Szamos, 1913. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-14 / 10. szám
SZAMOS 3. ti*k. aagy kudáa jövedelemnek tekintetik és jav-idelmi adó alá esik : htlarozottan *ór?!tn-«. EtUm*ri az’ is, hogy * kere- s»!i »dónál c lakás é* boltbér bizonyos «-/ovozilsaak ahpul vát*ie igaztalan megterhelte: áihez vezai, amely leginkább %z ügyi« eléggé megterhelt kereskedő és iparos o*>.tá!y>, valamint a konor/íciírókat sújtja. Fe’ir ennek folytán > kormányhoz aziránt, hogy az adótörvények e sérelmes inté*kedéseit sörgössn, Kiég eletbeléptetéiük előtt törvényhozási Wien módosíttassa, Dr. Tanódy Endr* indokolja indítványát. Előbb a tanács által előterjesztett indítványt bírálj*, azután indokolja a saját álláspontját a városok íongreiezusá- isak és a fővárosira»; íillasfogial&aávsJ, Wias- sies Gyulának a napokban tett kijelenté sével. Roóz Gyula általános helyeslés közben az; az indítványt terjesz i elő * Ts- nódyé.al »zenben, hogy írjon fel a viro« a k;rmányhoi, hogy halassza »1 az adótór véuy öietbelípleíéséi 1914 ig, *z addig terjedő időt pedig használja isi a kormány a törvény módosítására. Dr. Kelemen Samu helyesnek tartja agyaa a Roóz Gyula inditrányát, de Ta- oódy javaslatához járul hozzá, mert a kor inányuyai szemben nemcsak *z adótörvények miatt, de mólyobben fekvő okokból is elégedetlen. Konkrét esetekkel kívánj* bizonyítani az adótörvény tarihaínlLn voltát. Dr. Vajay Káról? polgármester elitemen, hogy árok sz zdótőrveny keretei, ame yet dr. Kelemen ösmertetott. A váró tok kongresszusa 1909 bm fcimuUtU az adótörvény sérelmeit, ds szók, »kiknek támogatására szamithatmk volna a varosok, magukra hagytak ékei, senki sem támogatta őke oz ödótörvór.yck elleni küzdelemben, ki-, éve Estemen Sarut, aki annak idején a koalíció alatt is fel /órait a képvi- selöházb.n. Kétségtelen hogy az »dótör- vény a kis zsebeket és a aózépzsecoket terheli meg, de a teher oi irányúi, ahol jobban bírják. Hu a kormányhoz iordulunk egy szentesített törvény dolgában, csak kérés formájában teheli azt. Már pedig kérni vsak bizalommal iebóí. Aki iránt bizalmatlanságot fejez ki a törvényhatóság, ugyan- atló kérnie m m lehet. Dr. Frieder Admf az adó örvény Bzakaszfcir- hivatkozva utal nrra, hogy a szövetkezeteket, amelyek már adókedvez, ményl elveznek, most adézá sa! sújtja az nj torsény, hacsak be nem lépnek tz Or szágos Központiba. A töt vényből kilátszik a törvényhozón ö.izíáC is, mert arra például gondosan ügyeitek, hogy a képviselői fíze tések ad m -»msek maradj mák. Szakszer Ii jogi orvd s ei mutat r az uj törvény egyes hiányaira es kijelenti, hogv a tanács javas iaiát fogadj. el a Roóz tiyuia uiődo&itá- sávai. Csaba Adorján főispán megnyugtatja a törvényhatóságot, hogy a városok polgárságának nem köti aggódni-» ezeknek a tör vényeknek a mujd-tn óle.beléptetése rnistt. N«m Kkíitíhat kormány, amely vakon nézné az ország helyzetéi, nem lehet feltenni olyan szivteleosóge', hogy akkor, mikor reszket az országban minden kereskedő, ezt a törvényt ridegen óielbeléptessék. Megnyugtatásul mondhatja, hogy a kormány ezt a törvényt ne n 1914 ig, hanem a gazdasági viszonyok jobbrafordulíái# fogja elh.lasztaai. A feliratoknál eddig mindig olyan követei- oaónyokkfl állottak elő ennek a kérdésnek a kapcsán, a nelyek előtt, ha meghajlik a kormány, a presztízsén ejtett vo!na csorbát. Ö ludjo, da ludják a feis óla’ók is mind, hotry ezt a törvényt 1913 hun nem lehet és a kormány nem is akarja éotbeíéptetni. Az adó örvényekkel samubeu teljesen kielégítőnek íal lja a tames jivaslatát a Roóz Gyuláéval kiegészítve. Dr. Tanódy Márton az; kívánja, hogy mivei R józ Gyula nem módosításként nyúj(lftíí. jatuár 14.) 10. iriai. _______ tott * be indítványát, hanem különállóan, minehárotn indítvány : a Tsnódy Endréé, r tunécsé és a Roóz Gyuláé kfllön-külöa bo- csáttcsték szavazás alá. A föiapáo ilyen értelemben teszi fel * kérdéseket izarazásra. A közgyűlés felállással iz*v»zott és huszonegy szavazat esett dr. Tanódy Endre indítványára, huszonhat * tanácséra Roóz Gyula ndiivinyu fölött ilyenformán nem is kefölt »or »zavazásra. Fél ö'ra járt ez idő, mire a vitának vége volt c-s a törvényhatóság elintézte *z országa* politikát, ezu’án egy-k ütőre, simán, szürkén letárgyalták a tárgysorozatnak a város belső életére vonatkozó fontos pontjait. Miniaxteri leiratok. A köigyti’ós tudomásul vette » keres- kadelmi miniszternek a kövezetvámvzedósi jog meghosszabbítására vonatkozó rendele tét, valamint * kultuszminiszter leiratát, mely szerint a zeneiskolának 2500 koron* állami segélyt engedélyezett. Kereskedelmi és iparkamara Szatmárnémetiben. A tanáé i előterjesztések közül íőkép pen « kereskedelmi és iparkamara kérd mezésére vonatkozó javaslat érdemel említést. A szatmárnémetii kereskedő társulat karöltve a most alakult ipartestüietta>, emlékiratot készített, amelyben széles alapon kifej i azokat az okokat, amelyek a debro- eeui kereskedelmi és iparkamara decrntra lizáláss esetén Szatmár Németi »árosát js- lölik ki az uj kamara székhelyéül és mivel a debreceni ksnma területileg az ország egyik legnagyobb kereskedelmi és iparka murája, beállott annak elketüihe'etlen szűk ségs, hogy Szatmár a hozzátartozó nagy vidékkel külön váljék. A kereskedő társu *t tehát arm a kéri n minisztert, hogy * z u ksmara széKhelvót Szülni ;r Nunetib» t, mint forgalmi és földrajzi szempontból egyaránt legierraésselesebb középpontban állítsa fel. Hogy a memorandumnak nagyobb súlya legyen, a tanács javasolja a k izgyütosnek, hogy szt pártolóiig terjessze föl. A közgyűlés teljesen mngáévá tette »?, emlékirat t-irtnlmit *-s elha’ározti, ho*’y :<zt meleg aján áss«! tarj*s«ti fal es kd dóttsé- giíeg adja át a m niszternek. Szakosztályi javaslatok. A kü őnféie szakbizottsági tárgyalások ról rnnak idejsn hirt adtunk, ezúttal csak azt említjük meg, hogy « közgyűlés azokat elfogadta. Változtatást csupán az ideiglenesen alkalmazandó városi szülésznők javadalmazására nézve lett annyiban, hogy tiszte- letdijukat évi 120 koronádul udapitoHa meg. Az uj közkórház építési költségei. Közgyűlés az uj közkórház épitísi költségeit u Vidu A rar építész által készt tett terv és költségvetés alapján 1,700.00-1 koronában állapította meg. Ebben az öaz- szegben benne vau a telek értéke és a belső berendezés költsége is. Ehhez képest kéri a törvényhatóság az állami segély eng dé- lyezését. A bemutetott terveket egyébként elfogadta s jóváhagyás végett felterjeszteni rendelte. Nyugdíjazás. Közgyűlés Óváty Sándor rendőrtize dest saját kérelmére nyugdíjazta. A közigazgatás államosítása. Végűi Pozsony vármegye átiratát Ke- resztszeghy Lajos dr. indítványára oly módon intézte el, hogy a tanácsúak visszaadta a közigazgatás államosítása érdekében való javaslattétel végett. A református papválasztás. A református papválasztás vasárnap lolyó hó 12 én zajlott le egy országgyűlési képviselő választást megízégyenitő érdeklődéssel. Az eredmény is igazolja, hogy minő egyenlően erős és egyenlően lelkes párt mérkőzött meg a lelkész választásnál. Kiss Bertalan esperes 203, Boros Jenő volt szatmári segódielkósz 185 szavazatot kapott, s igy 18 szavazat többséggel az esperes lett megválasztva. A ki ismeri a kálvinista hivők iajongásá! egy egy fiatal, nekik úgy a szónoklat, mint az emberekkel való bánásmód tekmtetóben kedves káplánuk iránt, — az uem csodálkozik azon, hogy Boros segódlelkósznek — egy nagy egyházmegye esperessével, tehát az egyházi ügyek terén mindenesetre sedatus emberrel szemben i yen nagy pártja volt. Ennél a választásnál csak az diffikul- tálható erősön, hogy a fiatal segédlelkész érdekeben a népet egyes túlbuzgó kortesek szembe akarták helyezni a templomkerülő urakkal. Alig volt száz úgynevezett úri szavazat a mostani választó jegyzékben, ebből nem szavazott le 20 s kétségtelenül Boros mellett volt legalább harminc szavazó. Kiss Bertala st tehát mégis csak a kereskedő és főleg az iparos polgárság értelmesebb része választotta meg a szatmári fényes református egyház lelkészévé. Ezeknek a támogatása nélkül lehetetlen lett volna őt megválasztani. Az e peres a lelkószi állást május havában foglalja el. — Közben itt lesz Szatmáron az esperesi installációja. A választás egyhá/Gs, szép rendben folyt le s annak tapintatos vezetéséért elismerés illeti Thury Zsigmond és dr. Boros Ltjos egyházmegyei tauácsbirákat. A penzsovárok Vádirat a tartóid bank ellen — Síját tudósítónktól. — Szatmár, jan. 13. A leghiro ebb avasi uzsorásbank a Tartóiéi Népbank R.-T., amelynek üzel- meit annak iiején a Szamos lepiez-e le — ügye immár befejezéshez közeledik. Mint ismer les, 1909. január 10 ón, Trautmau Róla tartóiéi malomiulajdonos feljelentést tett a a/ntmári királyi ügyészségen a Tartóiéi Népbank R. T. illetve igazgatósága eilen, azzal vádolván, hogy több embe't koldusbotra juttattak. Az ügyészség a feljelentés alapján megindította a nyomozást, amelynek során 1158 uzsora esetet állapított; meg az ügyészség. A vizsgálatot, amely négy évig tartott, júniusban fejezte be az ügyészség. A vizsgálat befejeztével, annak adatai alapján a királyi ügyészség 1158 rendbeli uzsora vétség cirnen emelt vádat a Tartóiéi Népbank R. T. illetve annak vezetői: Izrael Pinkász, Izsák Sámuel, Izrael Lázár, Goldenberg Ignác, Izrael Mózes és Fried Abrahám lien mint tettesek, Izrael Herkó és Fried Mihály ellen pedig mint bűnsegéd! bünró-zes elten. A vádirat, amely 450 oldalra terjed, részletesen elmondja, hogy a Tartóiéi Népbank R.-T. a kölcsönén hozzájuk for-
