Szamos, 1912. október (44. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-26 / 244. szám

POLETIKAi NAPILAP. asaS-SWRiSBa» 9*H»»«S»8S«8*líSS:i»e»ailB*IltB««e»(a*»««»l*«»í9BWIBWI»»*«««»»***»«I««»«««**»»«IWB«i f. Negyvenegyedik évfolyam, Szatmár, 1912. október 26., szombat. 244 szénre Ausztria-Magyarország helyzete, Nincs az a ro-sz, amit ; ? ne le­hete azokni és a háborúval ugv vagyunk, hogy lassankiní már nem fog izgatni berniünket. Nem pedig azért, mert azt látjuk, hogy eddig Ausztria-Magyarorpzág nyugalmát nem zaklatták föl. A hivata­los körök ismételten úgy nyilatkoznak, hogy a többi nagyhatalommal egyetértő­ig a háborúnak a Balkánra való loka­lizálása sikerülni fog. Most tehát az a helyzet, hogy Bécs- ben egyelőre nem rendelik el a mozgó­sítást. Azt persze nem lehet tudni, hogy ez a nyugalom melyik percben változik meg, de hozzáértőknek is általában az a véleménye, hogy ha egyik-másik hadtestet délre is masiroztatják, a tavasz előtt ez aligha történik. . Nekünk mindenestre a legérdeke­sebb és legizgató bb kérdés az, hogy Európának ebben a mostani nagy gaz­dasági feszültségében, a háborús orszá­gok közvetlen közelébeu Ausztria-Magyar- országnak milyen a helyzete. ' Az köztudomású, hogy az interve­niáló hatalmak közül talán Ausstria-Ma- gyarország volt az egyetlen, mely ko­molyan kísérelte meg a Balkán-államok megnyugtatását, ami persze®azt jelenti és nyílt titok a világ közvéleményének sze­mében, hogy nekünk ez a háború most nem lehet ínyünkre. Nem lebet ínyünkre elsősorban a gazdasági élet pangása miatt. Nem kívá­natos továbbá a zavaros és bizonytalan politikai viszonyok miatt. De ezeken a belső bajokon felül is balkáni bonyo­dalom esetén a hármasszövétség nagyon gyöngül, mert egyik tagja, Olaszország nyomban érdekellentétbe kerül Ausztria- Magyarországgal. Hiszen a mostani há­ború mögött is áldólag mosolyog Heléna, a termékeny olasz királyné a monteneg­rói hegyek felé. Az ágyuk, amelyek gyil­kos tüzet ontanak a törökre, Olaszország­ból kerültek Montenegróba és igy nem kívánatos, hogy Törökország vereségét szenvedjen, mert az részben az Osztrák- Magyar balkáni érdekek vereségét is je­lentené. Ha a külpolitikai konstelláció az, hogy a háború dühét titokban az olasz és orosz érdekek szítják, a veszedelmet várakozva nem, de szimpátiával nézi Anglia, Franciaország pedig meglehetős semlegességgel. A nagyon érdekelt Ausz­tria-Magyarország tehát a német szövet­ségre támaszkodva egyedül marad. Hát hiszen a német szövetség nem megvetendő dolog, de mintha most Né­metország is egy kicsit háttérbe szorulna. Szóval Ausztria-Magyarország hely­zete nem a legkönnyebb, Berchtold gróf külügyminiszter mint békeapostol megle­hetős kudarcot vallott. Enyhítő körül­mény csupán a hatalmaknak az a hatá­rozata, hogy bármint végződjön a balkáni háború, területi változásokat nem enged­nek. Csakhogy a magunk számára ebből is kedvezőtlen vonatkozást olvashatunk ki. Mert előfordulhat, hogy milliárdokra terjedő költségekkel hadműveletekben veszünk majd részt, Európa számára pénzzel és vérrel kikaparjuk a béke gesztenyéjét, aztán — nesze semmi, fogd meg jót. Nagy vonásokkal vázolva ez Ausz­tria-Magyarország helyzete. Berchtold Balkáni levél. Konstanza, október 20. A balkáni konfliktus kiélesedésével, a véres csatározásokkal és a vasúti közle­kedésnek Konstanza és Konstantinápoly közötti valóságos felhagyásával egyszeriben óriási jelentőségű ponttá változott városunk. A konstanzaiak értesülnek először azokról az eseményekről, amelyek a török főváros­ban történnek, vagy várhatók. A Konstan­tinápolyban föladott távirati tudósítások javarésze ugyanis meg nem közelítheti az igazságot, mert a cenzúra könyörtelenül ki­irt minden kellemetlen híradást. Ide ellen­ben a romániai postagőzösök minden leve­let elhoznak. Ezért azután valóságos eső- meny a vasárnapi, szerdai és pénteki ha- jóérkezés, amelyet izgatottan várnak igen sokan. A gőzösök különben nemcsak lerole két, hanem balkáni államiéi fiakat is szállí­tanak igen so .szór és számos szemtanúját hozták már az ottani eseményeknek. Azo kai, amik alább következnek, a „Principesa Mari“ postagőzösön „rkaieii levelekből és a szemtanuk «dbeszólésébő! hámoztuk ki. »Az ellenségesk^.tés megkezdését Bulgária ellen a leguto -' török haditanács alkalmával az egyoB hadtestek vezetőinek elutazása előtt október 17-én határozták el. Konstantinápolyban azt hiszik, hogy a legközelebbi napokban heves küzdelmek játszódnak le, mert az első harcvonai fel­vonulása már befejeződött. Az anatóliai redif-divízióknak a határ feló szállítása vasárnap óta folyamatban van. Abdul pasa a marsall hétfőn hagyta el Konstantinápolyi, és a múlt hót keddjén Biba Enkiben volt főhadiszálláson; amely két és fél órai távolságban fekszik Adria Nopolisztól, Mahmut Muktar pasa tengeré­szeti mini-ztor kedden utazott el, hogy a Szofidje és Elasszon mellett összpontosított csapatok főparancsnokságát átvegye. Ö tudniillik a Görögország elleni támadások vezetője. Minden seregek főparancsnoka, Ka- szim pasa egyelőre Konstantinápolyban ma­rad. A fővárosban az a hir járja, hogy Ka­szinó csak későbben utazik Kirkiiisszébe, ahol a piuitánnal együtt üdvözölni fogják a csapatokat. A montenegrói helyzetről a török hadrszetőségnek nagyon homályos fogal­mai vannak. Konstantinápolyban azt hiszik, hogy a bosánci és tuzii ütközetek a törö­kökre nézve nagyon kedvezőtlenek voltak. Érdekes, hogy az itteni török konzulátuson, mint egész bizonyosat beszélik azt a hírt, hogy a montenegróiak elfoglalták és leigáz- ták Skutarit. Da a legnagyobb várakozással néz mindenki a török flottának a Fekete tenger bulgáriai partjain megkezdett ope­rációi elé. A bolgár kikötők ostromának megkez­dését egész b’ztosra vehetjük. (Ez már meg is történt azóta.) A török csapatok hangulata az ideér­kezett utasok állítása szerint elsőrangú, még az öreg redifek is jókedvűen mennek a harcba. A hangulatuk és magatartásuk azonban valóban keleties, ugyanis olyanok, mintha némák volnának. Az ozmán görö­gök azonban mindent elkövetnek, hogy a háberuból kivonhassák magukat. Konstanti­nápolyban teljes nyugalom uralkodik. Igaz ugyan, hogy ez a csönd csak külszin, mert belső elégedetlenség dúlt nemrégiben a különböző pártok közö t. A kurdisztáni csapatok lázadásra készültek és minden úgy volt, hogy ifjutörökök ős liberális katonatisztek egyesült erővel ösz- szefognak Kiarnii pasa uralmának eltörlé­sére. Ez a lázadás azonban nem történt meg. Mikor a háború kitört, szükségtelenné vált. Kiamil pasa ugyanis nagy szolgálato­kat tett hazájának: ismeretlen feltételek mellett százhúsz milliós kölcsönt szerzett egy amerikai pénzo«oporttól. Az aranyszál- litmányt a múlt hétfőn vitték Konstanzán át Konstantinápolyba egy posíahajón, Eset­leges bolgár kalandra való tekintettel, egy hatalmas páncélos hajó kisérte az ameri­kai pénzeket. KÜMA- fesi;, , = «4.JTAJER P Aír SZATMÁR. = VKGYU.BG TISZTIT nn« rniUUXV A - V11 Alaplttatotí 18S6~bac Syár feüzleí: Szatmár, Kossuth ßajos-u. 10. fölvételi üzlet Kazinczp-utca 17-, &tíila*utca 2. Nagykároly : Széchenyit. 4. Idén e^ánmnk 6 oldal, terjedelmű.

Next

/
Thumbnails
Contents