Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-22 / 243. szám
POLITIKAI NAPILAP Kelemen Samu az ellenzék taktikájáról. Kelemen cikke a Világ-ban. Budapest, okt. 21. Mint budapesti tudósítónk értesít, politikai körökben feltűnést keltett KeOKTQBER SZERDA Kordula lemen Samu országgyűlési képviselőnek alábbi cikke, amely a radikális ellenzéki „Világ“ mai számában jelent meg, A cikkben írottak nagy részével természetesen nem azonosítjuk magunkat, de minden érdekesség uélkül való, hogy Kelemen politikai felfogása, ha be nem vallottan is, erősen hódit az ellenzéken, aminek jele, hogy az erősen ellenzéki Világ megjegyzés nélkül közli a cikket, tehát azonosítja magát vele. De nem kevésbbó érdekes, hogy Károlyi Mihály gróf Zalaegerszegen vasárnap azt a nyilatkozatot tette, hogy az ellenzéknek változtatni kell taktikáján, hacsak tétlenségével nem akarja teljesen elveszteni a talajt. Kelemen cikke, amelyben különben sok keserű igazság és irónia is van, a következőképpen szól: A szóttépett dogma Irta: Kelemen Samu. Valószínűleg a szövetkezett ellenzék szakit eddigi taktikájával és bemegy a képvise öházba. Nem akadályozza ebben a p lotaőrsóg és tulteszi magat a dogmatikai kérdésen: érvónyesek-e, vagy sem az uj házszabályok, amelyek amúgy is életbe léptek. Valószínűleg azt a kérdést sem fogják most már f szegetni. Náva.v Lajos e még mindig a házelnök, avagy Tisza István, mert ennek az — elismerem — nehezen megoldható rébusznak a megfejtését is megkönnyítette időközben ez a körülmény, hogy már gr f Tisza István sem házelnök többAz utódból előd lett. így szülik a politikában is az ősök az újabb ősöket. Istenem, mennyi fű is nőtt azóta a hantokon és mennyi uj esemény éledt k , mialatt honmentő feladatunkat kimeritett- nek láttuk atban, hogy tüntető sétákat rendeztük — a régi sérelmek feifái körül. Őszinte örömmel üdvözöjük > z ellenzéknek uj elhatározását, ímelylyel az eddigi passzív ellen dlásnak ócska, színházi felszerelését n lomtárba dobta. E sorok Írója kerek egy esztendeje hirdeti, hogy a pás zivitás minden ellenzéki politikának a megölője. Alig nyo c napja mondotta egy összejövetelen, hogy „rág dnak a régi sérelmeken, miközben újakat engedünk elkövetni“. A passzivitás po itikusa : a mozdula lanság fnkirja, aki görcsösen ragaszkodik egy holt ponthoz, ^mialatt az élet robog, zakatol és elhagyja, ha ugyan keresztül nem gázol rajta. Kerek egy esztendeje, hogy az e len- zék szívósan vette fel a harcot mindenütt, ahol az ellenség nem mutatkozott csak éppen a mérkőzésnek igazi szinterét, a parlamentet kerülte el. Kerek egy eseten- deje, hogy győ elmet győzelemre aratott a távol levőn, miközben sorra hullot'ak el a bevehetetlennek hitt ellenzéki várak : Hajdú, Zemplén, Sz»bolcs, amelyek tár- szekereken szállították a b zalmi eleséget a kormánynak, vagy legal bb is megtagadtak a bizalom fuvarját az ellenzéknekJól tudom, hogy a vármegye még nem választókerület; és a megyeháznak a szavazaia m°g nem az országé. T vol áll hát tőlem, hogy túlozzam e bizalmi szavazatok jelentőségét, ámde ne n is kicsiny bm azt. Mert valljuk meg őszintén, hogy a lekicsinylő hiradá oknak apró szájharmonikái nyomban harsonákká változtak volna, ha vele lenül — megfordítva üt ki a szavazások eredménye és a bizaf m kenyere az ellenzéknek jut osztályró szül. Hogy nem igy történt, azért az ellenzék önmagára és a saját taktikájára vessen. Me't tüntetett, harsogott, trombitált, sőt ki is dobatta magát, ami jóró-zben elmaradhatott volna ; ámde, mikor a válasz tójog tárgyalására került a sor, nem ment be a Házba, ami pedig elmaradhatatlan lett volna. Ehelyett gubba rakta a fegyvereit és passzív tásba vonult és minden okot és minden ü ügyet megkeresett arra, hogy miért nem mehet be « Házba, ahova ime be is lehet, be is kell menni, ha nagy Báró Eöwös József, Kivonat dr. T«nódy Endrének az október 19-iki Eötvös matinén tartott emlókbeszó dóbői. (Folytatás.) Ezzel az alap vüágnézettel lépett az akkori politikába amely a múlt s/ázad 40 es éveiben Széchenyi és Kossu h kontroverzaj nak jegyében állott. Széch nyi úgy jött Magyarországra, mim ah gy a földe ur lemegy a f lujrba. Eivitá hatatlan fölényével belátta, hogy mit kell t nni és hozzáfogott mindannak a megvalósításához, amit szükségesnek és helyesnek talált, anélkül, hogy egy pilla natig érdeklődött volna az iránt, hogy ez a refor n munka ótzelmleg mennyire hatja át a nemzetet és hogy a milliók lelkében élő energia hogy reagál erre aprogrammra. De a nemzetek nem tudnak érzelem nélkül élni, ambe éppen a magyar renaisance a hgfónye-ebb példa. Bár mindenki (a reakciósokat leszámitvi, akik a becsű letes történelemben sohasem számítanak) he yesel e Széchenyi reformját, igád fel buzdulás m gis csak akkor jöit, amikor Kossu h ragyogó és kábító dialektikája a nemzet lelkét megejtette. Kossuth sz^badság-ditiranbusában a régi magyar szabadságharcok visszhangja ébredt, a felláz tott képzelet vis-zaszáilt talán a fehér ménig, a pogány áldozatig, ha gsulyozva volt benne a vármegye, mint a régi magyarság védelmezőjének érintet len fenntartás i, az élet-hu Iái harc az idegen kormány és annak magyarországi szőve1 s gese, az aristokrátia ellen. Eötvös dacára ann k, hogy a fejle mónyek igazolása szerint sokk 1 magasabbról és sokkal mélyebbről látta át az akkori magyar problémát, mint Kossuth, mégis féltékenység és keserűség nélkül állott medeite és aggódva figyelmeztette Széchenyit, hogy Kossuthot ne bántsa meg, mert a nemzet és Kossuth közé átírni amúgy is lehetetlen. De ugyancsak ő akkor, amikor látta, hogy Kossuth irány zatából hiányoznak a szükséges kellékek ahhoz, hogy a szabadság-mozgalom sikere esetén az ország az európai civilizáció értelmében vett alkotmánvos állammá ala kulhasson, nem félve a népszerűtlenségtől, elvtársaival, akikkel együtt centrálisaknak nevezték, kérlelhetetlen kritikához fogott Kossuth irányzata ellen. Ő mondta ki először és p dig Pestvármegye közgyűlésén, a parlamenti képviselet és központi kormány alapelveit, amelyek ellentétben állottak az akkori megyei követ-rendszerrel és azzal az ádáz gyűlölet el, amelylyel a közvélemény viseltetett bármely központi kormányzat ellen, a Kostuth ideológiája folytán. Ha ma visszafelé néztük az eseményeket és számolunk a történelem kényszerű törvényeivel, nem is tudunk mást képzelni az uj magyar állam alapjául nagyválasztéku ciporaktárát ajánljuk a t. vevő““00 közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást Közvetlen a „Pannónia“ mellett. Saatmár és vidéke legnagyobb cipőraktára. VIEGERKEZTEKI a őrei és téli idényre rendelt valódi etavreaux ée boxbőrből készült legújabb diratu úri, női és gyermek lábbeliek mr A valódi AMERIKAI KING QUELITI cipők kizárólagos raktára. k 8 oldal.
