Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-05 / 226. szám

2. oldal. SZAMOS (1912. október 5.) 226. szám. fogva ellenőrző kötelességüket nem tel­jesítettek s egyéb kötelességük teljesíté­sét elhanyagolták. A maga hibáját senki sem ismeri be szívesen, mert úgy tartják, hogy a hiba beismerése féljavulás. Bezzeg a nagy elődök, az általuk kevésre becsült, lekicsinyelt Irányi Dá­nielek nem áldozták fel a haza érdekét pillanatnyi szeszélyért, hiúságuk repara- tiójáért, hanem teljesítették kötelességü­ket összes tudásukkal, teljes erejükkel és íöképen hazafiasán, mert ők azt tar­tották, hogy a haza minden előtt és nem „minden a haza előtt.“ Dr. Tör&eök Károly. Mozgósítási hírek. — Saját tudósítónktól — Szatmár, okt. 4. Budapesti híradások nyomán ismétel­ten szárnyra kelt, hogy a Monarchia is mozgósít. Legutóbb a nagyszebeni, temes­vári és zágrábi hadtestek pozitív mo?gósi- tásáról jelentek meg a források megneve­zése nélkül újság hírek, a miket csak a tőzsde pánikszerű izgalmai támogattak. E tárgyban teljes hitelt érdemlő hely­ről a következő értesítést kaptuk: A mai napig még egy hadtestet sem mozgósítottak a Monarchiában. Ezzel nem mondjuk azt, hogy a leg közelebbi órákban se fognak nálunk mozgó­sítani, de azt egész határozottsággal állít­juk, hogy az összkormány mozgósítási ren deletet ezideig még nem adott ki, tehát de facto nincs sem általános, sem részleges mozgósítás. Bizonyságul ime az 1897. évi XXXIII. törvényeik 5-ik szakasza: Az esküdtek j egy­zékébe nem vehető lel az, aki nyereség- vágyból elkövetett bűncselekményért volt elitélve, aki hivatalvesztésre, vagy politikai jogai gyakorlatának ideiglenes felfüggesz­tésére volt elitélve, — aki szabadságvesztés végrehajtása *datt áll, aki ellen bünvizsgá- lat folyik, vagy vád alá van helyezve; aki csőd, gyámság, vagy gondnokság alatt van, aki testi vagy szellemi foglalkozás miatt az esküdt kötelességeit teljesíteni nem képes, — és a nö, bárha a törvény előírta minden minősítése meg is van. Ugyanezen az alopon tagadják meg tőle a választói jogot is. Amit e paragrafus mellé mint indokul felhozunk, — hogy: »az asszony elhanya­golná gyermekeit, ha (öt évben egyszer, egy napra 1) elmenne szavazni,“ vagy hogy: „a választójog végeredményben vallástalan- ságra tanítaná őt“ — vagy (ez ä legcsoda- bogarasabb!) hogy: „a választói jog egyen- értelmü nála a szabadszerelemmel“ . . . ezeket úgy hiszem egytől-egyig csak mint curiósumot érdemes meg is említeni. Tehát, nem e mende-mondák ellen, hanem a fen­tebb idézett paragrafus ellen kell küzdenünk. Mert nem igaz, hogy a nő — eo ipso, már neménél fogva — olyan veszedelmes, mint a gonosztevő, olyan ostoba, mint a kretin és olyan megbízhatatlan, mint a kis­korú (vagy kiskorusitott). Nem igaz. De, ha igaz, akkor miért szenvedjen el éppen olyan elbírálást, ép ^n olyan bün- hődést, éppen olyan semmibevételt és éppen Tény, hogy a mozgósításra minden szükséges előkészületeket megtettek, a had­sereg készen áll s a törvényhatóságoknál a mozgósítási iratok teljes rendben, köztük immár a távirati blanketták kitöltve, hiva­talos pecséttel ellátva várják a honvédelmi miniszter távirati rendeletét s amint ez megérkezik, azenna! föladják a táviratokat a járási főszolgabiráknak, akik rögtön kéz- besittedk a behívókat s huszonnégy óra alatt bevonulnak a tartalékosok s újabb 24 óra múlva indulhatnak a csapatok. Amint Berchtold gróf külügyminiszter a delegációk ülésén kijelentette, semmi se lehetetlen s a monarchia minden pillanat­ban készen áll a katonai akció megkezdé­sére. Erősen bízik azonban még mindig a bekében, mely az összes nagyhatalmaknak határozott kívánsága. A mozgósítási hírekkel sokáig már nem izgathatják a „kitalálók“ a közvéle­ményt, mett pár n*>p alatt el kell dőlni, hogy lesz e mozgósítás, vagy nem, s ezt már hivatalos formában is publikálják. Egy­előre csak csapatösszevonások es erősíté­sekről, határvédelemröl, és demonstrációról van szó. A szenzációért kiröpitett hírlapi közle­mények egy része túlzott, más része min­den alapot nélkülöző, mely csak arra való, hogy fölizgassa a kedélyeket s fölösleges aggodalmakat okozzon. Úgyis elég nagy már a baj. Az összes európai tőzsdéken az ijedelem hatása alatt, mely a spekulánsokat elfogta, a legutóbbi három napban vagyo­nok mentek tönkre és ma is pánikkal volt telve a bécsi és budapesti tőzsde. Az érté­kek úgy lemorzsolódtak, hogy szinte ijesztő képe volt a déli órákban a tőzsdéknek, amig később valamivel nyugodtabb lett a hangulat és a vezető értékek a Dagy á.esé­sekből valamelyest behoztak, de még igy is egy pillantás (őzsdejelentésünkre, meggyőz mindenkit arról, hogy a tegnapi óriási ár­esés után még milyen újabb áresést idézett elő a háborútól való aggodalom, mig a ke­nyérfélék ma is némi áremelkedést értekei. Ú T [Lr\lA mérnöki irodájt Bercséuyi-u 33 olyan „kordába tartást,“ mint azok ? Akik arra a kongresszusra jönnek, egytől-egyig belátták, hogyha ez igy is volt eddig, — nem lehet igy ezután, mert a nő is kinőtt a kiskorúsággal járó kényszerek alól, éppen úgy, ahogy annakidején a rabszolga és a jobbágy kinőtt. Ak két azon a kongresszu­son látni fogunk a Zelma Lagerlöfök, az Olive Scbreinerek, a Mme Curiek fényes bizonyságai annak, hogy a nő követelheti mindazokat a jogokat, melyek az egész embert megilletik. Ezek között a jogok között első helyen áll, tulaj dónk épen a kulcsa vala­mennyinek a választói jog. « Ezért küzdünk érte ; és a küzdelmünk eddigi eredményeiről fog az 1913 iki kon­gresszus beszámolni. De szóba fognak ott jönni mindama kérdések, melyeknek meg­valósítását akorra reméljük, ha a törvé­nyek készítéséhez joga lesz az asszony­nak is tanáccsal, munkával, eszmével és eredménnyel hozzászólani- Tehát szóba fog jönni mindaz, ami az asszony és a gyermek sorsát érinti. Anya és gyermek­védelem, az iszákosság elleni küzdelem, a fehér rabszolgaság égető kérdése, a női munkabér szabályozása stb. stb. Ezért nem kétlem, hogy a kongresszus még azokat is érdekelheti, — és kell, hogy érdekelje, — akik a nők választójogát el­lenzik, vagy nem foglalkoznak vele. De még más okból is kell, hogy a magyar társadalom a kongresszusért érdeklődjék, *az, hogy több ezer idegen jő ez alkalom­mal hazánkba. A polgármesterek és a pénzkrizis. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, okt. 4. A pénzkrizis keserves hatásait elsősor­ban a városok érzik, amelyeknek éltető erejét, a kereskedelmet és ipart sújtja első­sorban a válság s igy természetes, hogy a városok igyekeznek főképen, hogy módot találjanak a bajok euyhitesóre. Dicséretükre legyen mondva, ebben az akcióban elöljárnak a városok polgármeste­rei, akik a jövő hónapban tanácskozásra gyűlnek össze Nagyváradon s tanácskozá­suknak a targya éppen az lesz, hogy a vá­rosok mit tehetnek és mii. tegyeaek a szó meru gazdasági válsággal szemben. A magunk részéről csak örvendeni tudunk a polgármesterek tanácskozásának, mert meg vagyunk győződve, hogy a la nácskozás csak eredménnyel járhat, részint azért, mert az mindig eredményes, egyön teiü eljárásra vezeti a városokat, másrészt és főképen azért, mert. a városok egyöntetű fellépésének kétségtelenül lesz annyi súlya, hogy cselekvésre fogja kényszeríteni a kor­mányt. A polgármesterek szavának súlyt kell, hogy kölcsönözzön nemcsak az ő tekintélyes állásuk, hanem ez a körülmény is, hogy — amint arról a kormány so szór meggyőződ­hetett — a törvényhatóságok fejeinek tes­tületé a közérdek legelsőrangu képviselője. A színház tájékáról. — Sajat tudósítónktól — Szatmár, október 4. Nagy munka folyik a szatmári színház épületében. Csodálkozva álltunk meg az épületben. 0 iabeaí minden fel van for­dulva. Különösen a színpadot rombolták szét. Siető sürgés-forgással tatarozzák az egész épületet. Nagy átalakításokat végez­Hogy azt megösmerje, hogy azt meg­szeresse : tőlünk függ 1 Ha a magyar társadalom mellénk áll és azt mondja: „A magyar vendégszere­tet mindnyájunk erénye; aki tisztességes ember hazánk határát átlépi, — bármi járatban van is — az mindnyájunk szíve­sen látott vendége . . ., akkor a kon­gresszus olyan fényesen fog sikerülni, amihez hasonlót még soha sem látott a világ., És olyannak is kell annak lenni, hogy mindnyájan büszkék lehessük ma­gyar mivoltunkra Da hogy ez igy legyen, ahho z az erkölcsi támogatás mellett anyagi támo­gatásra is van szükségünk; mert hiszen nyilvánvaló, hogy annyi vendéget tisztes­séggel ellátni, tenger pénzbe kerül. (Igaz, hogy óriási összeget iog kitenni, — a mi költségeink százszorosát is az, amit az a több ezer ember hazánkban elkölt.^ Ezért nagyon kérek mindenkit, aki e sorokat olvassa, hogy bárminemű állásponton le­gyen is a női választójoggal szemben, — nemzeti renoménk érdekében legyenek segítségünkre 1 Adjanak. Gyűjtsenek ! Fil­léreket, koronákat I Ahogy jő. Ahogy lehet. Ahogy bárki is könnyen teheti, ad­hatja. Csak egy kis jóakarat, csak egy megértés, — és máris óriási lépéssel visz- szük előbbre ügyünket. És ugye meghall­gatnak ? Adnak ? Sikerül a kongresszus ? Hogyne sikerülne, mikor annyi asszony akarja 1 Amit pedig asszony akar, azt Isten is akarja.

Next

/
Thumbnails
Contents