Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-09 / 258. szám
(1913 november 9.) 258. gzám. SZAMOS 15 oldal jóhiszeműséggel és a legbecsületesebb meggyőződéssel ezt felelik, hogy igen. Ha már most arra szólítja fel a tanár a hallgatót, mondj* el hát neki «sokat, amiket hallott, rendszerint azt fogj* tapssztalni, hogy különböző hézagok, fogyatésosságok és a nem teljes megértésből származó hibák állanak elő. De t. képviselőház, nemcsak arra van szükség, hogy az ilyen resumé után az esküdt megértse azt, amit neki mondottak. A megértésen kívül az apreciációnak egy nagyobb fokára is szükség van, arra, hogy emlékezetében is képes legyen azt az esküdt megtartani, és végül a harmadik és legnehezebb feladatra, arra, hogy amit egyszer hallott, gyakorlatilag is alkalmazni és az Ítélethozatalnál gyakorlatilag értékesíteni képes legyen. Itt ismét az előbbi példából indulok ki. Vájjon az a fiatal Member, aki elsajátítja az elméletet, a teljes elméleti képzettség birtokában alkslmas-e egyszersmind arra, hogy ezt az elméleti készültséget gyakorlatilag is képes legyen érvényesíteni ? Bizonyara nem. (ügy van 1 ügy van !) Az eddigi rendszer különben a kővetkező : A főtárgyalás kezdetén az elnök felolvasta a vádiratnak első részét vagy a vádhatározatnak rendelkező részét, nyilván abból a célból, bogy a vádlott is, az esküdtek is tudják, miről van szó. A vádlott rendszerint tudja, mert előbb is tudta, az esküdtek azonban a nekik felolvasott paragrafusok halmazában soha nem tudják megérteni, voltakóp miról is fog folyni a tárgyulás. A vádirat után következett a bizonyítás felvétele. Kihallgattak tanukat lényeges és lényegtelen körülményre, mentő és terhelő részletedre és amikor azután pár óra vagy egy nap, esetleg napok múltával a bizonyító eljárás befejez tetett, akkor átvette szerepét a királyi ügyész. A királyi ügyész, aki maga is a nagy nyilvánosságnak ellenőrzése alatt áll és akivel szemben áll a védő, nem igen akar elmaradni a várható védőbeszédek mögött, tehát úgynevezett nagyszabású tart és az esküdtek fejét állandóan jobbra forgatja, mert jobbról tekint feléjük az igazság. (Derültség és tetszés.) Ekkor következik azután a védőügyvéd, aki viszont az esküdtek fejét állandóan balra forgatja, mert csak a baloldalon van az igazság. (Derültség.) Az esküdt hall előbb jogi fejtegetéseket és tényállásbeli mórlégelést az ügyésztől és azután teljesen az ellenkezőjét halija a védőtől, sőt nem egyszer nem egy védőtől, hanem a védőktől. Elhangzottak tehát a vád- és vód- beszédek, a replikák és duplikák. Az es küdtet melegbe, hidegbe állították, szappanozták, dögönyöztók, (Derültség.) lekefel- tók, tisztára hozták, azután megizzasztották (Élénk derültség.) és; főképp megizzasztották és akkor következik aztán az elnöki rezümé, amely az esküdtet kitanitja arra, hogy a jog szempontjából melyek azok a lényeges körülmények, amelyekre az esküdteknek ügyelniük kell. (Igaz! ügy van 1 Derültség.) Ez a kitanitás, t. képviselőház, nyilván eltévesztette célját, mert elkésett. (Igaz ! Úgy van 1) Az esküdt most már szeretné visszaidézni emlékezetébe azokat a tényeket, amelyek az utólagos elnöki ki ; tanitás szerint lényegesek lettek volna a j tényállás felismerésénél, megállapításánál és elbírálásánál, erre azonban a dolog természete szerint már nem képes. (Igaz 1 Úgy vanl) Én tehát, t. képviselőház, az eljárást ezen a téren megváltoztatandónak tartom. Meg kell azt változtatni olyan értelemben, hogy a tárgyalás megnyitása után az elnök, ha tetszik, olvassa fel szó szerint azt az értelmetlen, jogi stílusban tartott és paragrafusokkal tultömött vád- határozatot, de magyarázza is meg az esküdtek, érthetően, hogy miről van szó, (Helyeslés.) Mondja meg, hogy mi most, esküdt uraim, ítélkezni fogunk Nagy Jánosnak ügyében, aki ezzel és ezzel a ténynyel van vádolva . . . Nemes Zsigmondi Hogy már kezdetben elfogultak legyenek ? Kelemen Samu : Bocsánatot kérek, ha el méltóztatik ismerni azt, amit, gondolom, elismer t. képviselőtársam, hogy az elnöki rezüménél is elfogulatlan és tárgyilagos az elnök, akkor abban az ötperces ismertetésben, amely végre is a felsőbb bíróságoknál mindenütt megvan, miért ne lehetne ezt megtenni, (Igaz ! Úgy van 1) mikor ott az elnöknek semmi egyebet nem kell mondania, mint hogy ez és ez itt a vád tárgya, ezt az emberi azzal vádolják, hogy megölt itt és itt egy asszonyt, előre megfontolt szándékkal. Es akkor azonnal megmagyarázza az elnök az esküdteknek, hogy mi az az előre megfontolt szándék s már akkor megadja azt a jogi kitanitást, amelynek alapján az esküdtnek ügyelnie kell a tárgyalás menetelénél arra, hogy mik hát azok a lényeges körülmények, amelyek ennek az előre megfontolásnak tényálladókát megáll* pitjík. (Helyeslés.) Es semmiféle akadálya nincs annak, hogy ez a jogi rezümé, ez a jogi kitanitás az eljárás folyamán megismételtessék. Mert hiszen, mikor a vádlott a vádlóval szem ben azzal védekezik, hogy ő jogos véde lemben járt el, az elnök a vádlott kihallgatása után mindjárt megállapíthatja, hogy ime, esküdt uraim, a vádlott azzal védekezik, hogy ő jogos védelemben járt el, felhívom tehát az önök figyelmét arra, hogy a jogos védelemhez törvény szerint az szükséges, hogy az a támadás közvetlen legyen, hogy az ne legyen más utón elhárítható, mint csak ezzel az ellentámadással, vagy pedig, hogy a vádlott olyan zavarban kell, hogy legyen, amelynek folytán ijedtség, vagy zavar következtében átlépte a jogos védelem határát. (Igaz ! Úgy van 1) Es akkor az esküdt, mikor előtte a tényállás függönye szótlebben s a bizonyító eljárás megindul, már eleve tisztában van azzal, hogy mik azok a részié tek, amelyeket neki meg kell figyelnie s mi abban a nagy tárgyalásban lényeges és mi a lényegtelen. Nem kell tehát utólag elvégeznie ezt a reá nézve elvégezhe tetien,feladatot. (Igaz! Úgy vanl) Én, t. képviselőház, ezeket a dolgokat, amelyeket a gyakorlati jogász a gyakorlati életből mond, az igen t. igazságügyminiszter ur szives figyelmébe ajánlom. (Helyeslés.) A másik, t. képviselőház, ami ennek a jvaslatnak nem szerencsés újítása s ami körül a legtöbb vitának a fáklyája gyu- 3adt ki, az elnöki visszavonulás kérdése, (Halljuk 1 Halljuk !) amikor az elnök az esküdtekkel együttesen vonul vissza abból a célból, hogy a verd kt meghozatalánál az esküdteknek tanácskozását vezesse. A törvényjavaslat azzal indokolja ezt az újítást, hogy az esküdtek sok illegitim befolyásnak voltak kitéve a szájasabb,_ a hangosabb fellépésű esküdtek részéről. Én ezt az indokot, amelyben csak igen kis magva van igazságnak, szerencsétlenül megválasztottnak tartom. Elsősorban sohasem illegitim befolyás az, amelyet az egyik esküdt a másik esküdtre, tehát esküdttársára gyakorol. Egy hang (jobbfelöl): A felfogástól függ. Kelemen Samu: Ez az indok alig hanem az o asz büntetőperrendtartás indokolásából van véve, ahol kívülről jövő illegitim befolyásoknak voltak az esküdtek nem egyszer kitéve az u. n. maffiák részéről. De nem itt van a dolog lényege és praktikuma. A dolognak lényege abban a mindenütt, minden országban felismert igazságban van, hogy amikor az esküdtek a verdikt meghozatalára visszavonulnak, teljes tájékozatlanságban vannak aziránt, hogy voltaképpen hol kezdjék a dolgot. Az esküdt akkor éppen úgy, mint minden ember, aki nem hivatása körében mozog, ügyefogyott, tájékozatlan, nem tudja, mihez kezdjen és igy valóban szükség van arra, hogy legyenek az esküdtek között olyan férfiak, akik ezt a tanácskozást megkezdeni és vezetni képesek legyenek, mert hiszen ebben a tanácskozásban még egy másik igen fontos dolog is van, az t. i., hogy a bizonyítékokat rendbe kell szedni, a lényegeseket a lényegtelenektől sz: tválasztani, az esküdtek előtt felvonultatni, hogy az ezekre a bizonyítékokra való visz- szagondolással és ezeknek reprodukciója alapján állapíthassák meg azt, hogy igazak e azok a ténykörülmények, amelyeket nekik igazság gyanánt megállapitaniok kell. Habár ennek igazságát elismerem, mégis a verdikt meghozatalánál való el- elnöki vezetésnek feltétlenül ellenesse vagyok. M rt semmi kétség nem lehet az iránt, hogy a legtárgyilagosabb elnök is a maga teljes tekintélyével önkónytelenül is ráfekszik az esküdtek véleményére, elejtett szavai hanghordozása, akaratlan gesztusai is elegendők arra, hogy az esküdteket befolyásolják. Az a verdikt, amely igy fog keletkezni, nem lesz más, mint az elnöknek véleménye. Lehet, hogy jobb és igazságosabb lesz, mint az esküdtek verdiktje; de, ha én arra vagyok kiváncsi, hogy a törvényszéki elnök urnák mi a vélekedése, ezért felesleges fenntartanom az esküdt- birósógnak nehézkes és igen költséges intézményét. Ha tehát már fenntartjuk az esküdt- biróság rendszerét a közönséges büncselek ményeknél, ismét bátor vagyok a t. igazságügyminiszter urnák egy másik megoldást ajánlani, amelyről azt hiszem, hogy gyakorlatilag jobban beválik, mint az, amelyet itt javasolni méltóztatott. (Halljuk! Halljuk !) Ez pedig abból áll, hogy az esküdtszék á Íjon tiz rendes esküdtből, a másik két esküdt pedig, akik már most a tanácskozás vezetésére alkalmasak volnának, képzett jogász legyen és pedig egyik a törvényszéknek, vagy a bíróságnak, nem az itólőbir óságnak, hanem általában az ott székelő bíróságnak tagjai közül kisorsolandó esküdt, a másik pedig — ne hogy egyoldalúság legyen — az ügy védi.kamara lajstromából besorolandó esküdt. Ez a két, jogilag képzett és fegyelmezett ember a maga temperamentumának, természetének és hivatásának bizonyos különbözőségeinél fogva a leginkább lesz alkalmas arra, hogy a kellő egyensúlyt megtartsa és szakképzett emberek vezetése is irányítása alá fog kerülni a tanácskozás. Ezek az urak nem állnak az esküdtszéken kívül, mert épp úgy esküdtek, mint a másik tiz esküdt. (Mozgás. Zaj) Elnök (csenget) : Csendet kérek I Kelemen Samu : Hiszen kezdetben mi, védők és ügyészek, általában azon az állásponton voltunk, hogy az esküdtszékből visszavetjük a szakértő jogászokat és később jöttünk rá, ügyész és védő egyaránt, mennyire helytelenül jártunk el. Lehet, hogy néha a védelem tendenciájának felelt az meg, hogy abszolút jogtudatlan emberek üljenek ott, máskor a vád tendenciájának, de amint azt a t. igazságügyminiszter ur mondta, ezek az egyoldalúan érvényesülő tendenciák sohasem helyesek. Végül azonban mindketten rájöttek arra, hogy ez az eljárás egyiküknek sem felelt meg, mert elképzelhetetlennél elképzelhetetlenebb verdiktre vezetett. Ez a módszer tehát, emslyet megfontolás végett ajánlok, azt hiszem, ezeket a visszásságokat kiküszöbölné, anélkül, hogy bevinné a köztudatba azt, hogy itt nem ^esküdt széki verdiktről, hanem a törvényszék elnökének véleményéről van szó. T. képviselőház I Én részletekbe belemélyedni nem akarok, (Halljuk ! Halljuk !) hiszen ez a részletes tárgyalás feladata és igy csak egy harmadik újításával a reformnak
