Szamos, 1913. október (45. évfolyam, 225-251. szám)
1913-10-22 / 243. szám
2. oldal. SZAMOS (1913. október 22.) 243 szám. okok szólítanak rá. És van-e nagyobb ok, mint aminő a választójog kérdése volt? Mert a megtámadott közerköles nagy szó, — elismerem; de a nemzet jövendő megszervezése még nagyobb dolog, mert lényegében ettől függ a közerkölcs átalakulása is. Valljuk be, hogy ami aktivitás volt, azt nem a képviselők, hanem az újságok csinálták. Ők vállalták a képviselők munkáját és igyekeztek' aktivitásba hozni a passzivitással fásulttá tett nemzetet. Mindez nem rekrimináció akar lenni a szövetkezett ellenzékkel szemben, noha e sorok Írójának, talán erre is volna némi oka. Mert nincs az az egyházi dogma, amelynek szentségét és érintetlenségét hangosabban hirdették volna valaha, mint amilyen feltétlen meghódolást követeltek azoknak a taktikai,,kinyilatkoztatásoknak“, amelyeket a szövetkezett ellenzék elnöki konzisztóriuma megállapított. Aki ezekkel szemben öi állóan merészkedett gondolkozni és főként, aki előbb mondta meg azt, amire a „szövetkezettek* keserves tapasztalatok és fordulatok után utóbb jöttek rá; a ki véleményt mert kockáztatni, mielőtt az „imprimatúrát felsőbb helyen megadtak volna: az eretnekség bűnébe esett és az ellenzék ügyének áruló jául kiáltatott ki. Mert két címet osztogatnak ma bőkezűen e bérces és négyfolyós hazában: az udvari tanácsosságot a kormány részéről és a hazaárulói címet és jelleget az ellenzéken. A hiúságoknak ez az apró harca azonban a m ga személyes sérelmeivel eltörpül az ellenzéknek az előtt a nagy elhatározása előtt, hogy parlamenti akciót mint a népképviseletet és a központi kormányzatot ; hiszen ezek nélkül még végtagjai sem lehetnek a nyugat európai ál lám rendszernek. De akkor, amikor Eötvös ezt az elvet kimondotta, mindezt még tudni nem lehetett és miután mindenkit korának állásából kell birálni Eötvös már ezzel megszerezte a történelmi nagyságot és halhatatlanságot a nemzet történetében. Mindez meg is valósult. Eötvös maga is részese volt a megvalósításnak, amennyire a 48 as néhány havi lázas boldogság látományait és papír törvényeit alkotásnak lehet nevezni, de azért ezen történelmi emléken még sem az ő kézjegye áll. A nemzet már akkor is Kossuth politikájának élő szobrát állította történelmünknek, erre a mesgye kövére ; és Eötvös ezt akkor is érezte és fájdalmasan nézte egész életén át, hogy ő a nemzet szivéhez ennek dacára nem állott közel és annak dacára sem, hogy azzal a mély érzéssel ragaszkodott nemzetéhez, amelynek méretei az egész emberiséghez voltak szabva. A szabadságharc után a külföldi magányában irta meg 20 évi tanulmány eredkötelezettek ellenőzése nélkül, holott ez az ellenőrzés egyjelentőségü az alkotó munkával, néha annál még lényegesebb is Az ellenzék nem szolgáltathatja ki teljesen a parlamentet a kormányzó pártnak, mert ezzel önmagát is kiszolgáltatja neki. Féireállásnak okai lehetnek tiszteletreméltók, fölháboritha'ja a parlament meghamisítása, a kisebbség brutalizálása, de a kötelességteljesltés akkor váiik igazi kötelességgé, amikor nehézségei megkezdődnek, vagy halmozódnak Az ellenzék nem hagyhatja a parlamenté' ellenzék nélkül, mert akkor ellenzék nélkül hagyja az országot. Erre pedig szükségszerűen következik a felelet: Az ellenzéktől cserbenhagyott ország cserben fogja hagyni az ellenzókat. A kormánynak módjában van az ellenzéket összetörni, — ha tudja; de az ellenzék nem törheti össze önmagát, épp azért, mert ezt -- fájdalom — meg tudja csinálni. A harakiri nem politikai eszköz, még csak nem is önfeláldozás, főként, ha a kést nem a magunk, hanem a nemzet testén huzzuk végig. Teljesen szakítani kell tehát az eddigi taktikával. S ebben ne akadályozzon se hiúság, sem a törekvés, hogy mentsük meg a következetességnek — látszatát, mert erkölcsi és politikai valóságokért kell harcot folytatnunk és nem látszotok ért. S ha a hiúság mégis felülkerekednék? Istenem, akkor még mindig akad valahol egy jó öreg formula, amelynek segítségével a főfőtaktikusok be fogják bizonyítani, hogy ők kezdettől fogva azt akarták, amit nem akartak. S mi készséggel el fogjuk ezt nekik huni, annak fejében, hogy végre találtak egy olyan formulát is, amely — hasznot hoz az országnak. menyeként örökbecsű müvét; a XIX. század uralkod eszméiről, amely a liberáliz- mus összes alaptörvényeit foglalja magát ban. Ebben vizsgálja Eötvös a nagy ellentétet, ami a szabadság és egyenlőség ké- eszméje között fennáll és megállapítja, hogy mig a társadalmi rend az egyenlő ség felé ör, addig a liberális ó'lam csak a szabadság eszméjén épülhet fel. Eötvös nagy harcban a szabadság mellé állt, de emellé aztán minden fenntartás és hátsó gondolat nélkül. Éppen azért nem áll az, hogy Eötvös liberalizmusának összefüggése volna a mai liberálizmussal, amely lelLiismeretesen folytatja a harcot az egyenlőségre való törekvés ellen ? De éppen oly lelkiismeretességgel szövetkezik a reakcióval a szabadság jogok ellen. A szónok ismerteti ezután a 19-dik század uralkodó eszméire lefektetett világnézetet az elválaszthatatlan közösséget, amelyet Eötvös a nyugati haladás eszméivel vállalt, ebből vezeti le az ellentétet, amely Eötvös és Deák között később fennállott. (Vége következik.) ÉrtesiUs! Tisztelettel hozom a hölgy- közönség szives tudomására, hogy a raktáromon levő ösz- szes árut eladtam, üzletemet teljesen átalakítva, rendeztem be. Állandóan nagy választék: blúz, alj, pongyola és kosztümökben, bakfis és gyermek ruhákban, kötény, jouppon- ernyő, keztyü, harisnya stb. Selyem, bársony, csipke, ruha díszekben és az összes fel nem sorolható rövidárukban. Női és leányka fehérnemű, teljes menyaszonyi W«|yll(rt a legjutányosabb árban — vállalok. — Biig cég. Női és gyermek gyászruhák álandóan raktáron indít és itt, a parlament nagy harcaiban megtalálja végre — önmagát és a nemzetet. Igaz, hogy elhatározása még csak félelhatározás, de meg fog győződni ró'a, hogy a félúton megállania lehetetlen. Ma még csak azt hirdetik, hogy csak rendkívüli alkalmakkor megy be a Házba. Ámde ez „a vórszagra gyűl az éji vad“ politika aligha lesz érthetőbb, mint a teljes visszavonulás politikája. Pillanatnyi csattanója talán még lesz, de állandó vissJiangja nem lehet. Ezt csak állandó ellenőrzés, állandó ; munka, állandó kötelessógtelje-ités adhatja j meg. Mert minden törvény, amelyet az | országgyűlés meghoz, százezreket és százezreket, talán ennek az országnak minden lakossát érinti jogaiban, szabadságában, érdekeiben és exisztenciájában. És képtelenség elgondolni is, hogy mindez megtörténjék az arra hivatottak és az arra A t. vizfogyasztó közönségnek ajánlom az országszerte elismert saját találmányu szabadalmazott, — orvosilag kipróbált Vízszűrő ItszBUHenet. A szűrők eddigi árát darabonként 4 ko- — rónával lejebb szállítottam. — Javításokat é3 újonnan felszereléseket gyorsan és pontosan — eszközlök. — Szives pártfogásukat kérve, teljes tisztelettel VÉBER JÁNOS Árpád-utca 61. szám alatt. Utánzatoktól óvakodjunk.
