Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-04 / 225. szám

2. oldal. SZAMOS (1912. október 4.) 225. szám. kára, fokozott gazdasági tevékenységre van szükségo az országnak, hogy meg­erősödjön, megvagyonosodjék s oly pénz­ügyi viszonyok közé jusson, mely meg­engedi egy újabb balkáni expedícióba való bocsátkozását. Régi terv, hogy Novi- bazárt Bosznia és Hercegovinához kap­csolhassuk s hogy a Szandzsákon át a Földközi-tengerre jutva, ott kikötőt nyer­hessünk, ez a törekvés azonban a messze jövőben nyerhet csak megvalósulást, a mikor erre kedvező alkalom kínálkozik, különösen pedig, amikor az okkupáció sikeres végrehajtására elég erővei ren­delkezünk. A többi nagyhatalmak sincsenek ab­ban a kedvező helyzetben, hogy kíván­ják a háborút, jól lehet a háború esélyei által nyújtandó haszonból mindegyik szí­vesen kivenné a maga hasznát. Valószínű, hogy a nagyhatalmak beavatkozása egye­lőre elmarad s majd csak demostrációkat rendeznek s talán a balkáni kis államok kardcsörtetése sem egyéb tüntetésnél, presszionál, mellyel a törököt a harc le­szerelésére, a béke megkötésére s a török tartományok nemzeti autonómiájának biz­tosítására akarják szorítani, ami talán si­kerre is fog vezetni. Az olasz-török háborúban már elég vér foly, rengeteg pénzáldozat veszett kárba; a béke hozhatja csak meg a ki- engesztelődés áldását. szerző neve: a bonne felmondott s mási­kat kellett keresni helyette. Aztán a patika száma. Hm 1 Kezdett borulni. A tejcsarnok. Sterilizált tej kellett. A pók, a mészáros ... Telefonon ren­deltek mindent: az asszony hiányzott a háztartásból. Fájdalom, ágyban fekvő be­teg lett. Nem birt tovább olvasni, szemei el­homályosultak. Az ezután jövő szavak a »Pompes funébres» voltak és ez magyará­zott meg mindent: belefult egy kicsi és egy nagy koporsó. Hamu! . . . Az eltépett papírlapon nem volt többé semmi. Csak a végén gyülemlett meg egy csomó por. A por, amt elvégre mindennek a végét jelenti. A férfi ismét kezébe vette a papírla­pot, ajkához emelte s kabátja belső zse­bébe rejtette. Két perc alatt újra átélte éle­tének két utolsó esztendejét. De amikor átlépte a ház küszöbét, mégis felemelte a fejét, mintha boldog lenne és büszke. Úgy érezte, hogy ismerte mindazt, ami az életben szép és jó. És hányán vannak, akik az ő rövid, de ma­gasztos boldogságához hasonlót soha se éreztek 1 . . . A városok központi irodája. — Saját tudósítónktól — Szatmár, okt. 3. A magyar városok országos kon­gresszusának elnöke, Bárczy István dr. budapesti polgármester érdekes átiratot in­téz a magyar vidéki városok, igy Szatmár közönségéhez is. Az átirat lényege az, hogy annak a nagy. a városi érdekek egész egyetemét felölelő programúinak, amelyet a városok kongresszusa tűzött maga elé, az országos politikában csak úgy lehet súlya, ha abban nemcsak a városi tisztviselők, hanem a vá­ros p lgársága is részt vesz. E célból azt ajánlja Bárczy István dr. hogy minden városban alakitassék meg a városi kongresszus helyi bizottsága, a mely szoros kapcsolatot tartana fönn a központ tál, aki ezzel karöltve mephányná-veínó a városok dolgát. A kétségtelenül nagyjelentőségű és eredeti ideát propagáló átirat lényege a kö vetkező ; Ez év május 17—18 án a Budapesten tartott országos kongresszus kimondta az egyesülést a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok polgármesterei egyesületé­nek a városok országos kongresszusával, — hogy a jövőben ez a szervezet, mint most már a városok egyedüli é3 állandó szerve­zete legyen hivatva arra, hogy a magyar városok egyetemes érdekeinek .megvédésé­ben eredményesen munkálkodjon, a városi tudományt fejlessze és a tudományeredmé­nyeit és tapasztalatait a városok javára ér­tékesítse. A kongresszus ebből a célból a váró ■ sok fejlődése, a városok jogainak megvédése érdekében reformokat és mozgalmakat kez­deményez és ilyeneket támogat. Figyelem mel kíséri és tanulmányozza a városok éle­tét, fejlődését érintő műiden ügyet, különö­sen pedig a városi intézmények fejlesztésére vonatkozó újításokat célszerű fölhasználás és okulás céljából való megismertetésével, szakkérdések megvitatásával, szakmunkák kiadásának elősegítésével és terjesztésével a városok közigazgatásának színvonalát foko zatosan emeli, a városokra vonatkozó iro­dalmi müvek kiadását elősegíti, pályadijakat tűz ki ilyenekre stb. Ezt a programmot azonban csak úgy lehet megvalósítani, ha a törekvésnek az országos politikában is súlya les-, és nem­csak a városi tisztviselőket, hanem a váro­sok polgárságát egyesiti magában. A tiszt- viselők és polgárság közötti összhang biz­tosítja csak az eredményes működést. Az átirat ezért arra kéri a város kö­zönségét, hogy alakítsa meg a városok kongresszusán k helyi bizottságát, amely szoros érintkezést tart fönn a központtal. A tisztviselői kar a polgárság bevonásával meghányná- vetné a városok egyetemét ér­deklő kérdéseket és a helyi bizottság kö­zölné nézetét a központtal. Üzleti és raktári helyiségek bér­beadása. A Magyar Áruforgalmi r.-t. által JPáskuj Imre ur házában bérelt üzlet és raktárhelyiségek együtt vagy külön—külön f. évi nov. 1-től bérbe kiadók. Értekezni lehet dr. Farkas Jenő ügyvédnél. Szép tűzijátékok nagy választékban ... Szabó Gézánál Szatmáron. ... A rendőrség múltjából. — Sajat tudósítónktól. — Szatmár, október 3. Poros foliánsokat bolygattak meg teg­nap a rendőrség bűnügyi osztályán. Va­lami rovott múltú csavargónak a hiteles nacionaiéját kellett megállapítani, akiről csak annyit tudott a rendőrség, hogy már fiatal korában, ezelőtt 30—40 évvel meg­gyűlt a baja a jendőrséggel és azóta is folyton passzív szereplője a bünkrónikák- nak. Ez az eset nem érdekes, de annál érdekesebb az, ami a kutatás során nap­fényre derült. Az 1870—1880-as évek iktató könyveit vették le a rendőrségi könyvtár poros polcairól és egyszerre egy rég eltűnt patriarchális kor szelleme ele­venedett fel. Ezelőtt három négy évtizeddel keve­sebb voit a rendőrség és a bürokratizmus, de annál több volt az akaratlan kedély és bohémia. A rendőrségnek ugyanis csupán egy könyve volt, abba ittak be mindent, de mindent. Jelentések, Írásbeli jelentések nem léteztek, míg most egy tyúklopásról is olykor-olykor aktacsomók gyűlnek össze És ilyen lakonikus rövidséggel intéz­ték el a felmerült bűnügyedet és kihágá­sokat. Például, a tá‘ gy igy szól: „Egy hencegő kömives legény rendőr- hússal akart jóllakni.“ Az elintézés módjáról pedig a követ­kezőket mondja el az iktató könyv: „Harminc napig gondolkozhaíik szán­déka helytelenségéről“. Egy másik eset még klasszikusabb: Rácz Antal nevű embertől elloptak két korsót. A tettesek Nádasdy József és Kerezsi Imre voltak. Az előbbi 30 napoi, az utóbbi 15 napot kapott. Az indokolás szóit a következőképpen: »Nádasdy azért kapott kétszer többet, mert jó dolgos csavargó“. És ebben az iktatókönyvben egymást kergetik az ilyesmik. Igazán kár veszni hagyni a poros könyvtári polcokon a régi patriarchális rendszer e gyöngyeit. Szatmári riportok. Szatmár, okt. 3. Egy levélre. Ez a néhány sor, ami alább követke­zik, olyan szerkesztői üzenet féle akar lenni, válasz egy levélre, amelyet »egy régi előfizető“ aláírással ma hozott a posta. Újabb adatokat tartalmaz egy szatmári de­tektív zseni cimen mai számunkban Írott cikkünkhöz. Mindenesetre köszönjük a szives fel világositást, de szükségtelennel: tartjuk, hogy a dologgal tovább is foglalkozzunk. Fölösleges ez már azért is, mert úgy tud­juk, hogy Tankóczi Gyula főkapitány nyom­ban intézkedett és a túlbuzgó rendőrkopót megfelelő leckében részesítette. Egyébként pedig valószínű, hogy a rendőrség a detek­tív szolgálatot más alapokra fogja fektetni és a titkosrendőri teendőket más, hozzáértő és rátermeltebb emberekre fogja bízni. Tingli-tangli. A cim talán tévedésbe ejti a közön­séget, — és még meggyűlik a bajunk a ha­Moderü ruhafestés ti 4 ynn 4 T~|? O p í i Legszebbruhatisztitás bármily divatszinre. -CLx\tl _L iíxtl Xli-Ü Jl jX. J.J vegyileg száraz utón. Gyári főüzlet Szatmár, Kossuth ß.*u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczp*u. 17-, Sííila-u. 2- NagphárolplSzéchenpi-u. 34* Alapittatott 188 6 1

Next

/
Thumbnails
Contents