Szamos, 1912. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-07 / 202. szám

Negyvennegyedik évfolyam. Szatmér, 1912. szeptember 7„ szombat. 202. szém. POLITIKAI I4ÄPILAP. mm-1# Szaporodó szövetkezetek. Érdekes kimntaiás számolt be kö­zelmúltban úrról, hogy milyen a fogyasz­tási szövetkezetek eloszlása vármegyén­ként Magyarországon. Az első és minden­esetre legörvendetesebb adata e kirautt* tásnak az, hogy már csak három olyan vármegye van az országban, melyben nem működik a legnagyobb magyar íogyasz tási szövetkezeti központhoz, a „Hangyá“- hoz tartozó szövetkezet. Ez a három megye: Liptó-, Árva- és Máramaros. Máramaros- megyében, hogy miért nincs fogyasztási szövetkezet, annak egyszerű a magyará­zata. 0 t a hitelszövetkezeti áruraktálak pótolják a fogyasztási szövetkezeteket, a melyeknek vezetése, irányítása, munkás- sága különben teljesen hasonló a fogyasz­tási szövetkezetekéhez. A többi várme­gyékben mindenütt van fogyasztási szö­vetkezet. Legtöbb van B'harvármegyében, még pedig kereken száz, úgy, hogy ezt a vármegyét méltán tekinthetjük a ío- gyasítási szövetkezetek termőföldjének. A szövetkezetek ily nagymértékű szapo­rodása nem is maradhatott eredmény nél­kül, bizony a legtöbb biharmegyei köz­ségen meglátszik, hogy egy erkölcsi ala­pon nyugvó népjóléti és gazdasági intéz­mény vette kezébe a nép talpraállitásának, gazdasági megerősítésének nagy munkáját. A falvak népének £ yarapodása anya­giakban és erkölcsiekben a legkézzelfog­hatóbb eredménye a íjgyasziási szövet­kezetek működésének. ;> ez igy vau min­denütt, ahol a fogyasztási szövetkezetek szaporodnak, ahol a nép rátért a szer­vezkedés útjára, öuqü naga erejével lá­tott hozzá boldogulásának megteremtésé­hez. Sajnos, még mindig van nagyon sok fala, amely nélkülözi a szövetkezetei, de ma már nem vagyunk teljesen elmara­dottak. Csaknem 1200 fogyasztási siö> vetkezet szabályozza a kereskedelmet s menti a n'pet az árnursorától. Ezeknek a szövetkezeteknek évi forgalma a mait évben 45 millió korona értékű volt, (egy csepp a tengerben) ami kétségtelenül ne.n sok, de ez a 45 u illió korona az egész ország fogyasztásánál ép3n olyan szerepet játszik, mint az élesztő a tésztában, már is jelentékeny átalakulásnak voh az elő - idézője a kereskedelmi élet terén. Lássuk azonban, hogy oszlanak meg a szövetkezetek vármegyénként.: Abauj 47, Arad 18, Bars 33. Ba­ranya 2, Bács 1, Bere^ 11, Békés 17, Bihar 100, Borsod 40, Csanád 5, Oson- grid 6, Esztergom 12 Fehér 10, Gömör 38, Győr 4, Hajdú 5, Heves 57, Hont 29. Szolnok 21, Krasf ószörény 5, Ko­márom 10, Nógrád 49, Nyitra 48, Pest 38, Pozsony 52, Sáros 5, Somogy 11, Sopron 37, Szabolcs 17, Szatmár 31, Szilágy 29, Szepes 15, Teraes 4, To­rontói 6, Tolna 3, Turóc 10, Ugocsa 3, Ung 13, Vas 4, Veszprém 6, Zala 12, Zemplén 46, Zólyom 22, Alsófehér 6, Besztercenaszód 7, Brassó 8, Csik 10, Fogaras 5 Háromszék 30, Hunyad 1, Kisküküllő I, Koiozs 21, Marostorda 54, Nagyküküllő 7, Sieben 2, Szolnok- doboka 5, Tordaaranyos 9, Udvarhely 41, Trencsén 30, Moson 2, összesen 1179. A folyó évben 93 uj szövetkezet kezdte meg működését eddig, a szövet­kezetek szaporodása tehát évről-évre fokozódik. De van azonkívül a fentebbi kimutatásnak sok érdekes tanulsága is. Ebből a kimutatásból láthatják leg­inkább a nép vezető emberei, hogy melyik vármegye maradt el leginkább a nép anyagi és erkölcsi jólétét munkáló intézmények szervezése terén. Ezeket a mulasztásokat pótolni kel). Meg keil végre-valahíra Magyar- országon is teremteni azt a modern ke­reskedelmi hálózatot, amelyből hiányzik az önzés, amely kizárólag a közérdek ápolásának hathatós eszköze. Egy másik érdekes tanulsága a fenti kimutatásnak, hogy nálunk a fo­Reflexiók. A „Szamos" Irta : eredeti tárcsája. __SZky Ak inek gyermeke van, az tudja, mit tesz ez a ezó: gyermek. S akinek gyer­meke van, az tudja mit tesz ez a szó: szeretet. Rajongás, életczéi, kincsek kincse: ez a gyermek. Fáradtság, munka, küzdolem, életnek élete, mindenek gyümölcse: ez a gyermek. — É et a síron iul és az éleihez való görcsös ragaszkodás: ez a gyermek. Nem élni, csak lenni: ez a szeretet. Önmagunkat másba áthelyezni: ez a szeretet. Máson keresztül élni és a minden mindegy mellett, mindent csak a szeretettért: ez a szeretet. Az anyák tudnának erről mesélni — litániákat az elefántcsontból való kacsókhoz és himnuszokat a karbunkulus szemekről. Mink pedig szerencsétlen és kiuzso- rázott, félig burzsoák, félig bohémek, seide- seodi emberek kínos szorongások között vetődünk ki az éj-zakábB. Úri-:ten! Szeretnénk valahol messie, kék / r nyékkai lombos kert közipón . . . korhadó asztalra dühért, csillagiény zenéjében és fakupa borillatában fürödve — sírni az életet és sirni a bűnünket, örökkön való bűnünket . . . mea culpa — A fogunk vicsorgásra áll : lelkünk ki­fosztva — és ifjan mrgvónülve, mit ér, hogy élünk?! — Megtisr ultnn tártuk ma gunkat a fénybe, a béklyókat leráztuk és éhesen-ittasan vártuk a sokat: a nagyot és szépet. S ime meztelen va ónkra lassanként rongyok csapódtak, ágy ztak, burkolt-k czftfjtjai a létnek — s jaj, tnosian mái alighogy lihegünk tőlük. De a fogunk vicsorgásra áll: nein! Az akarat küzködik a vággyal. — S jól­lakottén és undorral forculuuk el a má­siktól . . . Ilyen áron : soha I Pedig feszülnek idegeink, markunkkal túrnánk a földet és vércsekarmokkal vij­jogva csapkodnánk a sötét égbolt felé. Szentisten 1 Zilálva szakadó kebellel vágyunk utána. — Kapk )dó vándorlásunk végpontja és unt utált, élettelen életünk remegése volna: a gyermek. A szere és szeretése nyög bennünk utána. A gyermek után. Ü3 a másikkal soha! Minden keserű­ségünk ébred és régi dühök hullámai csap­kodnánk miénk: soha 1 Mérges vipera csí­pése reszkettél, hideg borzongás ijeszt . . . Nem, nem! Ery másikon, a nőn keresztül soha. A felnőtt, az érett másik nem kell. Mert aljas és undorító az ember, mihelyt felnőtt. Imigyen néma szorongásokkal sírunk. Sötét éjszakák mélyén a gyermek után, aki nincs, s aki nem lesz — magtalan, bus életünkben. S a lámpákkal csipkés éjszakában lassan hazafelé húzódva múlnak a vágyak, múlik u csáb, erősb az akarat. Csak egy kép marad még bennünk, amint a kabaré színpadán két pöttömnyi gyermek (Vili és Lolly) játszik különös hangszereken, istenadta, csodás zsenialitással. Figyelmet fokozó, ideget feszítő játé­kuk finom hangjai elkísérnek otthonunkig. S a diváuy sarkába fúrva fejünk ernyedten sóhajtjuk. Istenem, két ilyen gyermek sa­nyarú élésünk élete, szemünk világa lenne.. Különleges esipkefe s- 0 Áif^íni» i = Gyári íöűzlet tés, hűen minta után -*—■-** J ' ^ * _lTcll Kossuth Lajos-utca 10. szám. Felvételi üzletek: Kazlnczy-utca 17. sz. Aűila-utca 2. sz. Nagykároly: Széchenyi-utca 34. sz. Aiapittatott 1886. Jelen szánunk 8 oldal terjedelmű.

Next

/
Thumbnails
Contents