Szamos, 1913. augusztus (45. évfolyam, 176-200. szám)

1913-08-10 / 184. szám

(1913. augusztus 10.) 184. szám. SZAKOS 3. otdai. Az O. M. K. E a záróra szabályozásáért. — A Szamos tudósítójától. — Szatmár, aug. 9. Tegnapelőtt óta életbelépett Budapes­ten és az ország nehány városában az uj záróratörvény, amelynek egy érdekes ren­delkezése arról szól, hogy a törvény kere­tein belül most már minden város köteles szabályrendeletileg megállapítani a kötelező zárórát a területén levő üzletekre. Szatmár alkotandó szabályrendeletének előkészítésére serényen dolgoznak az ille­tékes fórumok. Az eddigi kísérletek és ez irányú mozgalmakat megakasztotta az a hír, hogy az illetékes kereskedelemügyi minisztérium az egész ország területére kiterjedő záróratörvény javaslatán dolgozik. A minisztérium azonban belátta, hogy a záróra egységes szabályozása az egyes vidékek bevett szokásaival könnyen ellen­tétbe kerülhetne és éppen ezért utasítja a tegnapelőtt életbelépett törvény a szabály- rendelet alkotására jogosított orgánumokat, hogy a területükön levő üzletek kötelező záróráját rendeletileg megállapítsa. Munkatársunk kérdéssel fordult pz 0. M. K. E. helybeli fiókjának elnökéhez, Roóz Gyulához, hogy milyen álláspontot foglal el az egyesület az alkotandó szabály- rendelet kérdésében. Roóz Gyula a következőkben volt szives kérdésünkre válaszolni: — Á kötelező záróra-szabályren­delet kérdésében a mai napon tárgyalá­sokat folytattam Tankóczi Gyula rendőr­főkapitánynyal, mint {elsőfokú iparható­sággal, kivel is olyan megállapodásra jutottam, hogy az üzleti zárórát Szatmá- ron is a törvény rendelkezéseinek értel­mében fogják szabályozni. Éppen ezért az 0. M. K. E. helyi fiókja a jövő hőt első napjaiban a Szat­mári Kereskedelmi Társulat bevonásával értekezletet fog tartani, ahol is az üzleti záróra beosztását és a hozzandó szabály­rendelet életbeléptetésének idejét fogjuk megbeszélni. Megállapodásunkat közölni fogjuk a főkapitány úrral, aki is lesz szivss azt saját, esetleges különvéleményével együtt a tanács elé terjeszteni. A záróra-szabályrendelet megalkotása a kereskedelmi és ipari alkalmazottak egy fégi, jogos kérését lesz hivatva megoldani és reméljük, hogy az alkotandó sz *'élyren- delet a jogosan kérőket minden irányban ki fogja elégiténi. Fodor György nyugalomba vonul. A temperamentumos öreg ur, amint általánosan nevezik „Gyuri bácsi“ a teg­napi nappal ott hagyta az ő kedves hiva­talát a városi levéltárt, amelyet hűséggel, nagy odaadással 32 éven át istápolt. Bú­csút mondott az öreg. Százados, elavult foliánsoknak és sárga pergamenteknek. 77 esztendővel a vállán, de ennek dacára fiata­los erővel vonul be a nyugalom révébe. Egy páratlan lelkiismeretes és vasszorgalmu hivatalnokot vészit el benne a város. A megérdemelt nyugalomba vonulása alkalmá­ból itt közöljük alábbi életrajzi adatait: Szatmár vármegye Nagydobos köz­ségében birtokos gazdálkodó nemes szülék­től 1836 május 30-án született. Iskolai pá­lyáját a Sárosnagypataki ref. főiskolában futotta meg, mindég kitűnő eredménnyel. Már mint VII-ik gimn. oszt. tanulót 20—25 növendék magántanitásával bízta meg a ta­nári kar, majd nagyobb úri családok gyer­mekei mellett nevelőskődött. Mint theoló- gus a gimn. osztályokban nagyon gyakran helyettesítette a tanárokat. 1861—2-ik isk. év. végén vizsgája alul felmentetvén — a négy felső gimn- osztály növendékeivel a Magyar irodalom és világtörténelemből vizsgatétellel bízatott meg, s egyúttal pz esküdtdiákok sorába vétetett fel. 1863. év tavaszán a szatmári ref. polgári iskola ta­nára és az elemi iskolák igazgatójául meg­hivatván —■ e minőségben 1872. év őszéig működött; 1864-ben Debrecenben a segéd- lelkészi; 1865 ben pedig a lelkészképesitő vizsgát is letévén néh. b. [e. Berki István lelkész mellett mintegy 3 éven át segédlel- készkedett. Csekély jövedelmű {állását 1872. év őszén világi pályával cserélte fel, melyet sehogysem tudott leikével összeegyeztetni. 1881. év végén a város szolgálatába lépett, s azt egészen a mostani időkig egy folytában minden megszakítás nélkül szol­gálta különböző állásokban, s 1887. év no­vember havától pedig mint levéltárnok vas- szorgalommal, lelkiismeretes munkássággal és nagy ambícióval. Sárospatakon — mint theológus — Lénárd István barátjával együtt egyházi beszédeket adott ki nyomtatásban. Mint levéltárnok megírta Szatmárné­meti szab. kir. város színészetének száza­dos történetét az uj színháznak 1892 elején történt ünnepélyes megnyitására. Megírta továbbá a régi városháza, mint törvényszék épületének történelmét a városi uj szálloda (Pannónia) alapjába .elhelyezés végett. Hi­vatalos teendői mellett a hírlapirodalmat hosszú időn át szolgálta a helyi lapokban, „A Város“ c. debreceni lapban pedig a le­véltárak nagyfontosságu érdekében irt na­gyon értékes szakszerű cikkeket. Családi életet {1868 ban alapított, el- vévén özv. Darőczy Zsigmondnó, Emma leányát. Mos pedig a nemes munka nagyme­zejének megfutása után nyugalomba vonult, hogy öreg napjaira ezentúl csak a vissza­emlékezések régióiban keressen lelkének megnyugtató tudatot. Aki mindennap következetesen hasz­nálja az Odolt, az mai ismereteink szerint az elképzelhető legjobb száj - és fogápolást gyakorolja. duplaférjü menyecske. Szamosbeos, aug. 9. Szénás Gyula szamosbeesi lakos nehány évvel ezelőtt kivándorolt Amerikába. Brigdeporton volt amerikai tartózkodásá­nak első stációja. Egy ottani gyárban, mint kazánfűtőt alkalmazták. Mint mon­dani szokás „nagyon jól ment neki“. Két és fél dollárt keresett naponta. Igaz, hogy meg is szenvedett érte. Állandóan 30—32 °-os hőségben dolgozni nem minden ember képes, hanem aki kibírja, azt meg is fizetik. Szénás Gyula pedig kibírta. Keresetéből itthon levő kis adósságát hamar kifizette s takarékos ember lévőn, gyorsan gyűlt a hazaküldött helyébe a dollár. Úgy, hogy egy levelében már az irta özvegy édesanyjának, hogy Brigdeporton telket, házat vett s miutáo van hol lakni, menjen ki hozzá. Küld hajójegyet, úti­költséget is. Az idős asszony nem mert nekiin­dulni a nagy útnak. Fia erre, hogy a ház ne maradjon üresen, elhatározta, hogy megnősül. Megismerkedett egy Király Piroska nevű leánnyal, aki Tiszakóródot vallja szülőfalujának és aki ugyanabban a gyár­ban dolgozott, hol ő volt alkalmazva. Szemrevaló, csinos leányzó volt Pi­roska, nem csoda tehát, ha Szénás egy­kettőre belehabarodott. Nem lévén semmi akadálya, a jegy­váltás hamar megtörtént. Már közeledett az esküvő ideje, mikor a jegyesek valami csekélység felett össze­zördültek. A dolog vége az lett, hogy a házasságtól mind a két fél visszalépett. Azonban Király Piroskát hamarosan megkérte e^y másik munkás, bizonyos Tóth György nevű borsodmegyei fiú, kinek ké­rését nem tagadták meg a szülei. A kéz- fogó is megtörtént. Szénás Gyula ekkor már megbánta, hogy elhagyta a leányt, mert szerette, csak megakarta büntetni makacskodá' S mig a vasszörnyeteg izzó torkába lap*' a szenet, minden parázzsá váló darab., - ban a Piroska égő szemeit látva: még inkább gyökeret vert szivében a szerelem. Elhatárolta, hogy bármi áron és módon, de megakadályozza a házasságot. Hogy miképpen, arra nézve még nem ál­lapodott meg. Időközben sikerült neki be­szólni a leánnyal. Hogy miről, senkinek sem volt sejtelme róla. Az esküvő előtti napon elment Piroska vőlegényével a varrónőhöz, hogy menyasz- szonyi ruháját felpróbálja. Mig a leány a ruhát próbálta, vőle­génye az előszobában várt reá. Ez azon­ban a próba végeztével nem hozzá, hanem egy hátsó ajtón az udvarra sietett, hol Szénás Gyula fogadta, kivel gyorsan a vasutálloméshoz siettek. A legközelebbi vonattal Mexikóba utaztak. Onnan Írtak levelet a Piroska szülei­nek, kerve a bocsánatot szökésükért, egy­ben tudomásukra hozva, hogy Szénás el­adta a házat is, az ex-vőlegény tehát még csak vigaszdijra sem számíthat. Mexikó azonban nem volt számukra aranybánya. Munkát sehol sem kaptak. Élni meg kellett. így lassan fogyott a pénz. Előbbi helyükre visszamenni nem mertek, mert abban az államban szigorúan büntetik a csábítást. Jóllehet az ő dolguk nem egészen nevezhető csábításnak, ameny- nyiben a leány csábítás nélkül is ment. Ára: nagy üveg 2.— k, kis üveg 1.20 k. 1“^ | | r m I \ / I ZZ ZZ P I veqyitve az ez Idei termésű sa­I Ak 1 V vanyubor kitűnő italt szolgáltat. U Tisztán a BIKSZÁDI GYÓGYVÍZ hurutos bántalmak ellen páratlan Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád.

Next

/
Thumbnails
Contents