Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1912-09-07 / 202. szám
2. cidai. SZAMOS (1912. szeptember 7.) 202. szám. gyasztási szövetkezetek tényleg orvosszerül szolgálnak. Amint látjuk, ma is legkevesebb szövetkezet van azokon a vidékeken, ahol a nép tud egy akaraton lenni, ahol a nép gazdaságilag ellentáiló. Az ilyen vidékekre az uzsora nem tudta befészkelni magát, az ilyen vidékeken ismeretlen fogalom a szatócskar- tel, amely csakis a nép kiszipolyozására alakul. Nagyon természetes, hogy az ily vidékeken kevésbé érezték azt orvosszernek, a fogyasztási szövetkezeteknek szükségességét. Azonban, ugylátszik, a szipolyozók hada már itt is kezd bontogatni az évtizedeken át szilárdan álló bástyákat, az ellentáiló erő kezd iazulr", még jószerencse, hogy a bajt nyomon követheti az orvosszer. Az a fő, hogy minél sűrűbben éljenek minden vidéken ezzel az orvos- szerrel s akkor nem kell félteni a népet, hogy letér a gazdasági és erkölcsi fejlődés útjáról. Közgyűlés előtt. A gazdasági és jogügyi szakbizottság ülése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, szept. 6. A gazdasági és jogügyi szakbizottság tegnap délután foglalkozott a hétfői törvény hatósági közgyr’és elé terjesztendő ügyekkel. Á tanácsi javaslatok közű’ egyet vissza adott további előkészítés végett, a többit pártoló véleménnyel terjeszti a köz gyűlés elé. A lemaradt ügy a W>”on-fóle alapítvány p’apitó ok’evele volt, amelyet miniszteri meghagyás folytán utólag készített el a város, miután az alap kezelését annak idején végrendelet p’apján vette át. Mivel pedig a hagyomány a végrendeleten hibásan lelencalapnak van nevezve, noha azt az alapitó elaggott és gyöngélkedő be tegek menhelyére szánta, a szr’'bizottság fe’hivta a tanácsot, hogy az alapító élő utódaival tárgyaljon a hagyomány rendelt: tése iránt és azt úgy igyekezzék megél!api tpni, hogy arra az á’lam a lelencügy és a szegényügy országos rendezése címén rá ne tehesse a kezét, hanem továbbra is a város rendelkezése alatt maradjon. A gyűlésen Vaiay Károly dr. kín. tan. polgármester e’nököit. A gyű1 ér: többi tá-ól tudősitá«urk a következő. Ille'ményügyek. A rendőrök, szolgák ületményrende zése folytán a szakbizottság a második polgári rendőri, feuőtlenitő szolgai, Lö’telki kézbesítői és segódkertészi á'’ást a létszámba fölvette és ezeknek a városi alkalmazottaknak jeler’egi minőségükben eltöltött szolgá lati idejét az eiőlépés szempontjából 1911. január 1 töl beszámítani javasolta. A krl- teJki kézbesítőnek lóiat.ási átalányt, a szat- má-hegyi rendőrnek és a szamoshidi hsj dunak 60 korona lakbérpótlékot szavazott. A tisztviselők családi pótlékának megái' x íásáw törvény kötelezi a ’ -sokat, ennélfogva a szakbizottság az erre megkívánt ■’tó összeget a költségvetésben előirányozni javasolta s bár a szolgák családi pótlékáról a törvény nem rendelkezik, méltányossághói ezt is előirányozni rendelte az állami szolgák családi pótlékának méltókéig. A törvényhatósági utbiztosnak úti áta lány" a közúti alap terhére az C’aim u biztosokévá1 egyenlő összegben Alapította meg. Az utcaseprők drágasági pótlékát pedig állandósitam és azt a jövő évtől kezdve fizetésükhöz csatolni javasolta, lakáspénzüket pedig évi 120 koronában alapította meg. Végül Szóbél József dr. vegyész :”et ményét a bizonyt?’an 8Zitr*?,ókos dij' helyett a X. fizetési osztályban megszabott tisztviselői javadalom összegében A'apitotia meg a vele kötött szerződés többi részeinek érintetlenül hagyásával. Város fejlesztés. A szakbizottság Figus Albert főszám- vevő javaslaté-a elhat? "ózta, hogy föliratot intéztet a közgyűlésből a belügyminiszterhez é’lámi segély engedélyezése iránt, mivel a városoknak engedélyezett 5 ir;”'ó korona á"ami segélyből a városi törvény értelmében 149.000 korona maradt a miniszter rendelkezése alatt városfejlesztési célokra. Ily cimen alig lehet város jobban ráutalva az f’lami támogatásra mint Szat mé-németi, figyelembevéve különösen azt a méltánytalan elbánást, amelyben a város részesült azzal, hogy rendes állami segélyét 10000 koronával szállította le a rmr’szter és a vámosi tői. vény. Megszavazott segélyek. A csont- és szp'uárugyár községi adó- elengedése iránt benyújtott kérelmét a szakbizottság pí^tolólag terjeszd a közgyűlés bez, egyszersmind javasolja, hogy a vállalat ál!am: szubvenció iráníi kérelmét illetéke helyen támogassa. A Kölcsey-körnek a szakbizottság 1914. év végéig évi 800 korona segélyt szavazott. Szabályra adelet inódositás. A korcsmák és sorházakról alkotott szabályrendelet egjes elavult intézkedéseinek módosítása iránt Ta^óczi Gyula főkapitány tervezetet dolgozott ki, amely a közcsend, közrend é3 közegészség érdekei szempontjából, vr’ammt az alkoho'mmus mérséklésére irányuló tendenciáján^’ fogva érdemel fig,elmét. A szíkb;zoltság apróbb változtatásokká1 a javaslatot elfogadta. Az összes iskolákban használt tankönyvek — papir- és írószerek — HUSZÁR könyvkereskedésében kaphatók. (Szatmár, Deák-tér 7. szám.) minőségű tokaji asztali, szamorodni - és gyógy- asszuborok .. raktára .. Hám János-utca. — Vajay-palota. = 0,-LEFONSZÄSVä; 372. = Pompás zamatu tokaji asztali bor .. literenként NO korona. • *rmás Szatmár. Szatmár, szeptember 6. Mint az uszály a menyasszonyi lábához, mint az öngyilkosság a bakkjátékhoz és mint a tények meghamisítása a politikához, úgy tartozik a zaj egy nagyváros életéhez. Az a város, amelyiknek egyetlen erénye a halk romanticizmus, amelyik álmos, amelyik el van záwa a forgalomtól, amelynek iendö’et nélkü’ való a kultúrája és vér- telen az élete: a csendes. Erre felé szép sommal talál az ember ilyen városokat és községeket, melyeknek szimpatikus, de végeredményében improduktív csendjét csak egy képviselővé’-”ztás tudja megzavarni, vagy legfeljebb u szolgabirónak egy görbe éjszakája.r Ezzel szemben mi öntudatos büszkeséggel valljuk, hó,,, vagyunk, élünk, pezs- di” bennünk a fejlődés vágya és ebhez simának a körülményeink is, merészen, bátran, széles me^el Ah’-’k az élet elébe és egy izmos vá-osnak t.z egész ország előtt imponáló erejével haladunk. Szóval: éli’-’k és pedig — zajosan. Ez az: zajosan és ennek örr’nünk kellene, ha ez a zaj a nagy vá’-osiassággel járó zaj lenne. Csakhogy ez nem az. Ez közönséges, sti’ustalan és felesleges lárma, csörömpölés, sértő d-'shannonia, egyszerű koar-'szkodás az idegenekkel, amelyben írnes semmi jellegzetesség, semmi igazi, csupa falmi és — mint bizonyítani fogjuk — rosszakaratú, hatóságilag eltűrt szekatúra. A nagyvárosok zaja egész más. Az egy ’ egységes és az utca jellegébe é3 miliőjói , beleolvadó term etes zugás, melyből nem hallatszd H sértően egyeden hangfoszlány sem és amelyből azornal észlelhetjük, hog/ ez a zaj nem szándékos. Ezt a zajt nem magáért a zajért művelik, hanem természetes velejárója az élőt megnyilvánulásainak a város utcáin. Ez a zaj sz-nta kellemes, mert nem sérti a fö’et és úgy odataúozik az utcára, amennyire a feltétlen csend odatartozik példát’1 a dolgozószobába. A zajnak ez a neme tényleg fokmutatója a váron élet tempójának, ez jelzi a vr-os területén r’- landóau folyamatban lévő munka mozgását ez a város életének olyan természetes meg nyilvánu’ása, pkér a lélegzés az emberi életbe1 Csekk '*" nAír"k Sza’m' \on nagyon groteszk és fölöttébb sértő módon A'urk ezzel a zajjal. Itt a zaj okozza az életet, nem pec”g ez élet a zajt. Az emeleti ablakokban nagyon sok helyütt nem vir* ~ ny”>'k, hanem gramofon, amely csendes estbe belerikoltje, hogy : Csak egy l:?lány van az egész világon. Jó, jó, mi ezt elhisszük, de nem lehetne e a gramofont valamiképp úgy elhelyezni, hogy csak azok ha’’ják meg Király Ernő baritonját, Ricz iudomisén hányadik J?nc;í kesergőjét, ak’ket ez érdekel. Abban a házban, amelyben én lakom, bét lakón: k is van gramofonja, ha az egyik elkezdi játszani a Schneider Fánnyt, a másik okvetlenül a Troubadur lemezt teszi be s a Carmen indulóval együtt kapjuk száz szá’ gyertya rekordjait is. Vagy, ez utcánál maradjunk, ott van a strátuocsi, amelynek nyikorog, sir, panaszkodik a kereke. Hál még ha ez a kocsi vasat szállít. Ha egy ilyen szekér végig halad az ut aszfaltján, hát ez messze Mac, Cornick-féle I-ma ManilJa-zsineg, Bellán Mátyás-fele kévekötő, finom gépolajok és más gazdasági cikkek legolcsóbb árban szerezhetők be LINDENFELD DOMOKOSNÉ' árti- házában Szatmár, Deák-tér, 27., Báró Vécsey-ház és Árpád-utca 22. szám. o RUHA - FEST, = VEGYILEG TISZTIT HÄJTÄJER PÁL- SZATMAr. á= i ■ Állapíttatott í886-ban Syár főüzlet: Szatmár, Kossuth ßajos-u. 10. felvételi üzlet Kazincz^-utca 17-, &ífila*utca 2. .Nagyfáról? : Széchen^i-u. 4.
