Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-04 / 225. szám

(1912. október 4.) 225. szám. SZAMOS 3. oldal. tósággal is, mert az uj miniszteri rendelet szerint a eimnek fednie kell a szövegrészt — mert Szatmáron nincs tingli-tangli. Azaz hogy mégis van, csakhogy a modernség kedvéért a hangzatosabb „Cabaret“ termi­nus technikus mögé bujt. így hát az ebből következő minden ódium a tingli-tangli ka­baréra hárul. Noshát : tingli-tangli, tangli tingli, kez­dődik. ... És lejönnek Szatmárra a direk- tor, a diiektornó, a direktorné, a direktor, az igazgató, az igazgatónő, az igazgatónó, az igazgató és még egy művésznő, összesen kilenc fehér, két fekete és egy kapuciner.. Végösszeg : négy korona 80 fillér . . . És játszanak. Játszanak annak a né­hány embernek a türelmével, akik elég tü­relmesek ahoz, hogy eltűrjék a már az unalmasságig tűrhetetlenné vált kupiékat, amelyek miatt tegnap egy fiatalember alig tudta magát türtőztetni, hogy mindent össze ne tűrjön, Türtőnetesen úgy türtént, hogy az egyik kupiéból vallási türelmetlen­séget olvasott ki. És ez kabaré, művészet, hangulat, szellem, mosoly esprit. Ig8n az, Négy Ko­rona Nyolcvan Filléreknél. Nálunk azonban tingli tangli, bumm, bumm, bumm, tessék besétálni most kezdődik. A mi színészeinkről. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, október 3. Több, mint öt hónapja, hogy bezá rultak a szatmári színház kapui és hogy elment a színtársulat. Elmentek a mi szí­nészeink, hogy más városok közönségét is szórakoztatva oktassák, hogy bemutassák a világirodalom jelesebb színpadi termékeit. Állandó figyelemmel kísértük a mi társulatunk működését idegenben és szive sen emlékezünk meg azokról a sikerekről, amelyekben állandó részük van. Heves társulata még mindig Nagy­szebenben játszik és működéséről az egyik nagyszebeni magyar hetilap hozzánk ma érkezett száma az alábbiakban emlékezik meg : Szeptembernek a legvégén vagyunk, amikor már nem nyiiuak a kertben az őszi virágok s rövid sziniidónyünknek körülbelül éppen fele lejárt. Szeptembernek a legvó gén, amikor tudvalevőleg a nyaralás, az iskoláztatás, a méregdrágára felszökött fa és egyéb téli beszerzések miatt az emberi­ség piros bugyellárisa a legvékonyabb. És mégis a színházi jegypénztárnál saját boldog szemeimmel látom, hogy a mi kedves közönségünk ítélőképessége, a szi­vekben rejlő ősi szomj az igazi művészetek iránt még nagyobb a drágaságnál. Estéről estére újabb bérletkötések jön­nek és pedig olyan emberek részéről, akiket eddig színházban is alig láttunk. És milyen sokan vannak, akik egyik nap, mint a másnap estéről-estóre ott van­nak, sőt a jobb darabokat másodszor és harmadszor is egyforma élvezettel nézik végig. Es amikor közönségünket ilyen elis­meréssel dicsérhetjük, akkor dicsérjük tulaj donképpen igazán a társulatot. Dicsérjük az ügyelőtől, a kór.'stáktól, a súgótól elkezdve fel a titkáron, a karmes­teren, hősnőkön, a primadonnákon keresz­tül egészen az igazgatóig, dicsérjük a tár­sulat minden egyes tagját. Micsoda erők, micsoda emberek ! Nem is emberek, hanem valóságos harcosok, akik nap-nap után újabb nehézségekkel küzdve, újabb feladatokat kitanulva és is­meretlen ellenfeleket meghódítva szolgálják nehéz, de igy — diadalmas hivatásukat. A kultúra harcosai, akik nem mester­séget folytatnak itt, hanem hivatást tölte­nék be Akiknek mindeniknek a legutolsó emberig el kell telve lenniök azzal a tudat­tal, hogy itt minden művészi hiúságot fél­retéve, minden emberi gyengeséget leküzdve soha önmagukat, hanem csakis az előadás legjobb sikerét kell tekinteni. Azért, mert — Nagyszebenben va­gyunk ! Nagyszebenben, ahol nemcsak szi Szatmár, október 3. A hatalmak fáradozásának nem sikerült, hogy az újabb történelem leg­veszedelmesebb háborúját elfojtsák. Sem Olaszország sem Oroszország nem csen­desítette a balkáni államokat. Mindkét hatalmasságnak érdeke, hogy végre tisztázódjék a helyzet a Balkánon. Nem nagy politikai tudás kell ah­hoz, hogy az osztrák-magyar monarchiá­nak érdekeit meglássuk, észrevegyük. Ez pedig nem más, mint az, hogy a háború csupán a Balkánon maradjon és egyik hatalom se növekedjék területben és tért foglaljon az O-ztrák-magyar monar­chia kárára és ennek beleegyezése nélkül, A ma érkezett telefon értesüléseink szerint a balkáni államok népei között nagy a lelkesedés a háborúért. Ujjong, lelkesedik mindegyik és hogy melyik fogja megbánni a nagy lelkesedést — ma még nagyon bizonytalan és kétséges. Szófia, okt. 3. A szobranje ma népes gyűlést tartott, melyen az összes miniszterek megjelentek. A kamara elnöke nagyon lelkes beszédet tartott a képviselőkhöz. A beszédnek ig-en nagy hatása volt. A szobranje tagjai elha­tározták, hogy a hadsereg kötelékébe be­lépnek. Szófia, okt. 3. Délután öt órakor királyi ukáz jelent meg, mely az összes vasúti alkálin zónákat katonáknak minősiti és a vasúti miniszterrel együtt a hadügyminiszter alá rendeli. nészkedni kell hanem reprezentálni is. És mert igy fogja föl a társulat min­den embere a dolgát, verajtékes munká­juknak meg van a sikere. Egyik nap, mint a más táblás házakkal váltakoznak a jól telt házak. Az ilyen előadások közönségét már nem moshatja el sem a drágaság, sem a közöny, sem az intrika, sem a folyton sza­kadó eső. Színész és közönség egymást viszik bele a művészet szeretőiébe. Még most is fülembe csengenek a múlt hét kifogyhatat­lan újrázásai, zugó tapsai s már most az eddigiek után is egy szinte várakozáson túl jól sikerült szezont írhatunk be a szebeni színészet évkönyveibe. Az összes vasúti alkalmazottak vasúti rangjuknak megfelelő katonai rangot kaptak. Bukarest, okt. 3. A város főterén ma nagy népgyülés volt, melyen a hatóságok, képviselők és igen sok katonatiszt is megjelent. A népgyüléscn határozatot hoztak, melyszerint felkérik az Osztrák-Magyar Monarchiát és Olaszorszá­got, hogy semlegességét e két állam az egész konflikus ideje alatt tartsa meg. A népgyülés végeztével a magyarokat lelkesen éljenezték. Konstantinnápoly, okt. 3. A török flotta a Dardanellákat el­hagyta ős Konstantinápoly alá érkezett. Konstantinnápoly, okt. 3. A tengerészeti minister utasította a török flotta parancsnokát, hogy küldjön a török vizekre cirkáló hajókat és tartsák figyelemmel a kereskedelmi hajókat is. Páris, október 3. Itt azt remélik, hogy a háború a Bal­kánon még sem fog kitörni, mert a nagy­hatalmak nyomatékosan tudatták Belgrád- ban és Szófiában, hogy a béke fentartását követelik és nem fogják támogatni a had­viselő beleket Törökország ellen, ha azooban bókén maradnak, úgy a nagyhatalmak fog­ják a portát a reformok megadására szorí­tani. Konstantinápoly, október 3. Igaznak bizonyult az a hir, hogy a görög kikötő parancsnoka parancsot küldött összes tisztjeinek, hogy a Fekete-tengerről, a konstantinápolyi vizekről és a Marmara» tengerről távozzanak. Mac. Corniek-féle I-ma Manilla-zsineg, Bellán Mátyás-fese kévekötő, finom gépolnjok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNE áru- .-rr-T,-= házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Arpad-uíea 22. szám. o = Gallérok gőzmosása = II /í TlTf? T P kézimunkák, glacé kezígük tükörfénynyel hófehérre ^ 1 - hnfnrnlf szőnyegek tisztítása. Syár főüzlet: Szatmár, Kossuth £.-u. 10. felvételi üzlet: Kazincz^u. 17., @ttila*u. 2. Nag^árolp: Széchenpi*u. 34- Hlapitfatott 1883­Távirat és Telefon jelentések. Összecsapás előtt. Háború küszöbén. A forrongó Balkán.

Next

/
Thumbnails
Contents