táv­irati értesítése oly nagy veszedelmet sej • tetett, hogy a szatmári csendőrség jónak látta a tűzoltókat értesíteni és velük együtt nyomban kisiettek a vasútállomásra, ahol telefonrendelósre már várta őket a külőn- vonat s teljes gőzzel robogott Aranyos- megyes felé. Az aranyosmegyesi pályaudvaron min­denki aludt, mikor a különvonat a csend őrökkel és tűzoltókkal berobogott. A tűzoltók künnmaradtak a vasúti állomáson, a csendőrök pedig bementek a faluba, ahol már csak az éjjeli őr volt fennt, a falu lakossága nyugodtan aludt. A bakteri azután kikérdezték a csen dőrök, aki elmondta, hogy este 7 óra tájban kigyult a falu szólón egy kis viskó, amitől még két ház gyűlt lángra. A falu lakossága gyorsan eloltotta a tüzet, úgy, hogy csak a csendőrség rémlátomása húzta meg a vészharangot, amire a tü oltók ki von ltak. Természetesen a nyert felvilágosítás után a tűzoltók és a csendőrök ismét fel­pakoltak a vonatra és hazajöttek. Most csak az a kérdés foglalkoztatja az érdekelt köröket, hogy a nagy hűhóra kivezényelt különvonat diját ki fogja meg­fizetni ? Iuránia aiaigiféa}kép'Siiflhás Kazinoxy>utcza Iparos otthon 1913 november 12. szerdán ás 13. csütör­tökön mindkét este 6 órától folytatólag Óriási Gaumont műsor: Gaumont híradó, aktuális. Az elmaradt hatás, humoros. A vószjel, dráma 2 felvonásban. Lovagi torna, természetes. Léé és a nagymama, humoros. Pár nap előtt megjelent óriási szenáczió: AZ ARANYKERESZT érdekfeazitö dráma 3 felvonásban. A terem fütve van, — Eedv. jegy érv. űI író «»o lí ' f*AhoJy 1 K., I. hely IltH) dl dk . go f., ii. hely 60 f., HL hely 40 f. Gyermekek felét fizetik mamnu&mmmsMwmwaw&BwmsMKttfct-i­Tájókozás céljából kérem megtekinteni = kirakataimat. ----­Tisztelettel KARDOS úri divatüzlete. Csakis a színházai szemben! íüoncljá^: hogy a minap egy caecaszopó fiú­gyermeknek megjött a szava. Hirte­len megszólalt a gyermek a bölcsőben mondván : Városatya akarok lenni. A szerető szülők — mit meg nem tesz a szülő, mikor gyermekének első szavát hallja — nem tagadták meg egyetlen fiuktól a könnyen beszerez­hető játékszert: a család szemefényét azonmódon pelenkástól felléptették városatyának. Mondják : hogy a városban be zárták az összes óvodákat A főorvos ugyan azt állítja, bogy a kanyarójár vány miatt történt a dedók bezárása, de mondják : hogy a gyermekek közt a városatya jelőltségi járvány dúl, a gyermekek mind íel akarnak lépni, — tehát a választási mozgalom idejére be kellett zárni a kisdedóvókat. Mondják : bogy a gyermekek közt járványos kanyaró miatt a vá rosatya választásokat esetleg elha­lasztják — a jelöltek érdekében. Mondják : bogy mégis fia meg tartják, a város bölcs vezetősége gon­doskodni óhajtván a jelöltek egész­sége felől, választási orvosul kiren­delte dr. Melcbner Vilmost, mint gyér mekspecialistát. Mondják : hogy az Uránia mozi­ban katonák őrmestertől lefelé és vá­rosatya jelöltek a helyárak felét fi­zetik. Mondják: bogy a jelöltek ezzel a bájos gyermekversikével köszöntik a jó bácsikat : Szép tó, tiszta tó Szavazzon rám Édes, kedves Választó! Ne mondják: ezt a verset csak ugyan valamelyik kabaréban profiti r óztam. Mondják : hogy Szatmár városá­nak fiatalabbak lesznek az atyái, mint a fiai. Mondják: hogy a szatmári gim­náziumok igazgatói megtiltották nö­vendékeiknek, hogy a városatya vá lasztáson fellépjenek, mert ez koruk komolyságával nem fér össze. Mondják ezt, mondják azt, sok minden haszontalan, üres dolgot mon­danak és amikor ezt a sok mende­mondát a hírszolgálat kötelességéből összegyűjtőm, sietek kijelenteni a vá­rosatya jelöltek tiszteletreméltó plé­numa előtt, hogy: akinek nem inge, ne vegye magára De minthogy ez a sok „mondják“ közéleti jelenséget képez, mégis új­ságírói kötelességet vélek teljesíteni, amikor eme közéleti jelenség okaival mélyrehatóbban kívánok foglalkozni. Mert kell okának lenni, hogy éppen ezen komoly aktus alkalmából mondják ezt a sok mondjákot és nem jutott még eszébe senkinek sem lekri­tizálni, lekicsinyelni ama tizenkét apostolnak a korát, akiknek lábait a püspök szokta mosni nagy csütörtökön. Hosszas töprengés és pszicholó­giai kutatás után rá kellett jönnöm, hogy a fennti állításoknak, mint oko­zatoknak oka nem a nagyközönség humorizálási kedvében rejlik annál kevésbbé, mert a közhangulat inkább hajlik a szomor, mint a humor felé. És meg kellett állapítanom, bogy a fennt pellengérre tett és eléggé el nem Ítélhető mendemondák illetve luendék és mondák méh en leszállítják a tb. biz. ta& jelölteknek . . . mond­juk : a korhatárát, anélkül azonban, hogy ezzel nagy külőmbség állana elő a redukált és tényleges kor között. Ismétlem : akinek nem divat­cikke ezen cikk, az ne öltse magára, de amit tréfából mondanak, de komo­lyan gondolnak az emberek, annak van valami a mélyén. Nemrégen még az volt a szokás, hogy fia az ifjú fiskális megvette a diplomához a két árkus papirt, kala­márist, pennát, — akkor harmadnapra megcsinálta maga alá a bankot. Ma már kissé nehezen megy a bankalapítás, tehát a fiatalkorúak a városatyaságra vetik magukat. És pe­dig, mivel itt már nincs ügyvédi kva­lifikáció, hát szórakoznak a civilek is. Kétségtelen, hogy sok az érde­mes jelölt neye is a küzdelemben, de sok az olyan jelölt is, aki még arra is alig szerzett érdemeket, bogy mint a város polgára, figyelembevehető le gyen, aki mégis tulfiatalos ambíció­val terelgeti maga felé a közbizalmat. Mert hiszen az még nem lenne baj, bogy sok a fiatal jelölt, mert a fiatalságé az erő, a fióv, az ambíció, a modern szellem, de mikor a jelöltek legnagyobb része — hogy is kellene a megfelelő jassz gesztust ideiktatni — „ilyen11 fiatal. Érdemekben fiatal. így történik aztán, hogy Behol- sem látjuk a választók tömegét házalni a megüresedett bizalommal, amely­nek elhelyezésére megfelelő alanyt keresnek, hanem látunk agilis, túl ambiciózus ifjakat, akik lámpással kere sík a bizalmat, hogy ejnye, hol is van az a bizalom, amelyet el akarnak he­lyezni ? Szegény bizalom nem tud ki térni a sok felkérés elől és járja a dájcsot a hosszú választási kámpány alatt, hol egyik érdemessel, hol másik kevésbbé érdemessel. Hja, senki sem választhatja meg a saját kedve szerint az apját. Úgy látszik, ez a törvény a városokat sem ösmeri el kivételnek. A város, szegény, tehetetlenül nézi, hogy gyermekzsurokat tartsanak a kárára és veszélyére, mintha nem is városatyákat, hanem városgyerme keket kellene választani Szatmár szab. kir. város polgárságának. Eljegyzés. Holló Sándor ékszerész eljegyezte Fehér Piroskát Egerből.

Next

/
Thumbnails
Contents