Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-29 / 272. szám
SZAMOS Domahidy Isíván emlékfeszede Jékeij Mól* ravatalánál Tisztelt gyászoló közönség ! Bár nem döbbentette meg lelkünket a megyénk társadalmát ért gyászesetnek hire, mert fájó érzelmek között már régebb idők óta tudomásával bírtunk annak, hogy a kérlelhetetlen múlandóság leszámolásra készül szemben szeretve tisztelt halottunkkal, — mindazon által szivünk, a mai napig átélt néma bánatából, e percben kitötésre keres utat magának részvétünk azon kifejezésére, hogy földi k 'pébeu többé nem láthatjuk ked- vea öreg pátriarrhinkát! Pátriárchánkat, ki hosszas földi pályáján négy-öt nemzedéknek világított be leikébe — a ha- zaficág — közerények — kötelességtudás — és a magyar föld megbecsülésének fáklyáival és ki annyi nehéz és változatos korszakot élt át soha nem ingadozva, mivel halandó kortársai közül igen kevesen dicsekedhetnek. Tiszta, erős agy, bölcs előrelátással és mérséklettel, — soha nem szédelegve — és szívós testi erő uralták a helyzetet lényében s következésképpen zátonyra soha nem jutott törekvéseivel. A vallás varázsa ápolta lelki és testi erejét még szenvedéseiben is s utolsó napjaiban csak akkor vonult át arcán a szánó mosoly, mikor az ápolásban fáradságot nem ismerő kedves gyermekei vigasztalni akarták. Szép és nagykiterjedésü családjának fejlődésében és boldogulásában mint első kért Osztályrészt magának és a közügyek- ben is áliandólag zászlót lobogtatott, míg testi ereje meg nem tagadta tőle a közreműködést. Mint ki olyan törzsből származott, melynek történelme van e hazában, önérzete folytán kemény dereka soha nem hajlott meg a hatalom előtt, tehát fölfelé arisztokrata, — a maga osztályának azonban föltétien támasza — szelíd, gyöngéd napszámosa és irányitója volt. A nép tisztelve szerette felekezeti különbség nélkül lojális modoráért és áldozatkészségéért; szóval, — ki eszményeket ápolt valaha egy középosztálybeli magyar nemes pályafutását illetőleg, azt szeretett halottunkba föltalálhatta. A ravatalra fölhalmozott számos koszorúk igazolják a köz fájó részvétét. Én azonban talán az utódok szerénysége folytán — megvallom! hiányt látok a halotti pompák elhelyezésében. Ugyanis: nem látom a koporsón a kardot, melyet a nagy idők tanúja korának reggelén kezébe ragadva s létét föláldozva sietett önvédelmi harcunkban állani önállóságunk 1912 november 29 ) 272. szám és függetlenségünk megvédésére és kivívására. Hol van .továbbá a toll ? — mely- lyel mint megyénk alispánja csaknem másfél évtized n át esküjéhez hiven rószrehajlatlan igazságossággal vezette a közigazgatás ügyeit ? Hol van végre az elhunytnak földi sacramentuma? az ekevas! melynek üdvözlésére, mikor csak viszonyai megengedték a nap keltével egy időben sietett barázdáiba és a szent természet nagytemplomában a pacsirták dicshimnusza mellett kért áldást verejtékes és igaz munkájának sikerére. Hiszen földi erényeit részben azon hazafias ösztön telitette, melylyel a végtelenségig ragaszkodott, mint magyar ta'da a magyar röghöz? Valljuk be! nem egyedül utódait, de mindannyiunkat J'ioktatott arra, miként szeretik egy magyar középosztálybeli patríciusnak őseiről örökölt birtokát megtartani, ápolni nemcsak, de igényeinek kellő határt szabva még gyarapítani is anélkül, hogy megszokott, úri szenvedélyeitől bárkinek is lemondani kellene ? Ezen jelvények hiányzanak a koporsóról s ha azoknak valóságon alapuló magasztosságát bíráljuk, m:, a megye társadalmi tagjai is méltán elmondhatjuk e ravatal előtt: Buzgón leomlunk hamvaid előtt szeretett öreg nemesünk ! Ha igaz az, amit jól esik remény- lenünk, hogy lélünk egyik nemesebb része halhatatlan, akkor a megdicsőült- nek szelleme e percben biztosan körülünk leng. — Azért adjuk meg neki hazafias, becsületes é3 erényekkel telt földi pályafutásáért azon méltó elégtételt, hogy ezen egyetlen szerény babér-levélben tegyük föl koporsójára Szatmár- megye társadalmának nevében a polgári becsű etrend legdicsőbb jelvényét S ha kis sugestióval képzeletünk szárnyain e percben a magasabb régiókba fölemelkedünk, bizonyára látni fogjuk lelki szemeinkéi örömét, mely nemes lelkét elismerésünkre és igaz részvétünkre elfogja ölteni.Végre, ha bár nagy megyénk minden községének tornyaiban nem kondul- tak is meg a végbucsut hirdető harangok, de kik tudomással bírnak arról, hogy szeretett polgártársunk az élők rostájából kihullott, kiben ezer éves hazánk államalkotó és államfentartó osztályának, a kegyeletes emlékű táblabirák- nak utólsó prototípusát hautuljuk el, — bizonyára azon szavakkal sóhajtanak föl a Mindenhatóhoz velünk egyetemben, hogy Isten nyugtassa porait, és legyen áldott emlékezete. A vasúton kifosztott képviselő. — Saját tudósítónktól — Fehérgyarmat, november 28. Jármy Béla, a fehérgyarmati választó- kerület Kos uth-páríi Képviselője e hó 27 ín a Budapestről este 9 ó-a 35 perckor Czegiód felé induló gyorsvonattal kerületébe utazott. G cglédig te9tvóréval, Jármy István orsz. képviselővel utazott együtt, Püspök- iadáuyon átszáhott u Szatmárnémeti felé isiduió személyvonatra, ahol egy üres clsö- osztályu szakaszt foglak cl. Itt cigarettatárcáját és vasúti jegyét kivette a zsebéből és a fülke asztalkájára tette, raig 3400 koronát tartalmazó pénztárcája a kabátja zsebében maradt. J nmy később lefeküdt, s tekintettel arra, hogy Uijesen egyedül volt a fülkében, leve! ette k hatját és a fogasra i kasiíotia. Csakhamar mély «Tómba merült, an elyböl a szatmári állomáson es d nagy erőfeszítéssel sikerű t őt a kalauznak fel- ébreizlenie. A fülke ajtaja zárva volt, amint hogy azt Jármy lefekvés előtt b > is csukta. Amikor a kalauz a szíkaszt felnyitotta, fojtó kloroform szag ütötU tn sg az orrát és az okUdtott képviselőt fcTAzta bábult- ságából. Jármy csak jó idő múlva tért magához, erős hányingerről és főfájásról panaszkodott. Az összefutott vasutas szemé’yzet a gyanús körülményekből azonnal rablást következtetett, amely gy:mu nem is volt alaptalan. Jármy ugyanis magához térv8, azonnal kab-Uj ihoz kapott, amelynek zsebéből a 3400 koronát tartalmazó p nztárca eltűnt. Tudósitónk feikei este a meglepett képviselőt, aki a kloroform >s rablás részleteiről nem tudott felvilágosítást adni. Mindössze annyira emlékszik, hory félálmában egy őszes nőt látott a szakaszba bejönni és onnan távozni. 3 oldal Jármy a rablás ismere len tettesei ellen a feljelentést megtette. anatómiai cipőgyár cipőüzletóben (Deák tér 7.’, a sagy drágaság dacára az eddigi ssolid áswkoa fespkúuók az összes cipők, vadász vízhatlan csizmák. Talpba vésett szabott ar. r* ú I TE'r!yr/\ mérnöki irodája IjTtIIa Bercsányi-u. 33. Ä balkáni háborúba rendelt különféle fajlovak megérkeztek a ,,KoFona“ basérba DEÁK-TER 5. SZÁM, GINDL-UDVAR. — EGÉSZ NAP MEGTEKINTHETŐK. — Különféle uj gyermekjátékok, alkalmi ajándéktárgyak, üveg és porcellán áruk, próba babák varrónők részére, gyermek koesit feltűnő olcsó árban és nagy vá— lasztékban kaphatók. —
