Szamos, 1912. november (44. évfolyam, 249-273. szám)

1912-11-29 / 272. szám

POLITIKAI NAPILAP. Nsgyvennegyedik évfolyam. Szalmái", 1912. november 29., péntek 272. szám. Szatmárnémeti, nov. 28. Ellenzéki képviselő a magyar or­szággyűlés házában. E híradástól bősz- szántó szenzációt vár manapság az ide- ges olvasó s rendőr kardok villanását, durva szavak pattogását képzeli mellé a csuda helyett, ami ma megtörtént, hogy simán, természetesen, mint azelőtt az ellenzéki képviselő elment a Házba, leült a helyére, szólásra jelentkezett s megfontolásra érdemes beszédet mondott a költségvetési vita során. A babaparlament jelentősége a leg alsó vonalon alólra szállt a mai napon ezek szerint. Ellenkedés, értéktelen ok- vetetlenkedés minden cselekmény, ami ott lejátszódik, a humor zománcával be vonva, mit nem moshat le róla századok viharja sem. Tanúbizonyság van róla a mai nap­pal, hogy a komoly ellenzéki képviselők maguk is időtöltésnek tartják teméntelen szóáradatot, ami ott elhangzik, — az ország dolgát azonban érdemben mégis csak a törvényhozás igazi helyén, az igazi parlamentben akarják elintézni. Az ellenzéknek veresége, — csúfos veresége, a mai nap. Minden igyekezete kárba veszett, ismét magára hagyni a többségei a törvényalkotás munkájában. Akadt józan és okos ellenzéki képviselő, aki szintén hozzászólt a felvetett kérdés hez s beszédje során meg is leckéztette a saját pártállásu ellenzékeskedőket, rá mutatva a valóságra, hogy a junius 4. óta hozott összes törvényeket megnyug­vással alkalmazza a nemzet, — minél­fogva botorság azok érvényességét fesze getve hátráltatni a kötelességek teljesí­tését. Az állami életbe átment törvénye­ket visszacsinálni hiábavaló kísérlet s e változhatatlan ténnyel szemben időfe- csérlés, komikus okvetetlenkedés az el­lenzék mostani tartózkodása. A komoly munka a kötelesség, — Madaram... Az ebéd véget ért. Csak férfiak voltak jelen s a sok sötét frakk között kellemesen világított a háziasszony fehér selyem ruhája. Ifjúkori élményeket elevenítették fel s a házi­gazda, Yandel André, a neves festő igy be­szélt : — Emlékszem egy kis modellre a Mont- martreban, pályám kezdetén. Csak a becéző nevén ismertem: Madaram. S olyan volt éppen mint egy fürge kis veréb, amely ágról-ágra száll s éppen eléggé ravasz, hogy a napi mor­zsáját felcsipergesse. Gyakran jött el hozzám, különösen, ha pénzszűkében volt s én gyakran segítettem. Ilyenkor friss, piros ajkát nyújtotta hálából, akár ha kezét nyújtaná s örömet szerzett, hogy csak barátja voltam, zavargó vágyak nélkül. Tisztességes volt, nem is volt még csak négy kedvese, ami, tekintettel húsz évére, a Montmartreban sokat jelent. Kutattam az Ízlését, beszéltettem előbbi életéről s ő bízott bennem, soha eszébe se ötlött, hogy kedvesévé válhassak. S ha ked­mondta Giesvein Sándor ellenzéki kép­viselő s szavait az ellenpárt többsége helyeselte legjobban. Szatmár város jövő évi költségvetése. Figus Albert vámosi főszámvevő Szat­már város jövő évi költségvetését a kö­vetkezőkben terjesztette a városi tanács elé : Szatmárnémeti szab. kir. város köz- pénztárának, belkövezési é3 tiszti nyugdij- uhpjának 1913. ovi költségelőirányzatát tisztelő; tel előterjesztem. Kérem azokat tárgyalni az 1886. évi XXI. t. c. 17 § a aíapjin, a közgyűlés előtt 15 napi köz­szemlére kilenni ér a gazdisági szakosz­tállyal letárgyal latoi. A költségvetés összeállítása október hó elején már befejezést nyert, igy kalló időre elkószü t. Az 1912. évi LVIII. t. c.- böu foglalt kötelezettség, hogy a tisztvise­lőknek családi pótlékot kell folyósítani, a költségvetés malit, sa érdekében szüksé­gessé telte, hogy annak pontos Ö3 z ge a költségvetésbe beállítva legyen. Az előkészítési munkaiatok miatt ha­lasztódott el október 24 ig, amidőn is az kinyoautásra átadatott. A nyomda azonban csak négy hét alatt tudja elkészíteni, en­nélfogva az 1913. évi költségvetés csak a december havi közgyűlésen lesz tárgyal­ható. Az 1913. évben vár­ható összes szük­.. séglet 1,791.141 K 51 f. Összes várható fe­dezet . 1,449.491 K 93 f. Fedezetlen hiány 341.619 K 58 f. Javaslom, hogy ezen huny a való­színűség szerint 496 730 koronára tehető álluni egyenes adó alap után kivetendő 69 veséről heszélt, mulatságos ötleteiről csillo­gott a szeme. Ilyenkor nevetett, énekelt, paj­koskodott, mint egy rossz gyerek. Aranyos volt. — Madaram — mondám egy nap — miért nem tegezel engem. Nem érdemiem meg b kegyet ? Zavartan nézett rám s vidámsága egy­szerre elröppent. Nem merem. — Félsz tőlem ? — Oh nem, de maga olyan más, mint a többi. Maga mellett olyan biztonságban érzem magam ... olyan jó hozzám, olyan nemes ... hiszen annyival tar tozom és még sem követel fizetséget... hát lássa nem merem tegezni. Elragadott e bájos szeméremérzet s hom­lokon csókoltam a kis madarat, akár egy kts testvért. Azután sokáig nem láttam. A telet Olasz­országban töltöttem, de mikor tavasszal vissza­tértem, rögtön vágyat éreztem a Madárka ne­vetését, csicsergését hallani, édes arcát látni. Talán egy kis szerelem is vegyült ez érzésbe, de ezt vili 'írt sem árultam el előtte. Hiszen ő mondta; Ne szennyezzük be barátságunk ! százalék községi pótadóval fedeztessék, mely esetben 1094 K 12 f pénztári ma­radvány várható. Az 1913. évi állami egyenesadó ala­pot csak bozzávetőlog lehet megállapítani, mert az 19C9. évi adótörvények életbe­lépése miatt az állami s ennek folytán a községi adózás jövő képe t ’jes átalakulá­son megy keresztül. Kötelességszerüen figyelemmel kísér­tem más városok felfogását, ebben a tekin­tetben s azt a tapasztalatot szereztem, hogy a legtöbb város nem is bocsátkozott az uj helyzet mérlegelésébe, hanem egy­szerűen alapul vatta az 912. övi adókive­tések tényleges eredményeit. Véleményem szerint ezt teani nem lehet, mert a földadó ll 5. január 1-től 25'5 százalékról 20 száza :ru, a tőkeka- matadó 10 százalékról ál‘ ában 5 száza­lékra, sőt egyes osetekoen ennél keve­sebbre, a nyilvános számadásra kötelezett némely vállalati adó 10 százalékról 7 szá­zalékra és 5 százalékra, s a keresetadó eddigi kulcsa 10 százalékról 1, 2, 3 szá­zalékra szállott alá. Ehhez járul mag, hogy a létminimum biztosítása iital egyes tár­sadalmi osztályok teljes adómentességet fognak élvezni, továbbá uz I. és II. oszt. kereseti adó kivetése teljesen megszűnik. Igaz, hogy az 1912. évi Lili. t. c. 14. § a kereseti edóí 30,160.000 koronában kontingentálja, a minimális adótételek pedig nagy mértékben emeltettek, még sem látom biztosítottnak azt, hogy a községi adó alapjául vehető állami egyenesadó annyi lesz, mint az 1912. évben volt a régi tör vények alapján kivetve. A városi adóhiva­talnak a költségvetés III. részében talál­ható 21. számú kimutatása szerint ez adó* alap 550.730 koronát tesz ki, én ezzel szemben 496.730 koronát vettem a.apui, vagyis 54.000 koronával kevesebbet. A földadónál az 5 5 százalékos kive­tési kulcs csökkenés fejében, figyelembe véve a rairelési ág változás miatt előáll­De sehol sem akadtam reá és nem is tudtak semmit felőle, csak annyit, hogy el­hagyta Montmartrert. Bosszús voltam, pedig mennyire csalódtam. Egy hónap múltán csengettek ajtómnál. És Madárka röppent be. Egy megváltozott, komoly, meghatott kis madár, ki zavart arc­cal nyújtott felém egy harmatos virágcsokrot. — Rózsák, tudom, hogy szereti... — Milyen kedves vagy ! Szokás szerint az az ajkát kerestem, de elkapta a fejét és arca lángvörös o gyűlt. Most már én felejtettem el tegezni. — Mit csinált, mióta nem láttam ? Hosszan nézett rám, aztán lassan aka­dozva szólt: — Távozása nagy fájdalmat okozott . ., hiányzott a jelenléte, a védelme . . . s el­kezdtem gondolkozni . . . Csodálkozik, hogy a madárka gondolkozik ? Oh, én nagyon megkomolyodtam. A régi életemmel teljesen szakítottam, egy kalapüzletben dolgozom . . . s keresek annyit, hogy megélhetek. — S a szerelem? — tréfálkoztam. — Nincs kedvesem. Oh, nem mintha aa&munlK 8 oldal teFjodeltoiü

Next

/
Thumbnails
Contents