Szamos, 1912. augusztus (44. évfolyam, 172-196. szám)
1912-08-24 / 190. szám
2. oldal. SZAM.OS (1912. augusztus 24.) 190. szám. Egy vasárnapi napon három-négy ellenzéki képviselő lerándul vidékre. Levisz magával egy pár szociálisát és egy pár jópajtást. Odalenn a kerületben mozgósítja a korteseket, a^rokonait, pajtásait és azokat, ak'knek valami kijárt Ezekhez járul még az a pár tucat, esetleg pár sráz ember, aki Magyarországon mindig fogékony, még a leghazugabb ellenzéki jelszavak iránt is. És — kész a népgyülés, mely az ellenzéknek bizalmat, a kormánynak bizalmatlanságot szavaz és amelyet az ellenzéki sajtó sietve megtesz „közvéleményének, az ország megnyilatkozásának. Természetes, hogy ez nem közvélemény, ez csak a közvélemény meghami- sitása. És ezeken a népgyüléseken nem az ország nyilatkozik meg, hanem egyes ellenzéki egyének vagy pártok érdekeltsége. Nem is csoda, ha ez az érdekeltség azután úgy viselkedik, amint érdekeinek megfelel. Az igazi közvélemény azonban nem ilyen népgyüléseken nyilatkozik meg, hanem olyan alkalmakkor, amikor a politikai jogosultak összességének, pártállásra való tekintet nélkül alkalma nyílik véleményének nyilvánítására, felfogásának érvényesítésére. Ilyen alkalom például a törvény- hatóságok közgyűlése. Ezeken a közgyűléseken képviselve van az egész törvényÄ költő szerelme A „Szamos" Jrta; eredeti tárcsája. Vidor Gyu|a< Rideg, komor, barátságtalan szoba volt a lakása és itt irta azokat a lágy, érzés- teli dalokat, amelyek a leikéből fakadtak és, amelyeket egy baba arca, édes kis lányhoz irt, aki néma és hideg maradt hozzá, mint egy spbmx. Sáppadt és szomorú volt a fiatal költő és csak akkor lopódzott szivébe egy kis meleg sugár, az arcára verőfónyes derű, ha görnyedt háttal ült az íróasztalánál és papírra vetette gondolatait, amelyek mind annak az édes kis lánynak a szépségéről zengtek csudás éneket. Ejfél volt. Illatos, csöndes, augusztusi éjszaka. A nyitott ablakon friss széna illatot csapott be a langyos zefir. A távolból tompított, furcsa artikulátlan hangkhaoszba vegyült minden. Beszélt az éjszaka. Muzsikált a levegő és bihatóság. A közgyűlés magjait a jogosult polgárok összesége állítja ki a saját képére. Amilyen arányban a közgyűlés politikai pártok szerint csoportosul, föl- tehetőleg olyan a pártarány abban a városban vagy megyében is, melyből a törvényhatósági bizottság kikerült. Egy másik ilyen alkalom az igazi közvélemény fölismerésére az időközi képviselőválasztás. Ezen is valamennyi párt, a kerületnek valamennyi jogosult polgára mérkőzik. Nem egy párt érdekeltsége, hanem az összeség dönt. Hogyan van az mégis, hogy az ellenzék most sohase hivatkozik a kormánnyal szemben se a törvényhatóságok állásfoglalására, se az időközi választások eredményeire ? Hogyan van az, hogy a törvényhatóságokat, melyek a koalíciót pedig nehány év előtt nyeregbe segítették, most lekicsinylik és az egykori .„nemzeti ellentállás“ szerveit ma nem hajlandók a nemzeti vélemény- nyilvánítás szerveinek is elfogadni? jíiS az hogyan van, hogy az időszaki választásokat a pártok és a kormány magatartására nézve irányadó, sőt parancsoló jelentőséggel ruházzák fel az ellenzéki urak — Angliában, de azokból semmi következtetést le nem vo'^ak azoknak semmi jelentőséget nem tulajdonítanak — minálunk ? Hát ez mind úgy van, hogy valamennyi törvényhatóság közül, mely a kérdéssel eddig foglalkozott, és 61 volt, mindössze nyolc akadt, aki az ellenzéknek adott igazat. Másik nyolc semleges maradt, 45 pedig helyeselte a kormány és a többség eljárását. Az időközi vázsergető melódiákat varázsolt a költő szivébe. Egy egy sárguló falevél halk zizegóssel oda hullott az ablak párkányára és ilyenkor egy pillanatra fölemelte fejét és nézte a levelet, amely elszakadt a többitől, elvált az ágtól és megkezdi bolyongásait szerte szét. O is ilyen levélnek képzelte magát. Nincsen senkije, egyedül van, elhagyottan, árván. Sokat járt a világban, szegényen, lerongyolódva és minden vagyona a tehetsége, a tudása, a véghetet- len erős hite volt. Kálvin mondása kisérte keresztül az életen: — „A gyertya lángját a szellő is kioltja, az erős lángot a vihar is éleszti.“ Ő egy ilyen erős láng volt, amely ellentállott a nyomor, a küzdés viharának. Rendíthetetlenül haladt előre az ólet göröngyös országutján ós a szenvedések még inkább megacélozták egész énjét . . . Kukorékoltak a kakasok, kelet felől már derengett az ég, a felhők alja rózsaszínű és lila volt. A költő még mindig irt. lasztások száma pedig ebben a parlamentben volt 26. Ezek közt majdnem mindenütt, ahol jelöltet állított, a kor*' mánypárt győzött. Mindössze három küzdelmes kerületben győzött az ellenzék a munkapárti ellen. Végeredményben pedig az időközi választások során a többség két kerületet el is hódított a kisebbségtől. Sőt éppen a legújabb események hatása alatt az ellenzék még csak rosszabb helyzetbe jutott az országban, mint eddig volt, amennyiben a két legutolsó időközi választáson még csak ellenjelölteket se volt képes állítani a munkapárt jelöltjével szemben. íme, igy viselkedik az igazi közvélemény. Ennyire helyesli a kormány és a munkapárt politikáját. Es ennyire megtagad minden közösségei a parlamenti macskakoncert gyászos szereplői-_ vei. Ezzel pedig egyúttal meg van magyarázva az is. hogy miért nem hajlandó az ellenzék meghallgatni a közvélemény szavát ott, ahol' ez a közvélemény igazán megnyilatkozik Hát csak azért, mert ott — ellene nyilatkozik. Az ellenzék mellett csak ott akad közvélemény, ahol gyártják . . . ha czipőszükségletét a (2o) \ ioskosfits anatomiai-cipőgyar Í cipőüzletében (Deák-tér 7.) szerzi be. Talpba vésett szabott ár. Halkan nyílott az ajtó és egy meleg vonalú, illatos testű, suhogó selyembe burkolt nő lépett be a szobába, üdén, mosolyogva, mint a pirkadó hajnal. Lágyan megszólalt, mint az üveg harang : — Miklós! A költő összerázkódva tekintett föl ós úgy meredt rá a nőre, mint valami vízióra. A váratlan dolog feldúlta az agyát ós akadozva, szinte fuldokolva beszélt olyanokat, amiket ő maga sem értett. A nő pedig diadalmasan állott egy helyen ós mosolyogva, fölényesen nózto a szenvedő férfit. Mélyen kivágott ruhájából kidagadó keble lázbaverően hatott. Hóditó és tüzes volt, hogy körötte a levegő is átmelege- dett. Egész lényét szépség és erény ékesítette. A parfömje bóditó és a közelében felvirul az ember, mint a rózsa a májusi nap csókjától. És a nő állott némán, moz- dulatl anul, mély, nagy szemeivel, melyek oly édesen mosolyognak és a következő pillanat’ >n oly mólabusan tudnak nézni. Különleges csipkefes- XJ A-íf-éií am Pál Gyári főűzlet lés, hűen minta után XXdJLctJtAl XT dl Kossuth Lajos - utca 10, szám. Felvét®!! üzletek: Kazinczy-utca 17. sz. Attila-utca 2. sz. Nagykároly: Széchenyi-uíca 34. sz. Alapittatott 1886.
