Szamos, 1913. február (45. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-28 / 49. szám
8 oldal. SZÁMOS (1918. február 28.) 49. A holnapi ülésen az oszthatatlan közős legelők hasznosításéról, a lóverseny fogadásokról és a vízjogi törvények módosításáról, továbbá a tanítók fizetésrendezó* sére vonatkozó törvényjavaslatom tárgyalását tűzték ki. Ha az utóbbi javaslatok tárgyalására nem kerülne sor, úgy azt szombaton fogják tárgyalni. Ha a fenti javaslatokat holnap, azaz pénteken letárgyalják, úgy Tisza a választójogi törvényjavaslat tár gyaiását a hétfői ülésre kitűzi. A ferencvárosi választás. Budapest, febr. 27. Elkeseredett küzdelem folyik a Ferenc város mandátumáért. Az e’ienzóki Springer Ferenc és Helvey Tivadar vo't munkapárti képviselő állanak egymással szemben. Este nyolc órakor a szavazatok aránya a kővetkező: Springer 2562, Helvey I6á2. A választás vége késő éjjelre várható. Az ipoiysági választás. Ipolyság, febr. 27. Az Ipolysági választás ma reggel kezdődött. A néppárt és a szövetkezett ellen zék a leghallatlanabb terrort fejtik ki a néppárti jelölt, Beniczky Ödön érdekében s a hazugságok s képtelen mesék özönével árasztják el a kerületet. Az izgatásban, amely m« nyi t lazítássá fajult, előijárnak a néppárti jelölt támogatására a kerületbe érkezett ellenzéki képviselők. Csütörtök este félhatkor a két jelölt között a következőkép oszlottak meg a szavazatok : Jnnkovich Béla 1198, Beniczky Ödön 1008. Az eredményről lapuok zártáig nem érkezett tudósítás. Az általános sztrájk. Budapest, febr. 27. Az általános sztrájk, amelyre hetek óla készül az egész ország munkássága, küszöbön áll. Szerdán este az Épitőmunkás- Ötthon Arána-uti nagytermében összegyűltek a főváros összes gyári üzemeinek bizal- miférfiai, akik elhatározták, hogy az általános sztrájk azon a napon kozdődik, melyen a képviselőház megkezdi a választójogi ja vaslat tárgyalását Mivel pedig a képviselő ház hétfőn kezdi meg a választójogi javas latok tárgyalását — az általános sztrájk kitörése hétfőre várható. Sack- és „Jarenák” ekék vetőgépek tengeri □ ültetők lókapák s egyéb gazdasági gépek műtrágyák kényelmes feltételek mellett is, gyári áron kaphatók POSZVÉ1& NÁNDOR gazdasági szakirodájánál SZATMÁR, ATTILA-UTOZA 7. SZ. Royai reggelig nyitva TI Elsőrangú és rendű kirándulóhely, ahol a saját termésű tokaji boraim kerülnek asztalra tiszta, hamisítatlan, felséges voltukban. Jó magyar konyha. Bab- és korhelyleves 1 Markus Samu vendéyKs 5^ sánta leány. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, febr. 27. Rácz Zsigmond csomaközi legény évek kel ezelőtt beleszeretett Lupucz Máriába, egy sánta leányba. A szerelemből viszony leit. Emiatt Rácz Zsigmond, aki vagyonos szülők gyermeke, állandó haragban állott szüleivel. A múlt év elején a legény megunta a szüleivel való állandó viszálykodást s egy napon otthagyta a szülei házat s szeretőjével együtt Nagykárolyba költöző t s olt közös háztartásra léptek. Á szülőket ez végtelenül bántotta s mindent elkövettek, hogy a szerelmes fiút eltántorítsák szerelmétől. Hiába való volt minden, Rácz Zsigmond nem akarta elhagyni Lupucz Máriát és nem akart vissza- térni a szülői házhoz. A múlt év december 2 án Rácz Zsigmond két testvére, Sándor és Mária azzal utaztak el hazulról Nagykárolyba, hogy testvérüket haza hívják. E-zei a szándékkal meg is jelentek R?cz Zsigmond lakásán. A lakásban azonban csak Lupucz Máriát találták. A Rácz testvérek ekkor azt követelték a sánta leánytól, hogy azonnal hagyja el testvérüket. A leány azonban erre nem volt hajlandó. Ebbből azután szóváltás, majd verekedés támadt közöttük. Mikor ez a j-lenet lejátszódott, Lupucz Mária az ölében tartotta az alig négy hónapos csecsemőjét. Rácz Sándor a csecsemőt kiragadta az anyja karjaiból, azt az ágyra dobta s egy párnával letakarta. Azután nővére segítségével a bátyjával vadházssságban éiő Lupucz Máriát egy doronggá! véresre verte, kezére, nyakára hurkot vetetlek. Mikor mindezzel készen voltak, akkor a szerencsétlen nőre rázárták az ajtót s mint, akik jól végezték dolgukat, eltávoztak. Ez ez esemény reggel háromnegyed hét óra tájban játszódott le. Hát óra tájban Halálos ítélet 1879-bön a szatmári törvényszéken. — A Szamos egykorú tudósításaiból. — Most, hogy a szatmári törvényszék palotájában izgalmas tárgyalás folyt le az esküdtszék előtt, amelyen a rablógyilkos szabólegóny éiete-halála fölött döntött a polgárik bírósága, nem lesz érdektelen feleleveníteni a históriáját egy ennél sokkal borzalmasabb, nagyszabású bűnügynek, a melynek vádlottját, bizonyos Szabó Zsigmond nevű többszörös rablógyilkost az 1879. év julius 28 án ős a következő naÍ okon megtartott tárgyaláson a mostani ’annonia helyén állott öreg sárga házban ■zékelő királyi törvényszék halálra ítélt. A tárgyaláson — amint arról a Szamos, hetenként kétszer megjelenő vegyes tartalmú lap (szerkesztői és kiadói iroda: Buzapiac-utca 63., mostani Reitter-ház) hosszasan referál — Móricz Lajos törvényszéki elnök elnökölt, előadó bíró volt dr. Bene, szavazóbiró Papp László, jegyző Kölcsey János. Közvádló Verebélyi Ignác kir. alügyész volt, a főbünöst : Szabó Zsigmondot dr. Farkas Antal, a másik vádlottat Kovács János ügyvédek védték. A borzalmas regény — mondja a tu dósitás — melyet vádlott tettei képeznek, 1861. év márciusának egyik ójjeién a szat márvármegyei Tunyog községben vette kéz delét, midőn Szabó Zsigmond bemen vén Kepecs Simon lunyogi kereskedő házába, az alvó Kepecs feje alól kózrekeritetle a pénzesszekróny kulcsát 6s nagyobb mony- nyiségü arany és ezüstpónzt ős árucikkeket eitolvajlott. Kepecs elfogatta a rablót, aki azonban a községi őrtől, aki őt a biró há zánál őrizte, megszökött. Ezután Nagyváradon át Erdély felé ment, útközben megölte fuvarosát, akitőt elrabolta lovát, szekerét, Aradnál tolonckisérő pandúrokat vett fel szekerére és vitte őket a tolonccal, egy Brátye Mária nevű feslett erkölc3Ü nővel együtt Abrudbányáig. Innen tovább menve Nemes Miklós cs. kir. adópónztárnokot vitte Károlyfehérvár felé, de ezt útközben szíven lőtte és hulláját útközben egy tóba dobta. Azután agyonlőtt egy csendőrt, aki üldözte, majd kocsist fogadván tovább ment és Erdélyből Kaposvár felé menekült. Mo háC3 közelében egy fogadóban kocsisa tyúkot lopott őr hogy az e miatt alkalmatlankodó randöröktől megszabaduljon, kocsisát hátbaíőtte, egy rendőrt pedig megsebesített. Erután Budapestre került, ahol tovább lopott, rabolt s a többek között feltörte báró Eöt-ös József svábhegyi nyaralóját is. Időközben pénzhamisításért ült a váci fegyházban, majd onnan kiszabadulva ismét szerte jár az országban mindenütt lopva, rabolva és Marosvásárhelyen fogadott fuvarosát ostorával megfojtva. Ezután Nagyváradon át Szatmárra jött s innen mint orosz hadtestparancsnok fenyegető levelet intézett a tunyogi bíróhoz. Tizenkét bűnténnyel vádolva állott emiatt a szatmári törvényszék előtt Szabó Zsigmond, mig Szűcs Gábor tunyogi lakost bünpalástolás miatt vádolta meg az ügyészség, mert Szabó Zsigmondot, aki őt meglátogatta, felismerte de el nem fogatta. Vádlott elmondta, hogy Tunyogon született 1830-ban és Debrecenben gimnáziumot végzett, majd igy folytatta : — Az iskolából haza kerülve, a a gazdaságnál segítő-tem szüleimnek, kik 85 hold fűidet bírtak. 1848 ban szüleim elhaltak, ekkor én az erdélyi hadsereghez meotem; onnét kerültem a c-ászáriakKOLOZSVÁRI „KRISTÁLY“ GÖZMOSÓGYÁR — Szatmáron képviselve: SOMLYAY GYULA úri divatkereskedő által Deák-tér. — llválkl n0í é*a férfi mhantmüeket ===== mosni és vasalni, *— női és férfi ruhákat vegyileg tlastí- == tásra és festésre. =— CSOMAGOLÁS ÉS SZÁLLÍTÁS DÍJTALAN.
