Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-28 / 49. szám
1113. február 28.) 49. szám. SZAMOS 8. oldal. állott szüleivel. Atyját állandóan lopta s a pénzt a leányhoz hordta. Egy napon azután atyja nevére felvett 300 forintot s azral a leánynyal együtt Nagykárolyba szökött D camber 2 án ő és Mari nevű nővére elmentek Nagykárolyba azzal, hogy Zsig tno idot rábírják a hazatéré re. A lakásban csak T.upuez Máriát találták, akivel azután szóváltásba keveredlek. A szóváltásból verekedés lett, amelynek hevében Mari testvére segítségévei többször megütötte Lupucz Máriát Azt azonban tagadja, hogy a leánynál levő csecsemőt az ágyra dobta volna és azt párnával letakarta volna. Ezután Rácz Mari kihallgatása következett. Vallomása lényegében megegyezik ifj. Rácz Sándoréval. A ioány könnyezve mondja a biróság előtt, hogy a falaWisk valósággal megvetették. Nam tudtak férjhez menni, a bálba nem hívták őket. S“ mindez a Zsigmond viselkedése miatt. A leány vallomása után a bizonyítási eljárást folytatták le. A tanuk lényegtelen vallomása után r perbesz'dekre került a sor. Dr. Papp Syiviusz királyi ügyész erő sen vádolj>i a vádlottakat. Kéri az esküdi e- kot, hogv ifj. Rtcz Sándort és Rácz Máriát több emberen elkövetett szándékos emberölés bűntettének kísérletében mmdják ki bűnösnek, Á közvádió beszéde után dr Kelemen Samu emelkedett szólásra A védő kéri tíz esküdteket hogy a vádlottakat a közvádló által feltett kérdésben nem bűnösnek mondjak ki, A párbeszédek elhangzása után az elnök kioktatta az esküdteket. Az esküdtek azután visszavonultak határozathoz italra. Negyedórái tanácskozás után nz esküdtek bevonullak o árgyaó terembe. Mély csönd volt, mikor az esküdtek elnöke kihirdette, hogy az esküdtek ifj. Rácz Sándort és R eá Máriát m Ö3szes feltett kérdésekben asm bűnösnek mondották ki. A biróság a vádlottakat a vád és következményei alól felmentette 31tár megérkezett a valódi Sölvator sör a Pannóniában. Színház. Színházi műsor. Pénteken Bendiner Hsddy a Lúd pesti Népopera művésznőjének első vandégfellépto „Cigány szerelem“ operetta (Bérletszünat. Rendes helyárak.) Szombaton Bendiner Heddy a budapesti Népopera művésznőjének bucsufel- lépte, »Hoffmann meséi“ regényes operetta (A. bérlet.) Vasárnap délután félhelyárakkal, újdonság, „A faun“ vígjáték. Este „A falu rossza“ népszínmű (B bérlet.) Borgia Lucretia. A földszinten és az emeleten üresen tátongó páholyok mutatják, bogy a közönség még a Jászai Mari hatalmas művészete kedvéért sem állja a magasan felemelt helyárakat. És — ami ezen a jó Szatmáron ritkán szokott megtörténni — ezek a páholyok bántóan ásítottak rá a kiváló művésznőre, aki pedig Boraia Lucretia vérszomjas, szerelmes, kegyetlen, rajongó alakját csodálatos, megrázó nagy művészettel adta vissza. A nagy művésznőnek kiváló partnere volt Szőke Sándor és segítettek a darab sikerében a többi szereplők, különösen Bársony és Szendrö. A színházi iroda közleményei. Hoffmann meséi — Bendiner Hcd- dyvel. Szombaton este lesz műsoron Offenbach mesternek örökrrép vigopsrája, mely évek óta nem szerepeit a játékrenden. Nemcsak a szatmári Dal- és Zeneegyesület, hanem a szatmári Iparos Dalárda tagjai is küzremüködnek az érdekes előadáson a vendég művésznő iránti szívességből. A'faun vasárnap délután. Az idei színi óvad legnagyobb sikerű vigjátéka, mely eddigi összes előadásain tüneményes nagy hatást ért el, vasárnap kerül szinre hatodszor a címszerepben Endrei Jenővel. A falu rossza. Tóth Ede legkiválóbb népszínműve vasárnap este lesz műsoron a címszerepben Baries Gyulával. Az cinökné. Bohózat újdonság. Évek óta nem volt a budapesti Vígszínháznak megjelent a h-znál Lupucz Mária bátyja, Lupucz István, Ez zá-t ajtókra talált. Egy ideig zörgetett, választ azonban nem kapott. A legény, mivel gyanús volt neki a dolog, feltörte a lakás ajtaját. Ö találta meg a szobában nővérét, eszméletlenül. Lupucz István leoldolta az eszméletlen leányról a hurkot, azután orvosért futott. Oakhamar megjelent a helyszínen dr. Sternberg községi orvot, oki az eszméletlen nőt, a már akkor alig lélegző csecsemővel együtt, aki a párna alatt csak a véletlen szerencsének köszönhető, hogy meg nem fűlt., beszállittatta a közkó házba, ahol több napig feküdtek betegen. A Rtcz testvérek ellen bűnvádi főije lentést tettek a szatmári királyi ügyészségen, ahol azután megindították a nyomozást, amelynek befejeztével, annak ada< i slap ján az ügyészség több emberen elkövetett szándékos emberölés bűntettének kisér lete citnőn emelt vádat ifj. Rácz Sándor és Rácz Mária ellen. A vádtanáos vád alá is helyezte őket. Az ügyet a királyi törvényszék eskiidt- birósága elé utalták. Az esküdtszék csütörtökön ült törvényt a Rácz testvérek felett. A tárgyalás iránt széieskörban nagy volt az érdeklődés. Már jóval 9 óra előtt megtöltötte a hallgatóság •■■z osküdtszéd termet és a karzatot. Kilenc órakor vonult be a biróság. Dr. Nómethy József törvényszéki bíró ül az elnöki székben, mellette szavazóbirák dr. Visky Sándor és dr. Péehy Auró1. A vád hatóság képviselője dr. Papp Sylviusz ki rályi ügyész, a vádlottakat dr/ Kelemen Samu országgyűlési képviselő védte. Az esküdtek kisorsolása után kezdetét velte a tárgyalás. Felolvassák a vádiratok azután a vádlottak kihallgatása következett. Ifj. Rácz Sándort hallgatja ki elsőnek a biróság. A vádlott 23-24 évesnek látszó p-i- rasztiegény, tisztán öltözve. Az elnök kérdéseire elmondja, hogy szülei egyike a falu legvagyonosabbjainak. Zsigmond testvére — mondja a vád lolt — évekkel ezelőtt beleszeretett egy sánta leányba, Lupucz Máriába, akivel azután viszonyt folytatott A különbet! békés családi életet s szülei nyugalmát ez telje sen feldúlta. Rács Zsigmond, akit el akartak tiltani attól a viszonytól, állandó hatéban hoz, ahonnan hazajutottam. Szüleim minden vagyonát ón örököltöm, mert csak két nővérem volt, akiket én tartottam magamnál s egyebekből kielégítettem őket; a többiek mostoha testvéreim voltak, kik folyton pereket folytattak ellenem, 1856-ban a birtokot átadva tesvő reimnek, magam visszamentem a had sereghez. Részt vettem az olasz hadjáratban ; azután mint csendőr káplár szolgáltam 1861-ig, mikor újra hazakerültem. Nővéreim még nem mentek férjhez, ne kém kellett őket tartanom, pedig már nekem sem volt vagyonon); házat béreltem Tunyogon s ott laktam nővéreimmel. Mezei munkát nem dolgoztam, de r-gye bet sem, mert a munkát nem szoktam meg s dolgozni soha sem szerettem. Ab ból éltem, hogy szabadságolt kát aáknnk, kik házasodni akartak, folyamodásokat irtain a regemonihez s biztosítottam őket, hogy az engedély hamar itt lesz; ezeket a kérvényeket sohasem küldtem el, hanem magam megírtam reá az engedélyező hátiratot németül, pecsétet faragtam s meg ia pecsételtem és 8—10 nap múlva át is adtam ez engedélyt, melyért jól megfizettek. Érdekes, ahogy a vádlott egyik gyilkosságát, amelynek fuvarosa lett az áldó zata, előad'a : — Mikor láttam; hogy Sófalvi az első ülésben szundikál, saját szijoüorából hurkot vetettem nyakára s megfojtottam. Meg sem jaj dúlt . . . Elsápadt . . . Egy csöpp vér bugygyant ki az orrán s ő halva hátrahany«ílott az ülésben . . . Nem szenvedett semmit . . . Adna az ég nekem vagy bármely atyámfiának ily szép halált! . . . (Vádlott ezen utóbbi nyilatkozata a közönségben élénk visszatetszést szült.) Ezen műtét után, mely csak pár pillanat müve volt s elbeszélő samnól is röűdebb időt vett igénybe, egy négy lovas úri fogatot láttam szembe közeledni. Hirtelen egy pokrócot dobtam a hullára s magam hajtottam. A szembe jövő fogatot hajtó ur nevetve kiáltott rám, mr-rt a hulia lábait kilógni látta : »ugyancsak nagyot ihatott a komé 1“ A tárgyalás végén a következő párbeszéd folyt le az elrök és a vádlott közö.t : E. (vádlotthoz.) Nincs e valami előtör jesztendő kérelme? V. Kérni válóm? ... A törvényszék - löl ? . . . Nekem? ... De van! Az, hogy végezzen velem a törvények értelmében mielőbb s a legszigorúbban! E. Nem érez o tettei miatt megbánást ? V. (hallgat s csak másodszori kérdésre fele!) Megbánást? ... Ha nem tudom visszaadni az elvett életet és vagyont ha nem tudom kárpótolni s vigasztalni a hátra maradottakat, — hát mit érne az!? E. De mégis nem é zi-e. hogy bánja-e amit tett? V. (hosszas hallgatás után) Uram, ha azt mondanám i-, hogy nem érzek, mégis látható, hogy egyik bűnöm szülte u másikat s ebből is látható a megbánás. E. A megbánás abból éppen nem látható, nyilatkozzék hát egyenesen! V. Akár azt mondom széna, akár szt mondom szalma, az mindegy . . . Nálam erőt vett a rósz természet, de most már elnyomorodtam ... Az életet unom . . . Az embereket gyűlölőm . . . Azért szigorú ítéletet kőrak . . . E. Ha megunta az életét, miárt akart hát megszökni a börtönből ? V. Meri légen felirta egy rab a börtön falára, hogy „jobb meghalni, mint rab le>:niu. Ki akartam szabadulni, hagy jöjjön, ami jön elém. Láttam, hogy a becsület mit sem ér. Eakatam szökni, hogy ne legyek rab, de legyek mégegyszer szabad, mint a madár 3 éljek szabadon és kedvem szerint. A szabadságvágy volt az, mi arra ösztönzött. A törvényszék a vád és védőbaszéd mogh Ugatása után Szabó Zsigmandyt kötél általi halálra ítélte, Sides Gáoort ellen ben, aki elten az ügyész a vádat elejtette, felmentette. A halálos Ítélet azonban nem lett végrehajtva Szabó Zdgmondon, mert a tábla óletfogytig'ani fegybázra változtatta át abból az indokból, hogy a gyilkosságok nagy. iészét Szabó Zsigmond csak magára vá íalta, de el nem követte.
