Szamos, 1913. november (45. évfolyam, 252-276. szám)
1913-11-27 / 273. szám
2. »léd •ZAMOS (ISIS. «OTMiW 27.) 273 t«áöi. vette öt az arisztokrácia jó része. Ez megzavarta és megtévesztette a nemzetet. Nem sok idő keltett azonban ahhoz, hogy a nemzat reá jöjjön, hogy akkor volt igaza, amikor november 18-ikát spontán helyeselte és nem akkor, amidén pár hóval utóbb azt elitélte. Fényes győzelemhez juttatta a miniszter- elnök urat és illusztris társ - it, a másodszor is lesújtott kart nem volt képe* többé semmi feltartóztatni és megbéni tani, parlamenti életünk rombo'ó kórsága, az obstrukció végleg kiirtatott. Ennek a politikának a helyessége mellett kívánunk mi is tüntetni és demonstrálni kívántuk, hogy az ellenzék különféle árnyalatainak lármája a nem zetet többé megtéveszteni nem képes, aminek bizonyítékai a most megejtett törvényhatósági bizottsági tagválcsztások eredménye. Egyáltalán nem vagyunk hajlandók követni azt a politikát, amelynek szeszélyességénél csak következetlensége nagyobb. Az a politika, amely kárhoztatja az obstrukciót, de f i azt megszüntetni, amely konzervatív, sőt. reakciós választójogi elveket hirdet, de behódol a szociálistáknak, amely orthodox 07-esnek vadja magát, de segit a 48 as pártot többségre juttatni és amely hajlandó mindazt ellenzem, amit előbb he yesnek mondott, soha se fogja az országot meg hódítani. Nem fogja a nemzet a 48-as pártot se követni, amely maga se tartja kö'jogi elveit se megvalósiíhalóknak, se megvalóaitandóknak és amely önmagában meghasonoha, nyuga’omba küldte régi vezéreit és fiatalos íüzóvel nem biró, kellő parlamenti tapasztalatok híján, össze-vissza vagdalkozó pártvezért v.i lasztott, de a szomszéd törpe párthoz jár tanácsért és bölcsességért. De legkevésbé képes rz országot az ellenzék támogatására birni és megtéveszteni az a botránypo'itika, amely a személyes gyűlölködés mocskos iszapját kavarja fel. Ez csak ez e lenzék fegy véréit piszkolja be. És m m talál vissz hangot az a mülárma sem, amely a közvélemény állal régen óhajtott és sürgetett igazságügyi és sajtóreformokról azt akarja elhitetni, hogy a közszabadságot veszélyeztetik. Bizalommal kiséri pártunk a miniszterelnök ur és pártja működését, amelynek e-edményeit számos üdvös törvényhozási intézkedés igazolja. He lyesli a miniszterelnök ur terveit és programmját. Meg van győződve arról, hogy nemcsak akarja, hanem képes is lesz az országot a munka és nyugalom utján újabb felvirágozáshoz és a súlyos közgazdasági viszonyokból eredő csapások mielőbbi kiheveróséhez veze ni. Tartsa meg az Isten a miniszter elnök ur erejét és egészségét, hogy megkezdett munkáját az ország érdekében minél tovább folytathassa. Dr. Keresztszeghy Lajos nagy hatást keltett pohárköszöntője után gróf Tisza István emelkedett*szólásra: Tisztelt Uraim 1 A mai baráti lakomának első szónoka az ón demokrata Ságomat említette. Meglehet, hogy ez a demokrácia felől ma uralkodó fogalmak álláspontjáról nézve - mondjuk, hogv ma minálunk uralkodó fogalmak álláspontjáról nézve — mosolyt log keltani bizonyos körökben, mert hiszen, és ezt bünbánólag kell konstatálnom, a terézvárosi demokrata-körnek tagja nsm vagyok. (Élénk derültség). Ha ez a kritériuma annak, hagy Krisztus urunk szü letés® után 1913-ban Budapest székes- fővárosban ki tekinthető demokratának és ki nem, akkor nem vagyok demokrata. (Derültség.) Én nem tehetek róls, nekem a demokrataságra nézve más zsinórmértékem van. Azt jó lélekkel elmondhatom magamról hogy az emberek megítélésében és barátaim kikeresésében nem adok semmit rangra, születésre, vagyonra, nem adok semmit semmi másra, csas az egyéni értékre. (Élénk tetszés.) És jó!ó:ekk-l mondhatom, hogy minden más embe i érték felett megb .c3Ülöm a hűséges, b csületes munkát, azt is, amelyik kérgessé teszi a tenyeret, azt is, amelvib fokozott tevékenységre csigázza fel az embernek sze lemi és erkölcsi erejét Ha ez demokrácia, akkor demokrata vagyok. (Élónk helyeslés és éljenzés!) S mert igy fogom fel az embert és igy értékelem a munkát, mi sem tér mószetesebb, mint &z, hogy amióta eszmélni kezdtem, különös meleg rokon- szenvvel kiséltem figyelemmel Magyar- ország városainak fejlődését, azoknak a váró oknak, amelyekre az a magasztos hivatás vár, hogy rohamos haLdás, to kozott tevékenység utján kiegészítsék a magyar nemzet organizmusában mindazt, ami abban az idők viszontagságainak súlya alatt hézagos, egyoldalú, fonák maradt. Magyarország ezeréves fejlődése a reánk zuhanó csapások súly* alatt mostohán kellett, hogy bánjon a váró sok fejlődésével, mostohán az iparral, mostohán a polgárság érdekeivel, a pol gárságban rejlő nagy szellemi és erkölcsi kinc:C-el. Csak na >s’, alig egykét emberöltője vált szabaddá a tér előttünk s a magyar palgársájntk most ke ereznie magában azt a hivatást, azt a nemes amb ciót, hogy pó ólja évszázadok mulasztásait és meghozza * nem zetnek azt, amit minden teljes nemzeti életben, minden teljes nemzeti organizmusban a polgárság jelent a maga anyagi, szellemi és erkölcsi kincseivel. (Úgy van, úgy van 1) Megindult ez a munka, haladt és halad ma is, hála Is tennek, de ennek a haladásnak útjába súlyos akadá'yokat gordite tek a ieg utóbbi időkben a közga dasági, a pénzügyi helyzet kedvezőtlen fejleményei s ón azt hiszem, ma magyar politikus előtt alig lehet fontosabb feladat — minden esetre a mai nemzeti politikának egyik lagfon'Ovibb feladata —, mint az, hogy a magyar polgárság haladásáuak utjából elhárítsuk az anyagi, a pénzügyi helyzet súlyában rejlő ezeket az akadályokat. (Helyeslés.) S most, tisztelt uraim, «ngedjenek meg, nekem kötelességem felhasználni ezt a pillanatot aktuális kérdések é in tósóre. (Halljuk, halljuk!) Ha vizsgálat tárgyává tesszük azt, hogy miként teljesei ebben a tekintetben hivatását a magyar közélet, nem tehetek róla, kénytelen vágjunk konstatálni súlyos mulasztásokat és megállapítani súlyos fe ielőssógeket. Én nem állítom azt, távol legyen tőlem, hogy ezeket az anyagi bajokat kizárólag a magyar politikai élet elfajulása idóztó elő; ezek a bajok általános okokkal is összefüggnek, bekövetkeztek volna bárminő politikai irányzat mellett, de nem lettek volna ilyen súlyosak, nem zúdultak volna ilyen elemi erővel reánk, ős erősebben, akcióképeaebben, ellenállóképesebben találták volna a magyar állami, közhatósági és társadalmi szerveket, ha a politikai életnek ezek az elfajulásai meg nem zsibbaaztották volna a magyar nemzetnek szervezeti erejét. (Igaz, úgy v*n I) S ma, tiszteit uraim, azok között a súlyos bajok között, amelyekkel ma küzd minden magrar város hatósága és polgársága, vájjon ma azok, akik szerepet játszanak az ország közéletében, azok, akikre mint a kormány politikai ellenfel ire az ellenőrzésnek, a felügyeletnek, d® egyu tal az ösztönzésnek, a buzdításnak, a hasznos munkára való serkentésnek feladata vár, vájjon ma ezek az urak teljesitik e ezt a feladatot ? S ha mindazok, akiket a kétségbeesés el keseredóse ösztökél — frisük meg egy mást : én azt hi-zem, még ha ok talán jóhiszamüleg mást gondola k is, nem a hazafiul kétségbeesés, hanem a tisztességes politikai küzdelem eszközeivel el rhető győzelem iránti kétségbeesés —, ha ma kétségbeesett politikusoknak e végső fegyvereihez nyúlva, igyekeznek bemocskolni, diszkreditálni, az egész világ sz-me előtt les-állítani a magj" • közéle'oí, leszállítani a magyar cemzet jóhirót és bec.ületét (Felkiáltások : ezt Károlyi Mihály teszi!), vájjon szolgálatot tesznek-e ezzel annak a magy?” köz-hitelügy ek, amelyiknek a mai su lyos viszonyok között minden becsült ; magyar embernek segítségére kell siet nie? (Felkiáltások: N.,m bizony!) Tisztelt Uraim! Itt van még egy másik jelenség. Az utolsó években sajnálattal tapasztalhatta mindenki, aki fi gyelemmel kisó í ezeket a jelenségeke', hogy Magyarország esküdt politikai ellenségeinek. azoknak, »kik a magyar nemzet létét ellenséges népáramLtok áradatába akarnák belefojtani, sikerült olyan híreket elterjeszteni a párisi pénz piacon, »melyeknél fogva az a hit ébred fel a francia közönségben, hogy el fogj* érni a mi nemzeti iétfeltóteleinkk 1 ellentétes politikai célját, ha a magyar közgazdaságnak pénzforrásai megnyitó sában rejlő támogatásától vi-szavonul. Politikai cólokbil legesküdtebb ellensé geink terjesztették mind azt a rágalmat, amelyik ogyfelől hivatva volt megingatni a francia piacon a magyar közgazdaság egészséges voltába, hitelképességébe fektetett bizalmat, másfelől felébreszteni azt a politikai gondolatot, hogy Magyarors'ág nem lesz kép s megmaradni annak a szövetséges rendszernek keretében, ameljrik a szí ív áradatokkal szemben legjobban képes a magyar nemzet létérdekét szolgálni (Zajos helyeslés.), ha megvonatik a francia piac pénzügyi támogatása, mert akkor pénzügyi összeroskudás fogjz a támogatós magvonását kísérni. Terjesztették ezt eddig alárendelt zsurnalisi V ti körök esküdt ellenségeink táborából vrgy esküdt ellenségeink szolgálatába baj tatva. Ennek a kettős tévhitnek megcáfolását eminens, parancsoló kötelességnek ismerte minden becsületes magyar ember. (Igaz, úgy van 1) Most van az első eset, hogy egy magyar politikai pártnak egyik vezére saját személyében — én örülnék neki legjobban, ha az a párisi lspközlemány apokrifnak bizo nyúlna — terjeszti ugyanezeket az alaptalan valót anságokat. (Felkiált Isok : Hazaáruló !) Tisztelt Uraim I Károlyi Mihály RIKSZAP1 VÍZZEL vegyítve az ez idei termésű sa- vanyubor kitűnő italt szolgaitat. 1 3Tisztán a BIKSZÄDI GYÓGYVÍZ hurutos bántaimak ellen páratlan Kpahatő mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád
