Szamos, 1913. június (45. évfolyam, 124-148. szám)

1913-06-26 / 145. szám

2 oldal. SZAMOS (1913. junius 26) 145. Mám i. / rájuk. Ekkor következett az incidensekből való élősködés a saját maguk alkotta adó­reform elleni izgatás, az általános sztrájk rémének felidézése, melyet a szociálde­mokrata vezetők felelősségérzete hárított el. így érkeztek el a tön-rement ellenzékiek végső eszközéhez, a gyalázkodáshoz, amik legutóbb az aradi piacon elhangzottak, arra, ha valahol, úgy az ügyészség közben- jöttével adható meg a felelet. Rámutat a Lukács elleni hadjárat rosszhiszeműségére, a Lukácscsal közben folytatott béketárgya­lásokra és a most hangoztatott vádak ha­zug voltára. Rémuralomról beszélnek, pedig ennek, de még csak a jogsértésnek sehol egyetlen ténye sem forog fenn és a nép* gyűlési beszédeknek s a sajtónak szabadsága mellett országszerte teljes a csend, a rend, a nyugalom. Külföldi példákkal igazolja a parlamenti őrség szervezésének a helyes voltát. Éles gúnnyal válaszol Apponyinak azon vádjára, mintha Tisza hamisítaná a hatvan­hetet és rálépett vo'na a közjogi reakció terére. Apponyi nyilván lázbeteg a hon­fiútól, ha neki mond ilyet, a ki beigazolta, hogy hazájának, a dinasztiának és az egész monarchiának javára érvényre tudja juttatni az 1867,-i kiegyezéssel akcióképessé tett nemzeti erőt. Kimutatja az uj függetlenségi egyesü­lés tarthatatlanságát, programmjánsk ellent­mondásait, mely vz ideálokat, a végcélokat és a gyakorlati politika közvetlen céljait oly ügyesen csoportosítja, hogy mindegyik­ből kettő van. Ez cinikus elvteleoség, be­csületes politikusnak csak egyféle elve le­het, nem pedig egy a miniszterség és egy a bauernfangerei céljaira. A levél vége ünnepélyes fogadalom a hatvanhét alapján való nemzeti munkára egyetértésben a dinasztiával és a magyar nemzet történeti hivatásának betöltésére, a monarchia erejének és nagyhatalmi állásá nak javára. Abból amit építettem — igy végzi levelét — és még inkább abból, amit ők romboltak, jogcímet alkotok reá, hogy bizalommal kérjem szavazatukat.“ Tisza István gróf Hódmezővásárhely dísz­polgára. Hódmezővásárhely, junius 25. Hódmezővásárhely város törvényható­sági bizottsága ma közgyűlést tartott. A törvényhatóság gróf Tisza István miniszter- elnököt a város díszpolgárává választotta, a kormánynak pedig bizalmat szavazott. A főrendiház ülése. Budapest, jun. 25. A főrendiház ma délelőtt tizenegy órakor ülést tartott, hogy a képviselőházban legutóbb megszavazott tövvényjavaslatokat és miniszteri jelentéseket elintézze. A napi rendre nem kevesebb, mint harminchat tárgy volt kitűzve. A főrendek közül azonban alig harmincán jelentek meg az ülésen, amelyen Jósika Samu báró elnökö t. Az elnöki előterjesztések után vita nélkül megszavazták a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadá­sáról, az újabb nemzetközi egyezmények becikkelyezéséről, Szilágy- és Máramaros- megye pótadójáró! szóló törvényjavaslatokat. Ezsk után Tisza István miniszterelnök beszélt a nemzetiségi kérdésekről. Kijfntette Tisza, hogy a kormánynak gondja van arra, hogy ar. országban egyetlen egy nemzetiségi ember ee érezze magát idegennek. Nagy tűz a fővárosban. Bpest, jun. 25. Budapesti tudósítónk telefonozza, hogy déli 12 órakor a Magyar Amerikai Faáru­gyár r. t. telepe kigyu'adt és leégett A kár óriási. Bolgár és szerb összeütközés. Szófia, junius 25. A bolgár és szerb csapatok között ma véres összeütközések voltak Üszküb alatt. A szerb csapatok vad futásban menekültek a bolgárok elől. A bolgárok támadnak. Belgrád, junius 25. A bolgár hadsereg Ratkovác és Szlat- kova mellett megtámadta minden különö­sebb ok ndkül a szerb csapatokat és nagy pusztítást okozott váratlan támadásával a szerb csapatok között. A közigazgatás reformja és a jegyzők. — Gikk Tisza István grófról — Programmbeszódób6n Tisza István gróf miniszterelnök ismertette azokat a szempontokat, a melyekre a közigazgatás reformmüvénél tekintettel lesz. Az ellenzék erre megkongatta a vészharangot s fennen hirdette, hogy merénylet készül a várme­gyék autonómiája ellen. Azokat, a kiket legközelebb érint a reform, a községi és körjegyzői kar, most mond véleményt a kérdésről s véleménye egészen másként hangzik, mint az ellenzéké. A jegyzők hi­vatalos lapjában Jászberényi Miklós, az országos egyesület egyik vezető-személyi sége, rendkívül meleghangú cikkben mél­tatja Tisza István gróf miniszterelnök egyé niségót és kijelenti, hogy a jegyzők a leg­teljesebb reménységgel várják évtizedes küzdelmeik közeli sikerét, olyan egészséges közigazgatási rendszer szervezését, a mely teremteen erőteljes önkormányzatot gazda­sági, szociális és belső ügyekben, de ál­lítsa a közigazgatás élére az államhatalom helyi képviselőit, a kik ott a hatalom ér­vényesítői legyenek. * A Községi Közlöny legújabb számában Jászberényi Miklós, a községi és körjegy­zők országos egyesületének főjegyzője hosszabb cikkben foglalkozik Tisza István gróf miniszterelnökkel. Annak előrebocsátása után, hogy sem az egyesületnek, sem a lapnak nem lehet feladata, hogy a minisz­terváltozással politikai szempontból foglal­kozzék, a cikk úgy jellemzi Tisza István grófot, bogy magában egyesíti a jóindula­tot, a tudást és az akaratot. Majd igy folytatja : Mikor a kormányválság bekövetkezett, már-már kezdtünk aggódni: vájjon a jegy­zők sorsa a a közigazgatás rendezése nem jut-e holtpontra, honnét nehéz lesz azt ki­mozdítani. Azonban a legnagyobb lelki megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a mi óbajaink és a községi közigazgatás szempontjából a osere lehető legszeren­csésebb. Talán nem vétünk a köteles diszkré­ció ellen, ha eláruljuk, hogy abban a hely­zetben vagyunk, hogy ismerjük a nemes gróf nézeteit, úgy az ideiglenes fízetésren- dezós, mint a közigazgatás végleges rende­zését illetőleg is. És e tekintetben meg­nyugtathatjuk az ország jegyzői karát, — ha ugyan erre egyáltalán szükség lenne — hogy Tisza gróf ismeri a mi sérelmeinket, meg van benne a jóindulat azok orvoslását illetőleg, de meglesz a minden gátat ke­resztül törő akarat is, hogy tudásának és jóindulatának érvényt szerezzen. Mi csak gratulálhatunk magunknak, mert az ő kormányváilelása a mi szem­pontunkból soha jobbkor nem jöhetett. Hogy a belügyi tárcát Sándor Jjnosra bízta, annak szintén C3ak örvendhetünk. Sándor János kipróbált, helyes közigazga­tási érzéke és ama körülmény, hogy minden alkalommal szószólója voit a jegyzők érde­keinek, azt bizonyítja, hogy teljes mérték­ben osztja Tisza István nézeteit és igy megnyugvással várhatjuk tőle ügyeink mél­tányos és gyökeres rendezését. Az ország jegyzői karát tehát a kor­mányválság a legteljesebb mértékben ki­elégítheti. Most pedig bízvást a legteljesebb re­ménységgel várjuk évtizedes küzdelmeink sikerének közeli megvalósulását, egy egész­séges közigazgatási rendszer szervezését, olyat, mely ám teremtsen erőteljes önkor­mányzatot gazdasági, szociális és belső ügyekben, de állítsa a közigazgatás élére az államhatalom helyi képviselőit, a ki ott a hatalomnak érvényesítője legyen. A mai közigazgatási rendszer — ne mondjuk, hogy rothadt — mindenesetre korhadt, mint a szuette fa. Le kell dönteni. Azt hiszem: az uj miniszterelnök bele meri vágói a fejszét s uj, szép, egészséges, életerős csemetét ültet helyére. Az Iparos-Otthonban jun. 1-én vasár­nap nyílt meg A KUGLIZÓ, hol ízletes zóna­reggelik, frissen csapolt ::: UDVARI-SÖR lesz felszolgálva. — A n. é. közönség szives pártfogását kéri Demkő Mihály. BÖLQ Y FODRÁSZ-TEREM 11 BALOGH női manicür és villamos szép­ségápolási-terme a „PANNÓNIA“ szállo­dában. — Állandó hajkiáliitás.

Next

/
Thumbnails
Contents