Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-05 / 226. szám
2. oldal. SZAMOS (1912. október 5.) 226. szám. fogva ellenőrző kötelességüket nem teljesítettek s egyéb kötelességük teljesítését elhanyagolták. A maga hibáját senki sem ismeri be szívesen, mert úgy tartják, hogy a hiba beismerése féljavulás. Bezzeg a nagy elődök, az általuk kevésre becsült, lekicsinyelt Irányi Dánielek nem áldozták fel a haza érdekét pillanatnyi szeszélyért, hiúságuk repara- tiójáért, hanem teljesítették kötelességüket összes tudásukkal, teljes erejükkel és íöképen hazafiasán, mert ők azt tartották, hogy a haza minden előtt és nem „minden a haza előtt.“ Dr. Tör&eök Károly. Mozgósítási hírek. — Saját tudósítónktól — Szatmár, okt. 4. Budapesti híradások nyomán ismételten szárnyra kelt, hogy a Monarchia is mozgósít. Legutóbb a nagyszebeni, temesvári és zágrábi hadtestek pozitív mo?gósi- tásáról jelentek meg a források megnevezése nélkül újság hírek, a miket csak a tőzsde pánikszerű izgalmai támogattak. E tárgyban teljes hitelt érdemlő helyről a következő értesítést kaptuk: A mai napig még egy hadtestet sem mozgósítottak a Monarchiában. Ezzel nem mondjuk azt, hogy a leg közelebbi órákban se fognak nálunk mozgósítani, de azt egész határozottsággal állítjuk, hogy az összkormány mozgósítási ren deletet ezideig még nem adott ki, tehát de facto nincs sem általános, sem részleges mozgósítás. Bizonyságul ime az 1897. évi XXXIII. törvényeik 5-ik szakasza: Az esküdtek j egyzékébe nem vehető lel az, aki nyereség- vágyból elkövetett bűncselekményért volt elitélve, aki hivatalvesztésre, vagy politikai jogai gyakorlatának ideiglenes felfüggesztésére volt elitélve, — aki szabadságvesztés végrehajtása *datt áll, aki ellen bünvizsgá- lat folyik, vagy vád alá van helyezve; aki csőd, gyámság, vagy gondnokság alatt van, aki testi vagy szellemi foglalkozás miatt az esküdt kötelességeit teljesíteni nem képes, — és a nö, bárha a törvény előírta minden minősítése meg is van. Ugyanezen az alopon tagadják meg tőle a választói jogot is. Amit e paragrafus mellé mint indokul felhozunk, — hogy: »az asszony elhanyagolná gyermekeit, ha (öt évben egyszer, egy napra 1) elmenne szavazni,“ vagy hogy: „a választójog végeredményben vallástalan- ságra tanítaná őt“ — vagy (ez ä legcsoda- bogarasabb!) hogy: „a választói jog egyen- értelmü nála a szabadszerelemmel“ . . . ezeket úgy hiszem egytől-egyig csak mint curiósumot érdemes meg is említeni. Tehát, nem e mende-mondák ellen, hanem a fentebb idézett paragrafus ellen kell küzdenünk. Mert nem igaz, hogy a nő — eo ipso, már neménél fogva — olyan veszedelmes, mint a gonosztevő, olyan ostoba, mint a kretin és olyan megbízhatatlan, mint a kiskorú (vagy kiskorusitott). Nem igaz. De, ha igaz, akkor miért szenvedjen el éppen olyan elbírálást, ép ^n olyan bün- hődést, éppen olyan semmibevételt és éppen Tény, hogy a mozgósításra minden szükséges előkészületeket megtettek, a hadsereg készen áll s a törvényhatóságoknál a mozgósítási iratok teljes rendben, köztük immár a távirati blanketták kitöltve, hivatalos pecséttel ellátva várják a honvédelmi miniszter távirati rendeletét s amint ez megérkezik, azenna! föladják a táviratokat a járási főszolgabiráknak, akik rögtön kéz- besittedk a behívókat s huszonnégy óra alatt bevonulnak a tartalékosok s újabb 24 óra múlva indulhatnak a csapatok. Amint Berchtold gróf külügyminiszter a delegációk ülésén kijelentette, semmi se lehetetlen s a monarchia minden pillanatban készen áll a katonai akció megkezdésére. Erősen bízik azonban még mindig a bekében, mely az összes nagyhatalmaknak határozott kívánsága. A mozgósítási hírekkel sokáig már nem izgathatják a „kitalálók“ a közvéleményt, mett pár n*>p alatt el kell dőlni, hogy lesz e mozgósítás, vagy nem, s ezt már hivatalos formában is publikálják. Egyelőre csak csapatösszevonások es erősítésekről, határvédelemröl, és demonstrációról van szó. A szenzációért kiröpitett hírlapi közlemények egy része túlzott, más része minden alapot nélkülöző, mely csak arra való, hogy fölizgassa a kedélyeket s fölösleges aggodalmakat okozzon. Úgyis elég nagy már a baj. Az összes európai tőzsdéken az ijedelem hatása alatt, mely a spekulánsokat elfogta, a legutóbbi három napban vagyonok mentek tönkre és ma is pánikkal volt telve a bécsi és budapesti tőzsde. Az értékek úgy lemorzsolódtak, hogy szinte ijesztő képe volt a déli órákban a tőzsdéknek, amig később valamivel nyugodtabb lett a hangulat és a vezető értékek a Dagy á.esésekből valamelyest behoztak, de még igy is egy pillantás (őzsdejelentésünkre, meggyőz mindenkit arról, hogy a tegnapi óriási áresés után még milyen újabb áresést idézett elő a háborútól való aggodalom, mig a kenyérfélék ma is némi áremelkedést értekei. Ú T [Lr\lA mérnöki irodájt Bercséuyi-u 33 olyan „kordába tartást,“ mint azok ? Akik arra a kongresszusra jönnek, egytől-egyig belátták, hogyha ez igy is volt eddig, — nem lehet igy ezután, mert a nő is kinőtt a kiskorúsággal járó kényszerek alól, éppen úgy, ahogy annakidején a rabszolga és a jobbágy kinőtt. Ak két azon a kongresszuson látni fogunk a Zelma Lagerlöfök, az Olive Scbreinerek, a Mme Curiek fényes bizonyságai annak, hogy a nő követelheti mindazokat a jogokat, melyek az egész embert megilletik. Ezek között a jogok között első helyen áll, tulaj dónk épen a kulcsa valamennyinek a választói jog. « Ezért küzdünk érte ; és a küzdelmünk eddigi eredményeiről fog az 1913 iki kongresszus beszámolni. De szóba fognak ott jönni mindama kérdések, melyeknek megvalósítását akorra reméljük, ha a törvények készítéséhez joga lesz az asszonynak is tanáccsal, munkával, eszmével és eredménnyel hozzászólani- Tehát szóba fog jönni mindaz, ami az asszony és a gyermek sorsát érinti. Anya és gyermekvédelem, az iszákosság elleni küzdelem, a fehér rabszolgaság égető kérdése, a női munkabér szabályozása stb. stb. Ezért nem kétlem, hogy a kongresszus még azokat is érdekelheti, — és kell, hogy érdekelje, — akik a nők választójogát ellenzik, vagy nem foglalkoznak vele. De még más okból is kell, hogy a magyar társadalom a kongresszusért érdeklődjék, *az, hogy több ezer idegen jő ez alkalommal hazánkba. A polgármesterek és a pénzkrizis. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, okt. 4. A pénzkrizis keserves hatásait elsősorban a városok érzik, amelyeknek éltető erejét, a kereskedelmet és ipart sújtja elsősorban a válság s igy természetes, hogy a városok igyekeznek főképen, hogy módot találjanak a bajok euyhitesóre. Dicséretükre legyen mondva, ebben az akcióban elöljárnak a városok polgármesterei, akik a jövő hónapban tanácskozásra gyűlnek össze Nagyváradon s tanácskozásuknak a targya éppen az lesz, hogy a városok mit tehetnek és mii. tegyeaek a szó meru gazdasági válsággal szemben. A magunk részéről csak örvendeni tudunk a polgármesterek tanácskozásának, mert meg vagyunk győződve, hogy a la nácskozás csak eredménnyel járhat, részint azért, mert az mindig eredményes, egyön teiü eljárásra vezeti a városokat, másrészt és főképen azért, mert. a városok egyöntetű fellépésének kétségtelenül lesz annyi súlya, hogy cselekvésre fogja kényszeríteni a kormányt. A polgármesterek szavának súlyt kell, hogy kölcsönözzön nemcsak az ő tekintélyes állásuk, hanem ez a körülmény is, hogy — amint arról a kormány so szór meggyőződhetett — a törvényhatóságok fejeinek testületé a közérdek legelsőrangu képviselője. A színház tájékáról. — Sajat tudósítónktól — Szatmár, október 4. Nagy munka folyik a szatmári színház épületében. Csodálkozva álltunk meg az épületben. 0 iabeaí minden fel van fordulva. Különösen a színpadot rombolták szét. Siető sürgés-forgással tatarozzák az egész épületet. Nagy átalakításokat végezHogy azt megösmerje, hogy azt megszeresse : tőlünk függ 1 Ha a magyar társadalom mellénk áll és azt mondja: „A magyar vendégszeretet mindnyájunk erénye; aki tisztességes ember hazánk határát átlépi, — bármi járatban van is — az mindnyájunk szívesen látott vendége . . ., akkor a kongresszus olyan fényesen fog sikerülni, amihez hasonlót még soha sem látott a világ., És olyannak is kell annak lenni, hogy mindnyájan büszkék lehessük magyar mivoltunkra Da hogy ez igy legyen, ahho z az erkölcsi támogatás mellett anyagi támogatásra is van szükségünk; mert hiszen nyilvánvaló, hogy annyi vendéget tisztességgel ellátni, tenger pénzbe kerül. (Igaz, hogy óriási összeget iog kitenni, — a mi költségeink százszorosát is az, amit az a több ezer ember hazánkban elkölt.^ Ezért nagyon kérek mindenkit, aki e sorokat olvassa, hogy bárminemű állásponton legyen is a női választójoggal szemben, — nemzeti renoménk érdekében legyenek segítségünkre 1 Adjanak. Gyűjtsenek ! Filléreket, koronákat I Ahogy jő. Ahogy lehet. Ahogy bárki is könnyen teheti, adhatja. Csak egy kis jóakarat, csak egy megértés, — és máris óriási lépéssel visz- szük előbbre ügyünket. És ugye meghallgatnak ? Adnak ? Sikerül a kongresszus ? Hogyne sikerülne, mikor annyi asszony akarja 1 Amit pedig asszony akar, azt Isten is akarja.
