Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-29 / 272. szám
2. GiÓüi. S Z AM O 8 (1912. november 29.) 272. szám. ható többletei 10.000 koronát, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójából 40.030 boronát ütöttem le részben az adókulcs csökkenése miatt, részben azért, mert a helyi vállalatok 1912. évi mérlegei előre láthatóan nem lesznek oly kedvelők, mint az 1911. évben. A tőkekamat é< járadékadőt, az adókulcs csökkenésre való tekintettel 4000 koronával mérsékeltem. Összesen tehát . z egész adóalapnál a leszámítás 54,009 koronát tesz ki. Figyelemmel voltam az I. fokú megállapítástól a jogerőséig előadható leírásokra is, amennyiben ily címen 40.755 K 04 fillért számított un le a költségvetésből. A kalkuláció ilyen formájával, azt hiszem teljes mér,ékben gyakoroltam azt az óva!o;ságot, melyet a költségvetés reali tása megkövetel. Köteleesógszerüen minden módon megakadályozni akartam azt, hogy egv e'crctudott bizonytalan állapot miatt meglepetések érjék háztariá-unkát és felborítsak annak egyensúlyát. Előre jeleznem kell azo ibuv hogy abban a nem várt esetben, ha az 1913. évi egyenesadó a számításba vett összegnél is kisebb lesz, csak közteherátminősitésrőí lehet szó, mórt az állami közteher csökkenése miatt kellene m-jd a községi közteher százalékát egy kisebb mértékben emelni, mint a mily mértékben az állami közteher csökkene. Az 1912. évben 322.000 korona költségvetési hiány volt községi pótadóval fe dezendő, 1913. évben 341.649 K 58 fillért tesz ki, hogy a múlt évi gazdálkodással Szemben minő eltérések vannak, azt a költségelőirányzat II. része címenként és rovatonként mutalja, az eltórémk tüzetes indokolásával egy üt. Emlitísre méltó eltérések íz 1912. évi gazdasági évtől a következők : Kiadásoknál: Uj kiadásként szerepel a tisztviselők és alkalmazottak pótléka, moly a költség- vetés III. részének 1—10 kimutatás szerint 27 900 koronával v. n beállítva. Ennél a téléinél megjegyzem, hogy a családi pótlékok az é'.deketek fe ül nem vizsgált bevallás:! altpj-m let'ek Leállítva, utalványé záskor a felülvizsgálat során ez esetleg csökkenni fog. az alkalom hiányoznék! De ami azelőtt mulattatott, ma nem mulattat, öregszem. Egy bájos arcfintor felébredt a régi madárkából. De ez a csodálatos változás . . . Mi okozhatta ? Egyszerre megértettem, mielőtt beszélt, mert tárcájából kivett öt kékbankjegyet. — íme a pénz, amit kölcsönzött. — Adtam. — Nem, nem, kölcsönözte. Takarékos voltam. Most visszaadom. Semmivel sem ©karok tartozni önnek. Szegény kis ma (árka, a hangja reszketett. S én nem voltam olyan ostoba, hogy meg ne értsem. Semmivel sem akar tartozni nekem, az elsőnek, egyetlennek, akit szeret, semmivel sem akar tartozni, hogy szabadon, zavaró érzés nélkül átengedhesse magát. Megfogtam a kezét és a szivemre szorítottam. Ajkaink (gybeforrtak, ő zokogott, így kezdődött a szerelmünk. Yardéi elhallgatott, a múlt szépségein tűnődve. De valaki megtörte a csendet: Nagyon megható, de a vége ? A folytatás ? A madárka bizton tovaröppent valami bohóc karjaiba, aki ütöt'e és akit imádott, mi? Vardel André nem felelt, hanem a feleségéhez fordult, ki álmatagon, meghatva hallgatta: — Madaram, hozass likőröket, igen, édesem ? André Beury Először szerepel mint kiadás az 1909. évi adótörvények életbeléptetése folytán működő bizottságok díjazására felvett 1OC0 korona, valamint a kö’.igazgatási továbbképző tanfolyamra kiküldendö városi tisztviselő szükségletére felvett 300 korona. A harcászati lövészet által okozott károk megtérítésére 1000 korona, a vegyvizsgáló állomás dologi kiadásaira 6000 korona, személyi kiadásaira 3752 korona, a vágóhídi ió/.hüiö és jéggyártásnál alkalmazott személyzet fizetősére es dologi kiadásokra 46.8 korona, digestor üzembehalyezé;e foly tán uj kiadási tétel 3195 korona, uj seprőgép beállításával b pcsolatcs kiud-isokra 4380 korona, uj függoköicsönök kamatára 52.650 korona, Zenede felemelt segélyre 4800 korona, Kálvi. eura segélye 500 korona, képzőművészeti tanfolyam segélye 265 korona, városi középületek csatornázására 2000 korona, Im’ház fentartásávöl szaporodott kiadásokra 2800 korona, d gestor és vágóhíd céljaira, beszer zéstkre 2750 korona, a rendkívüli kiadásokra múlt évben felvett 3786 koronát 10.000 koronára emel tera fel, bár vélem ínyem szerint oz sem áll arányban költségvetésünk terjedelmével, de ezt & kiadást a pénzügyi egyensúly meg bontása nélkül fokozatosan szándékozóin fejleszteni. Bevételeknél : Városi átírási dijakból várható jövedelem emelkedik 13.966 koronával, u be hajtási dija* emelkedése 7000 korona, ellenben csökkent az .*.912. évi LVÍIÍ t. c alapján nyert ail mis gély 10.0 0 koron val, vegyvizsgáló állomástól jóvedele óként uj tétel 3000 komira, digeatortól 1443 korona. Uj tétel gyanánt van beállítva az 1912 LVÍIÍ. c 1 §-mk utolsó e ötti ba kezdésiben tárgyait rendőrség fejlesztési államsegélyből 18.0 0 korona. Ezen léte! bé- állitű ánál biztos kucj nem állott rendel- kéréssé, de akár azt vészük alapul, hogy a többi városokhoz viszonyítva mokkorra a rendőjsógi kiadásunk, akar az eddigi felosztási kulcsot, mindkét esetben az igazság és méltányosa g alpján várható összegen alul van az előirányzott 18.000 kor. Tér mészetes, hogy a segély meghatározásánál bázisul ez az összeg nem szolgálhat, mert az a törvény á-lal felre nem magyarázható módon nyújtott kilátás alapján, a költségvetés realitás i érdekében, a kiszámítási mód híján egy legkisebb összegben vétetett fel. Fel kellett vonnám ez’, a fedn etet, mert a városi közpénztár helyzete meg követelte, mert Szalmát’ város tisztviselőinek fizetésr .nde'ósére jóval nagyobb összeget kiltö.t az 1912: LVIU. te. hüása alatt, mim amennyi állami támogatást ez a törvény biztosított. Fel kellett vennem továbbá azért is, m rt Szatmár város törvényhatósága, ha oz idősz érint rendőrséget továbbra nem is fejleszti, e címen a többi 'áiosok- hoz viszonyítva terhes kiadásai variunk s igy a törvény szelleméből vkövetkeztetve, a segélyre oi nem vitatható igénye van. A törvényre végrehajtási utasítás kibocsátva nem lelt ugyan, de azon szavaiból, hogy a segélyt a rendőrség fejlesztésére évenként kell fordítani, s erről az országgyűlésnek évenként kell jelentést tenni, nyilvánvalónak látom, hogy 1913. évben mir az első millió koronából a részesedésre megnyílik az igényünk. Uj tétel a költségvetésben a szamos- jobbparii védmüvek iótositéseért kapott 4939 K 62 f., valamint a kihágási pánzbir ságok Me részéből 5800 korona. A polgári fiúiskola építése ügyében a kapott információk szerint a vallás és közoktatási minisztérium, budgetjéne; kimerültsége miatt, a hozott áldozatok arányában álló államsegélyt ezidőszerint nem adhat, de kilátásunk van arra, ho gy a város által a tanügy érdekében telt ezen újabb beruházói ellenértéké fejében a befizetett tandijakat a városnak visszaengedi, a mi cca. 8000 koronának fog megfelelni, ezt hz összeget szintén beáiíito t-un a köitségvo lésbe. A színházi reklámfügg önyt előterjesztésem! e városi kezelésbe vettük, ebből 300 koronát állítottam be, a költségvetés elkészülte után, az árverés megtartatott s 350 korona eredményt mulat. Uj léteit képez a városi log.tok tartásához a kövezet és ut dóalap 1000—1000 koroni hozzájárul^sa, ami feltétlen méltányos, rrr rt a városi fogatok a belső és külső utak fentartása érdekében leginkább lesznek igénybe véve. A városi b'rház jövedelme most már baálliíhaló volt, bár nem teljes egészben, mert a ki nem adott helyiségek 1913. évi májú-; 1 ig eső részét kihagytam a költségvetésből. Mindezek előadása után tisztelettel felhívom a tekintetes ian-cs figyelmét arra, hogy a költségvetés kereteit szigorúin betartani sziveski djék és a takarékossá!nak szem előtt tarlása mailéit arra is ügyelni méltóztassók, hogy lehetőleg csak a fedezettel biró vagyonváltozások foganatosít ss sanak és csak elkerülhetetlen szükség esetében teljesítessenek randkivü i kiadások, szem előtt tartva ezeknél is a fedezetül szolgá'ó 10.000 korona összeget. A meéiakaritások és több boré’elek terhére csak akkor mélíóztassék utalványt kibocsájtani, ha kétsógielenül vrn ilyen, s más célra ig&nybo v:va nincsen. Hogy pedig ez a város híet.rtási egyensúlyának megóvása céljába! teljesít he!Ő legyen, nagyon k run a tekintetes (a nácsot, hogy mindé i szándékolt létesítmény előtt a számvevőség utján a fedezet kérdését lisz ázni méltó-ztassók és ne akkor kerüljenek le az erre vonatkozó ügyek hozzánk, midőn már fedez :t hiányában nem lehet kitérni a foganatosítás elől. Az 1909. X. jövedelemadó törvény 17- § ban foglalt rendelkezés e, hogy a városok jogosultak azon lakósokra is községi adót kivetni, kik állami adófizetés a'ól mentesítve vannak, azt hozom javaslatba, hogy a községi adó kirovását mellőzni mélíóz- tas-ék, mert ezen legszegényebb néposztály szociális érdekei megvédése tekintetében sva állam által gyakorolt humánus faifogást nekünk is követni se!}. A kereseti adó^a vonatkozó tötvény 58. §. jogot ad arra, hogy azok, kik létTÚ- nimum címen állami adót nem fizetnek, községi adóval megróhatok legyenek. Erre vonatkozóiig azt ho/om javaslatba, hogy az eisö két átmeneti évre ezen adó kivetését elhatározni méltó itissék s annak további fanlartását attól függővé tenni, hogy milyen tapasztalatokat szerzünk e téren, s milyen közjövedele nröl kell lemondani e címe ha ezen kivetést elejtenénk. Egyidejűleg beterjesztem a belkove- zési alap 1913. é-.i költségvetéséi: Bevétel 49.323 K — f Kiadás 33.616 K 82 t Marad belkovezésr,5 15.706 K 18 f Tisztelettel javaslom, hogy a rendelkezésre élló fedezet felhasználása céljából a kövezeti sorrend oi készítéséről gondoskodni szíveskedjék. A tiszti nyugdíj alap előirányzatában : Bevétel 188.854 K 13 f Kiadás 17.430 K — f Maradvány 171.424 K 13 f
