Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-14 / 10. szám
o fr’flM» SZ AiíÖl A város parlamentje. — A „Szamos“ eredeti tudósítása. — SBatrr.ár, január 1B. Szándókoiaa vesszük át vidéki laptársaink megszokott uagyzolo címé', amelylye' még a falusi kópviaalőtosőiieto; íj parlamentnek tituiá’ja, — lóvén igy nagyobb t dekórum. A tegnapi közgyűlésnek azonban vé- letlenii! tényleg kisebb kaliberű parlament jellege volt, mert egymásután hsngzotta* el benne a politikai felszólalások, amelyeket Tanód? Endrének az uj adótörvény ügyében kelt ösmere'es indítványt idézett fal. Az indítványt, amely az adótörvényei életbeléptetésének elhalasztása, illetve csak azok módosiása mellett még bizalma lanságot is javasolt * kormánynak, elérte természetes és törvényes sorsa: megbukott. Vagy amint a humorosabb k délyii városatyák megjegyezték, z a hibája volt,’ hogy mellette volt n gyón az Atya: dr. Tanódy Márton os a Fiú: dr. Tanódy Endre, de a Szeutlólok : a közgyűlés nem támogatta. Mellette szavazott 21 bizottsági tag, ellene 26 A város törvényhatósági ezzel a szám aránnyal elfogadta a tanacs j ivaslatát, a. amelyet részletes tudósításunk során Ö3 merletünk. Ezenkívül annyi eredménye volt a dolognak, hogy sikerült fái háromtól fél ötig eHötleni az időt az indítvánnyal, két órát kihúzni az ország dolgainak intézésé vei úgy, hogy a város ügyeinek gyors elintézésére is maradt egy .-zürke .szabott, kurta óra. Részletes tudósi ásun t a közgyűlésről itt következik. Csaba Adorján főispán megnyitván az ülést, szive egész melegével legszerencsésebb, legboldogabb újéve kívánja a tör • vőnyhatóságíiak. Az Isten árasszon el — úgymond — mindenki' jó erővoi, munkakedvvel. Visszatekintve rz elmúlt szomorú esziendőro, bármily sivár vo;t Í3 a/., egy vigasztaló momentum mutatkozik benne, az, hogy a politikai vihar átvouult felettünk, anélkül, hogy u társadalmi békét rneg- bomlasztotta voiua. Nyugodt önérzettel töltheti el mirden.i lelkét, hogy nagy visszahatás, amely káros lett voiua és megzavarta volna az együttnaüködó3t, nem állott elő. Adja az Isten, hogy a szellem, amely ebben a városban él, árassza el az egész o:?zágot é3 a politikai gyűlöletet váltsa fel a kiengesztelődés szelleme. Ha az újév ezt fogja hozni, közelebb jutnak azoknak a nagy eszméknek a megvalósításához, amelyek minden magyar ember lel két áthatják. A közgyü és meleg éjeuzéssei fogadta a főispán jókívánságait. Ezután Papp Zoltán tanáésjogyzö felolvasta a polgármesteri jelentőst, amelyet hozzászólás nélkül tudomásul vettek. A jelentés főbb adatai a következők : Polgármester havi jelentése. Vajay Károly dr. kir. tan., polgár mester jelentéséből kiemeljük a következő részeket. Most midőa az újévben első Ízben van szerencsém üdvözölni a tekintetes törvényhatósági bizottságot, engedje meg, hogy elsősorban visszapillantást tegyek az elmúlt év munkásságán. Első sorban meg keli állapitanom, hogy a tisztik u- az sí múlt óvek példájára szorgalommal és kitartással töltötte be hivatását, mert a meglepően megnövekedőit ügyforgalommal szemben az ügyek elintézése és kezelése megfelelt a szabályoknak. A múlt év ügyforgalma az 1911. évivel szemben a következőleg alakult: Tanácsi 1911. évben 18289, 1912 ben 18299. Kihágáai 1911, évben 431, 1912-ben 390. Közig, bizottsági 1911. évben 492, 1912 ben 549. Központi választmányi 1911. évben 18, 1912 ben 24. Nyugdíj bizottsági 1911. érben 6, 1912 ben 8 Elnöki 1911. évben 4946, 1912-ben 4915. Idege'u kézbesítések 1911. évben 1596 1912 ben 2515. Ár vaszóki 1911 évben 3972, 1912-ben 3734. Közsáai bírósági 1911. évben 6895, 1912 ben 9740. Kapitányi hivatali 1911. évben 24.000 1912-ben 30.691. Gazdasági nivaUl 1911. évben 4873, 1912-ben 5734. Mérnöki hivatal 1911. évben 3205, 1912 ben 2633 Számvevőség 1911. évben 330 \ 1912 ben 4313. Adóhivatal 1911. évben 6256 1912ben 9326 Fontosnak I urtom a most felsorolt ügyforgalmi ad ttoknak az érvényben levő szervezeti szabályrendelet keletkezése óta tapasztalt eredményekkel való összehasonlítását annyival i ikább, mart az uj városi törvény arra kötelezi a városokat, hogy szervezeti szabályrendeleteiket a törvény álial érintett részeiben f. év augusztus hó végéig módosítsák, egyszersmind a tisztviselői létszámot újból állapítsák meg. Az 1886 ik óv óta, amikor -u szervezeti szabályrendelet készült, a hatósági szervezetben 1909. évig semmi változás sem történi. Ebben az évben a törvényhatóság a műszaki hivatalnál még egy mérnöki állást szarvezelt, 1912 ben p -dig a számvevőé-'gnek és a városi adóhivatalnak uj szervezetet ..dott. Ettől eltekintve, a váró i igazgatást ma is ugyanolyan létszámú tisztviselői (*::r végzi, mint 1886-ban. Ezzel özemben az ügyforgalom a szervezés idejénen a városi tanáé mái 7700, Hz elnöki osztálynál 130. ügyszám volt egy év alatt. 1889. ts 1890. évben intenzivebb városi c-pitkozos indult meg s amikor az uj közúti vasfűd, városháza és n sieház épült, majd midőn a vilamvilágitást a város be vezette éi a mugyaiogjarókít elkészíttette, az ügyforgalom is észrevett tőén omeike- de‘t. így 1895 ben a tanácsi ügyek száma 10 402, az elnökieké 772 volt. Az ügyfor- gulorn azután megállapodott s 1902 ig kevés ingadozás mutatkozik. Ez évben a sa- nácsi ügyek száma 8146, sz elnökieké 951. 1903-tól azután 1912 i' egyenletes arányban emelkrdii az ügyforgalom, mind az igazg tásnd, mind a többi városi hivataloknál. Ez viszont az említett években végrehajtott vasúti építkezéseknek, az ipar, kereskedőiéin szinte szokatlan föllendülésének és a népesség gyarapodásának tulajdoni! ható. 1902*ben aztán hirtelen olyan len- düiet állott be, ami gondolkodóba ejtett mindnyájunkat. Ebben az evben ugyanis összevevű valamennyi városi hivatal ügyforgalmát, tisztán az ügyszámok emelkedése meghaladja a lö.oOO számot. Tehát végeredményében 1886-tól 1912. óv vegéig az ügyforgalom minden városi hivatalban átlag megháromszorozódott, mialatt a tisztikar létszáma ugyanez maradt, — ennélfogva a munkaszaporulaí feldolgozására a segédhivatalokban több és több napidijist kellett alkalmazni. Most azonban már ez sem segít. Itt a rendszeren szükséges változtatni. E kérdést legközelebb tárgyalta a szervező-bizottság és azt javasolta, hogy a szervezési szabályrendeletnek a városi törvény folytán amúgy is szükséges módosításával egyidejűleg dolgoztassa ki a városi tanács a szabályrendeletet olyan irányban, hogy a mai nehézkes és sok felesleges munkával egybekötöit előadói rendszerről egyidejűleg *ttehe*s*u térni * fej tettebk igazgatástal biró városokban kitünően bevált kovósbb* bürokratikus ügyusztilyrend- •zorre. Városi tanács tervbe v*tta egy oly*a szabályrendelet alkotásit, molyáéi fogva a mozgófónykép színházi előadások után jog«- sitva legyon előadásonként díj t szedni és az oogedélyek számát írettőbeo megállapítani. E két engedély pedig *. város közönsége tulajdonát képezve s azt egyesság szerint a legelőnyösebb ajánlattevőknek adja ki. A szabsiyrerideiet elkészítőiéig az egyik jog * nézve a város az Iparos 0 !- bonnal, viszont sz Ipsros Otthon H3vas Béla színigazgatóval szerződött. December hóban tartotta városunkban alakuló értekezletét n Szamos johbparti földbirtokosok órdekültsége, a i irtok' sok többsége azonban a megalakulás eben rza- vazott es igy a társulat ne n létesült. Váró eunkra pedig nagy jelentőségű lett volna, mert a társulat központjául Sz»Un ír városa jelölteiéit ki. Nézetem szerint a megalakulás ellen szavazó birtokosokat nem az a meggyőződés vezette, hogy talán feleslegesnek vagy szükségtelennek tartották volna az ármentesitóst és a belvizek szabályozását, hanem *z ármenteaúő költsége* aránytalan nagyságától való félelem. A félelmet csak az állam oszlathatja e1, ha kilátásba helyezi a megalakulandó társulatnak nagyobb zrányban való segélyezéséi, vagy ha kimoudje, hogy a szabályozások végrohaj iasa közérdekű, mely esetben ez állami hozzáj írulás biztosítva lesz. Közgyűlés a jelentest tudomásul vette. Ezután következe t a sláger, dr. Tai.ódy Endre indiíványa. Ferenc» Ágoston, városi tanácsos feio vasta az indítványt ós ennek kapcsán ösmerteitu a tanácsnak ez.el szemben előterjesztett indítványát, amely igy szól: Térjen a törvényhatósági bizottság a bizalmatlansági indítvány felelt napirendre, mert a bizalmad óságra"* nem iehet ok, ha uz országgyűlés által hozott éj őfelség! által s.-.ouesitott törvényeket valamely kormány éleihe- íéptetni kívánja. Aaoál kerésbba lehet az adótörvények miatt , a msi kormány eűen bizalmatlanságot nyilvánítani, mert a kérdéses törvények az előző kormány működése alatt hozattak s mert a több felől hangoztatott amaz óhajnak, hogy a törvény életbeléptetése 1914. január . 1-ig h-ilasztassék ol, o!y értelemben eleget tett a törvényhozás, hogy kimondotta, miszerint mindaddig, mig a gazdasági viszonyok nem javulnak, az uj törvények alapján való adókivetést fel függeszt, miál ai a halaszíás szükség esetén még 1914 január 1-én túli időre is megadatott. Kiemeli a közgyűlés azt i*, hogy általánosságban elítélő nyilatkozatot tenni az adótörvények felett annál ke- vésbbó lehet, mert a legtöbb’ adónemben a jelenlegi adók mérsékeltebbek, a jövedelmi adónál pedig a lakosság nagy- részenek adóterhei csökkenni fognak s csak a kisebbik részt képező vagyonos osztály adója fog emelkedni. A botegápoiási adó igaz, hogy emeltetnék, de nem is említve, hogy éppen a szociális pirtok programmja szerint e címen a jelenleginél jobban kell megadóztatni a lakosságot : tény, hogy a jelenlegi 5 százalékos betegápolási adóból az ápolási kiadásokat teljesíteni és kórházakat építeni nem lehet. Márpedig azt nem óhajtja a törvényhatóság, hogy a betegápolási kötelezettség csak íélig-meddig teljesittessék s a kórházügy a jelenlegi elmaradt állapotban hagyassák. Elismori közgyűlés, hogy az, hogy a fizetett adók a nyers jövedelemből le nem számíttatnak s hogy eként a (ISIS. jaauár .14.) 10 «ám
